Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-09-28 / 39. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

315

— Kossuth szobrok. A Kossuth-ünnep alkalmából az ország különböző részein, kisebb-nagyobb vidéki városokban és községben gyűjtések indultak meg, hogy a helyi viszonyokhoz mérten emléket állítsanak nagy hazánkfiának. A vidéken eddig a következő helyeken áll Kossuth szobra: Miskolcz, Czegléd, Tiszalök, Sió-Maros Bihar-Diószeg, Duna- pataj, Báránd. O-Moravicza, Kölesd, Szolnok, Balmazújváros, Kenese. Monor, Sarkad, Kemecse, Mező-Tar- pa, Borsodmezőkeresztes. A függetlenségi pártok a választókerületben mindenütt mozgalmat indítottak, hogy a történeti nevezetességű évforduló alkalmából minél több helyen állítsanak emléket Kossuthnak.

— Kossuth csolnakosa. Nemrégiben irtunk Bego Musztafáról, aki Ada Koleh-ben él és 1849-ben Orsováról Viddinbe vitte csolnakján a menekülő Kossuth Lajost. Az öreg török, — mint jeleztük — elhatározta, hogy az országos ünnepségekre a fővárosba fog jönni. Begó Musztafa megérkezett. Budapestre s miután most szegény sorsban él, levelező lapot fog csináltatni arczkepével s árulni fogja a városban. Az öreg valamikor jó módban élt; hajótulajdonos volt, de e kereseti ágot a gőzhajók elnyomták s elszegényedett, De nemcsak foglalkozásában üldözte a sors, hanem szerencsétlen volt családi életében is. Két feleséget temetett el az öreg, de megházasodott harmadszor is s harmadik felesége most négy esztendeje kis leányt szült neki, a hetvennégy esztendős embernek. Ez azután megbékítette az élettel.

— Minden községnek kívánatos! Kisczell nagyközség képviselő testületé a napokban tartott közgyűlésén tárgyalta a költségvetést. A költségvetés szerint a község jövedelmei teljesen fedezik a kiadásokat s igy Kisczell azon kevesek közé tartozik, a hol nem kell pótadót fizetni.

— Milliós sikkasztás Bécsben. A Lender- bank egyik pénztárosa Jelinek Ödön, a kiben fölebbvalói tetjesen megbíztak, nagy sikkasztást követett el. A gondjára bízott pénztárból egy millió kétszázötvenkilenczezer koronát sikkasztott el. Keresik, űzik a sikkasztót, kiről azt szeretik hinni, hogy már megvált az élettől — öngyilkos lett. Hát akkor mi a fészkes fiilemilét ér neki az a tenger pénz ?

— Megmentette a tehenet. Izsák Jenőnek hívják, Najevics tur-terebesi czipésznek az inasa. A múlt héten éjjel kigyuladt a gazdája istálója, senki nem volt otthon, csak az öreg Najavics meg ő. A gazda jajveszékelve tördelte kezeit, hogy odaég a tehene, elvész mindene. A kis inas nem hallgathatta a keserves jajgatást, berohant az istálóba, elkötötte a tehenet. A tehén kiszabadult, őt pedig maga alá temette a leszakadt tető egy darabja. Irtózatosan összeégett a szegény fiú, féllioltan húzták ki a zsarátnok alól. Életben maradásához nincs remény.

— Uj üstökös csillag. Valószínűleg szabad szemmel is látható lesz az az új üstökös, melyet Perinne nevű franczia csillagvizsgáló fedezett fel messzelátójával f. hó 1-én. Az uj égitest pályáját is kiszámították már, a tudósok szerint sokáig marad olyan állásban, hogy éjjel nappal látható lesz. Éjjel valószínűleg szabad szemmel is észre lehet maid venni.

— Mammuth-lelet Aradmegyébeu. Kuvin községben a szőlőhegyen Mócz Aurél érdekes felfedezést tett. A szőlőhegyen levő vízmosásban hatalmas lábcsontot talált. Pap Elemér kultúrmérnökkel együtt ásatni kezdtek és csakhamar egy másik lábszárcsontot, egy agyarat és nagymennyiségű csonttöredéket találtak. Ezekből a leletekből kétségtelenné vált, hogy mammuth csontvázzal van dolguk. Az állat nagyságát bizonyítja az a körülmény, hogy az agyar maga két méter hoszu. A mammuth-leletet az aradi Kölcsey-Egyesület múzeumában fogják elhelyezni.

— Harcz czigányok és csendőrök közt.

Dormánd község határában véres verekedés összeütközése volt a csendőröknek a kóbor czigányokkal. A füzes-abonyi csendőrőrs két embere a múlt nap este hét órakor egy czigánybandára bukkant Dormánd mellett a Csősz-árokban. Mintegy negyvenen lehettek a czigányok, akiket a csendőrök igazolásra szólítottak föl. A czigányok a fölszólitásnak nem tettek eleget: nem akarták magukat igazolni. Erre a két csendőr be akarta őket kisérni. Ám a czigányok ismét ellenszegültek, sőt botjaikkat, vasvilláikkal fenyegető mozdulatot tettek s végül megtámadták a csendőröket. A két csendőr erre fegyveréhez „nyúlt s egy-egy éles lövéssel a karaván közzé lőtt. Összesen huszonnégy lövést tettek. A lövések közül négy halálos volt, kilencz pedig súlyos sebesülést okozott. A csendőrök nyomban jelentést tettek az esetről. Az ügyészség és a hadbíróság megindította a vizsgálatot.

— Ismét áldozata van a cséplőgépnek. Németh István, István-majorban. a Széphegyi-féle majorban, mint gépetető dolgozott a cséplőgépnél. Korán reggel kezdték meg a munkát, azonban vérfagyasztó szerencsétlenség hamarosan megállította a munkát s a jókedvvel dolgozó munkások borzalommal állották körül a gépet, melynek tetején Németh István, az etető iszonyúan elcsonkitva vérben feküdt. A gép leszelte az egész jobb lábát. A közeli várpalotai körorvost azonnal a szerencsétlenség helyére hozták, de mire odaérkezett s a szerencsétlen embert bekötözte, a rengeteg vérvesztéstől már félig halott volt. Pár perez múlva pedig kiszenvedett, (Tagja volt-e a szerencsétlen ember a Segitő Pénztárnak 7) Mennyi elrettentő példa nap nap uták és mégis mily könnyelműek az emberek a gépmunkánál.

N agy-Világból.

— A magyar lobogó Amerikában. Azegyesült-Alla- mok kormányánál bizonyos feltűnést kellett, hogy Magyarországból nemzeti lobogó érkezett az Unió területére s azt nagy ünnepségek között vették át. A washingtoni külügyi államtitkár a fölvilágositásért egyenesen Bécsbe fordult, az Unió bécsi nagykövetéhez, aki a magyar-osztrák külügyi hivataltól kért felvilágosítást. Az Unió nagykövete a kapott felvilágosítás után a következőket jelentette kormányának: «Téves az a hiedelem, hogy a magyar kormány küldte Zseny ur által a magyar lobogót amerikai alattvalóinak. Azt a zászlót egy hazafias célokat követő egyesület, a nemzeti szövetség ajándékozta. Költségeit nyilvános gyűjtés által fedezték lelkes hazafiak adományából. A ki a lobogót magával vitte, teljesen független magyar állampolgár, úgy az ő két kísérője is, akik sem hivatalban nincsenek, sem a magyar kormánytól megbízást nem bírnak.» A washingtoni kormány tudakozódásának kétségkívül megvolt az a jó hatása, hogy az Unió területén különbséget fognak tenni a magyar fajú kivándorlók s ama tót népség közt, amely az Unió területét és szabadságát használja föl a magyar állam ellen való megengedhetetlen izgatásra.

— A belga királyné meghalt. Mária Henriette belga királyné hosszú haldoklás után meghalt. A királyné hatvan esztendős volt. Népe nagyon szerette és igy igaz gyász borult Belgiumra. Az elhunyt királyné különben osztrák császári és magyar királyi herczegnő volt. Leánya a magyaroktól annyira szeretett József nádornak, kit egykor Magyar- országon csak Palatínus Máriának hittak az alcsuthi fiuk. Anyja Stefániának, a ki jelenleg Lónyayné, egykor Rudolf trónörökös neje volt. Az elhunyt Budán született, a magyar nyelvet úgyszólván anyanyelvének tekintette. Igen szerette a magyar könyveket és nem egyszer adta jelét irántunk való szeretetének.

— Mit csinál az öreg Krüger, a burok apostola ?

Azt a meglepő hirt eresztették világgá, talán éppen az ang- lusok, hogy az öreg burvezér megtért, felhagy eddigi csökönyösségével és leteszi az anglus király kezébe — ah ü- ség esküt. Sőt már-már Londonba utazik, hogy kihallgatást kérjen Edvard királytól. Botha bur vezér hajlította volna meg az öreget, mert fejébe beszélte, hogy ezzel többet használ hazájának, mintha a száműzetést választja. Kötve hiszünk e hírnek. Azt azonban megengedjük, hogy az. anglusok szerfelett szeretnék, ha igy történnék a dolog. Azért valószínű, hogy ezt a hirt is valamelyik anglus újságíró fabrikálta.

— Egy franozia miniszter, kinek — a nyelve bi- csaklott meg ! A tüzesvérü francziáknál történhetett meg ez is. Pelletán nevű haditengerészeti miniszter beszédet tartott Bisertában. A miniszter ur annyira össze-vissza beszélt, annyi bolondot összehordott, hogy félni lehetett, mely szerint az idegen hatalmak majd kérdőre vonják a franczia kormányt. Nagy volt hát a felháborodás e miatt a fraueziák közt, úgy hogy Pellatán miniszter urnák kotródnia kell a miniszterségből. A francziák meg azzal csendesítik a felháborodott politikusokat, hogy a miniszter urnák a nyelve bicsaklott meg.