Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-09 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIYELO 77 Hauern hát a magyar sohasem vesztette el fejét a veszedelemben. Kossuth felszólította a nemzetet, hogy az ország saját erejével szorítsa rendre a lázadó nemzetiséget. Megválasztottak egy honvédelmi bizottságot. Elnöke Kossuth lett. Megszavaztak 200 ezer honvédet és 42 millió forint költséget. Ezzel megkezdődött a harcz. A bécsi kormány nagyon meghökkent. De megijjedt az öreg, gyenge király is. Látván országaiban a nagy zűrzavart —. lemondott a trónról. Utána Károly főherczeget illette volna a trón, hanem fia javára ő is lemondott. így 1848. évi decz. 2-án az ifjú Ferencz József főherczeg lett uralkodóvá. Tovább is van, mondjam még ? Mester. Csontos Dömötör bíró uram nyugalmas perczei. — Bizony, hogy régen nem jutottam egy kevés nyugalmas órához. De hát Isten látja az lelkemet, hogy hát edáig la a falu mine- müségével kínlódtam la. Rendben hoztam mindeneket, még előremenve is néhány esztendőkkel meg- számadoltattam magam- magamat. Mert hát — Olvasom, hogy az az örökké mozgó Kaffka uram itt, majd ott. És hogy ugranak az nyulak az bokorból! Sokszor még álmodok is, hogy hát az vármegyeházában síró szellemek járdáinak. — Hé, hé csak hamar — sivitgatják, mint az halálmadarak, mert j aj Kaffka, óh te istenostora Kaffka egyszer csak itt vagy! — Én hozzám ugyan jöhetne ő kegyelme. Bízón}', hogy rendet találna. Bár az községekre nem igen vetegetik a szemeket. Pediglen la hát mi tagadás benne, elférne itt is legalább akkora Kaffka, mint az ujjom hegye la. — Mondtam is a komának, ijjeszgettem, hogy hát Kaffka járás leszen. Bezzeg la, az én komám jóformán azt se’ tudta la, ki légyen az a Kaffka V Persze, hogy se a falu, se az vármegye gondjait nem hordja a vállain la. Meg is magyaráztam nékie, hogy ma Magyarországon Kaffka annyit teszen, mint istenostora, a ki belekönyököl az számadások mi- kéntségébe és ha azon számadás nem trefel, vagy hiba vagyon a kréta körül: akkoron ott béüt az istennyila ! No de, hiszen hogy az istennyila sokszor megtisztítja az levegő eget! Hát csak hadd tisztítsa! A A -4444^-4 Arany mondások. Hamis keresmény nem száll harmadik ágra. — Nem sokat fiadzik a hamis kereset. Mindig az okosabb enged. Keserű a tűrés, de édes a gyümölcse. — A ki nem tűr. nem uralkodik. — A ki tűrni tud, győzni fog. A türelem rózsát terem. Nehéz a munka, de hasznos. — A szorgalom édes gyümölcsöt terem. Jobb a kevés a semminél. Vigyázz s nem vallasz kárt. Szemesnek áll a világ. A ki meri, az nyeri. — A félénk nem győz ellenséget. — A bátor szivvel társalkodik a szerencse. Bolonddal ne köss ki soha. — Nem jó a bolonddal tréfálni. MAGYAR KIS GAZDA. Az amerikai lóheremag újabb veszedelemmel fenyegeti a gazdákat. A »Köztelek« czimü országosan ismert gazdasági közlöny arra figyelmezteti a gazdákat, hogy Szászországban az amerikai mag után termelt vörös lóherében egg gombabetegség nyomára jöttek. E betegség a vetésnek 25—30 sőt rosz- szabb százalékát elpusztítja. Vigyázzanak tehát a magyar gazdák is! Az amerikai lóherének behozatala már eddig is károsította a gazdákat. Mert a silányabb terményt adó vetőmag olcsóbb árával csökkentette a hazai lóhere mag értékesítését. Mert továbbá oly nagyszemü arankát szokot tartalmazni, a melyet a tisztítással belőle egészen eltávolítani nem lehet és igy lóhereföldjeinket teljesen elarankásitsuk. Mert sokszor, mint a fegyelmi büntetésekből kitűnik amerikai lóheremagot árulnak a valódi helyett és a valódi mag árában. Most a tetejébe jő az a veszedelem, hogy az amerikai lóheremeggal oly betegséget hur- czolhatunk be, mely összes lóheretermesztésünket tönkre teheti. A kormánynak tehát a legszigorúbb rendszabálylyal kell védekeznie és egyszerűen el kell tiltania az amerikai magnak behozatalát. Óriási bortermelés Francziaországban. Dél Francziaországban oly bőséges volt a múlt évi szüret, hogy a gazdák nem tudják, mi tevők legyenek a borral? Annyi boruk van, hogy minden képzelhető edényt a nedvvel töltöttek meg. A bornak oly potom ára van, hogy hallatlan. A termelők kétségbe vannak esve és ostromolják a kormányt, hogy szállítsák le a vasúti dijvitelt, töröljék el teljesen a fogyasztási adót, mert különben pankrótot mondanak. No de ennek a helyzetnek maguk a franczia bortermelők is okai. Mert a már kisajtolt szőllőre is vizet szokott önteni a franczia borgazda és igy is csinálták a bort. így aztán, mikor a legutóbbi beütött, fühöz-fához kapkodtak. Kifolyatják hordókból az igy készült bort, hogy a hordókba friss bort tölthessenek. Jó lesz e felett a magyar gazdáknak is gondolkodni. Fák védelme verebek ellen. Egy gazda ember, kinek egy gyümölcsfája azért nem termett, mert a verebek a fakadó bimbókat szétbontogatták, a következő módon szabadult meg a verebek kellemetlen látogatásaitól: Vett egv karika fehér czérnát s azt folyton körül dobálta a fán mig az teljesen körül volt véve. Ennek kitőnő hatása lett, mert a verebek szárnyaikkal megakadtak benne s igy lassanként elmaradoztak. Hogyan nyerhetünk kora tavaszszal ugorkát? Márczius közepe felé néhány nagyobbszerü virágcserépbe, jó termőföldet, me.lv finom homokkal legyen keverve, teszünk, s gyengén hígított trágya- lével leöntjük. Minden ilyen cserépbe három magvat ültetünk és pedig oly formán, hogy háromszöget képezzenek. Mindegyike egymástól 5 cmre, mig a cserép szélétől 2 cmre legyen elhelyezve. Mig a magvak ki nem csíráznak, addig melegben tartandók a cserepek, sőt mindaddig, mig a két sziklevél le nem hull a kis növénykékről, de ha az megtörtént, vigyük át a cserepeket fitteden szobába s helyezzük el oly ablak mellé, hol elegendő napot kaphatnak, azért is, hogy ha a levegő künn enyhe, ablakot nyithassunk, hogy friss levegőt kaphassanak, miáltal lassankint hozzá is szoknak a külső léghez. Májusban, ha már utófagyoktól nem kell tartanunk, a kertnek oly verőfényes helyét szemeljük ki ugorkatelepnek, melyről tudjuk, hogy leginkább védett a szél és más természeti elemek ellen, de emellett a nap legnagyobb része alatt éri a fénysugár. Ily ugorkatelepen aztán 2 és fél méter távolságra egymástól 50 cm. mély és 30 cm. széles gödröket ásunk, melyekbe friss ló-, juh vagy ló- és juh-
