Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-02-16 / 7. szám

MAGYAR Makkai Zsigmond a király bálján. A király itt tartózkodása alatt bált ad a magyar társa­ság mulatságára a budai királyi várban. Mint orsz. képviselő Makkai Zsigmond Ákosfalva darócznadrá- gos képviselője is a király vendége lehet, ha akar. A derék székely pedig akar a király bálján mulatni s azért kivette meghívóját az udvari bálra. Igen ám, de tudvalevő, bogy az udvari bálra csak dísz­ruhában lehet elmenni. Például frakkban, magyar díszruhában, katonai parádéban. Ilyene pedig Makkai Zsigmond uramnak sohasem volt. Most az a kér­dés, csináltat-e magának a becsületes székely ilyet, vagy nem; vagy pediglen a maga ünneplőjében, mándliban és harisnyában szándékozik-e elmenni a király mulatságára. Az újságok ezt roppant fontos kérdésnek találják s buzgón találgatják, mire hatá­rozza el magát Makkai ur? Ha netalán frakkot öl­tene, vége volna az érdekességének. Ha pedig ha­risnyában megy el, meglehet, hogy akkor nem bo­csátják be s kész a függetlenségi párti interpelláczió. Ha pedig beeresztik a »fényes magyar díszben, ra­gyogó tiszti ruhában, színes papi ruhában, csillogó gyémántok tüzében forgolódó társaságba«, nagy lesz a feltűnés. így hát, amint látni méltóztatik, a kér­dés fölötte fontos, s a haza méltán feszült figyelem­mel tekinthet a megoldás elé. — Rónay főispán lemondása. Mai öregbe- tüs czikkünkkel összefüggésben hozzuk a hirt, hogy a torontálmegyei főispán Rónay Jenő lemondása megtörtént. Okot reá Széli miniszterelnök legutóbbi rendelete adott, melyet a Kaffka-féle vizsgálatokból kifolyólag, mint belügyminiszter intézett a vármegye vezetői ellen. Rónay most a főispáni állásától való fölmentését irásilag kérte. Elhatározásának alapjául azon körülmény szolgált, hogy a vármegye közön­ségéhez és közigazgatási bizottságához intézett és a lapokban is közölt legutóbbi belügyminiszteri ren­deletek tartalmával és hangjával egyet nem ért, azokkal legnagyobbrészt igazságtalanoknak, méltány­talanoknak és alaptalanoknak tartja és ellenükben állást foglalni kénytelen. — Kitüntetett cselédek. Bajnán, a Metter­nich herczeg-féle uradalomban szolgálnak Vízi János és Balás István gazdasági cselédek. Mind a kettő 30 éven át van ezen szolgálatban és ezen idő alatt semmi panasz nem volt reájuk. A földmivelési mi­niszter most e két derék embert 100—100 koroná­val jutalmazta meg, s mindkettőjüknek elismerő dísz­oklevelet állított ki. Vasárnap volt a bajai község­házán az ünnepélyes díjkiosztás, mely alkalommal Perényi Kálmán dr. (ki a minisztert képviselte) fő­szolgabíró szép beszédben buzdította a jelen volt gazdasági cselédeket. Az ünnepélyen az uradalom összes gazdatisztjei, cselédsége és a község elöljáró­ságán kívül nagyszámú közönség jelent meg. — Rákóczy birtok magyar kézen. Hir sze­rint Szemere Miklós megveszi Windisghrütz herczeg- től a pataki uradalmat a várral együtt. Ha ez a hir igaz, úgy két évszázad múltán újra magyar kézre kerül a Rákóczy sárospataki vára. — Munkásünnepély Gáspárházán. Szép ünnepély folyt le Gáspárház Lipthay Géza birtokán. Ekkor adták át az uradalom öreg gulyásának: Simon Györgynek és Eles Imre aratómunkásnak, aki húsz év óta állandóan az uradalom aratója, — Darányi kitüntető oklevelét és pénzjutalmát. Koronczóról, ahol Éles Imre lakik, a falu közönsége zászlóval és zenével kisérte ki az öreg ünnepelt aratót a pusz­tára. Az ünnepélyen Koronczó és Gyimót községek lakói, továbbá Laszberg Rezső főispán, Németh M. megyei főjegyző Fischer Sándor orsz. képviselő voltak jelen. A járás főszolgabírója mondott az ünnepeitekhez beszédet, majd átadta a miniszter kitüntető oklevelét és a pénzjutalmat, melyhez a meglepett munkásoknak a birtokosok arczképét és 100—100 korona pénzbeli jutalmat adott aranyban. fOldmiv .0 oo Ugyancsak a birtokos a környéki pusztákról meg hívta azokat a cselédeket, kik gazdáikat legtovább szolgálták, minden pusztáról két-két munkást. így ültek a vendégek asztalhoz és vigadtak. — Kosárkötö tanfolyam. A veszprémmegyei gazdasági egyesület Adászlevel községben kosárkötő tanfolyamot létesített. A tanfolyamot 40 résztvevőre tervezték. A község lakosainak rohamosan fokozódó érdeklődése következtében azonban folyton terjesz­kedni kellett, úgy hogy ma hat helyiségben kétszá­zan tanulják állandóan a kosárfonást. — Az elégett tűzoltók temetése. A Con­cordia malom égésénél szerencsétlenül járt két tűz­oltó tetemét megtalálták. A főváros nagy részvétet mutatott az önfeláldozó munkások iránt. A gyász­ravatalt a tűzoltó palotába állították fel. A két koporsó egy szivattyús kocsin állott, melynek lábai­hoz számos koszorút helyeztek. Folytonos néptódu- lat volt a ravatal körül. A temetési szertartás Ked­den délután ment végbe rendkívüli nagyszámú kö­zönség részvéte mellett. A hátrahagyott özvegyek számára a gyűjtés folyik. — Szerencsétlenség keztyütisztifás köz­ben. Máramaros-Szigeten Baló tanár neje a minap kesztyűjét tisztogatta benzinnel s eközben közel ju­tott az égő gyertyához. Egyszerre elborította a láng A megrémült asszony ki akart futni az utczára, de szerencséjére a közelben levő anyósa megragadta, a földre teperte s azután ágyteritőükel, szőnyegek­kel hirtelen letakarta. így menekült meg az asz- szonv a legnagyobb szerencsétlenségtől. Csak nya­kán, kezén és mellén kapott égési sebeket. — A torkosság áldozata. Szegedről írják: Csapó Erzsébet 60 éves napszámosnő tegnapelőtt lement az Iskola-ut 21. számú ház pinczéjébe. Itt egy tálban lekvárt talált, mely azonban patkányok irtása czéljából méreggel volt keverve. Az öreg asz- szony azonban ezt nem tudta s torkosságból meg­ette az egészet. Röviddel utána óriási fájdalmat ér­zett s a rendőrség intézkedése folytán a városi kór­házba szállították. Az orvosok nem tudták megmen­teni s reggelre nagy kínok közepeit kiszenvedett. — Egy család ébhalála. Megrendítő és szivetrázó esetről értesülünk. A szentlőrinczi kavics­bánya munkásainak egy részét egy hónap előtt el­bocsátották s köztük volt Pancza Antal is, akinek felesége és két apró gyermeke maradt kenyér nél­j kül. Két hónapig valahogyan még kibírta a kereset nélkül tengődő család a nyomort, de végre is bele­| fáradtak a gyötrelmes vergődésbe s ezelőtt néhány nappal Pancza Antal a családjával bezárkózott kis viskójába. Minap találtak aztán a szerencsétlen családra a többi niunkások, a kiknek feltűnt a Panczáék eltűnése. Összeborulva, holtan feküdtek a kunyhóban, megölte mind a négyüket az éhség. A halottak mellett fehér papírlapot találtak, amelyre Pancza a következőket irta: Koldulni szégyeltem, inkább éhen haltunk! A NAGY VILÁGBÓL. — Milán király halálának évfordulója. Boldogult Milán szerb király elhalálozásának év­fordulója alkalmából Brankovics György pátriárka ünnepélyes istentiszteletet tartott Szerbia volt kirá­lyának lelki üdvéért, segédkeztek Bogdanovics Lu- czián budai és Sevics Mitrofán újvidéki püspökök, Jankovics Antal, Brankovics Dömötör és dr. Letics György arckimandriták, valamint a fruskagórai ko­lostorok összes főnökei. A gyászistentisztelet után a pátriárka beszentelte Milán királynak I. Ferencz József meghagyásából a crusedoli kápolnában emelt síremléket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom