Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-02-09 / 6. szám

4() MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGIT Ali KISGAZDA. Kitüntetett aratók. Simon György és Éles Imre húsz esztendő rekkenő nyarán aratták az érett istenáldását Lipthay Géza gáspárházi birtokán. A mezei munka két régi emberét a földmivelési miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki, melyet Lipthay Rezső főispán. Fischer Sándor országos képviselő s a vidék számos előkelőségének jelen­létében adták át a kitüntetett aratóknrk. Borz, róka és vadmacska. Gröftner Viktor a Csanádi káptalan temessaághi uradalmának tiszt­tartója rendkívül érdekes és ritka fogást tett a minap. Vadászzsákmánya beigazolja Brémnek azon állítását, hogy borz, róka és vadmacska egy közös bejárattal biró lakosztályban megfér békességben egymás mellett. Gröftner kártékony vadak pusztítása czéljá- ból ment ki a paráczi gazdaságba, amikor egy régi ér mentén, egy fatörzsön fekvő vadmacskát pillan­tott meg, mely jöttére leugrott a törzsről és az ér oldalában levő lukba bujt. Rögtön hozzáfogott a luk kitágításához s rövid munka után egy közös be­járattal biró luknak bárom elágazására akadt. Vele levő kutyája először a jobbról esőbe csaholt be s abból csakhamar egy nagy himborzot, a középső lukból vadmacskát, a harmadikból pedig egy szép rókát húzott elő. Zsákok, ponyvák tartósságát fokozni lehet úgy, hogy azokat csersav oldattal telitjük. E végből io liter forró vízzel leöntünk i kg. cserhajat s nehány óráig állni hagyjuk. Ebbe az oldatba áztatjuk be a zsákokat s 24 óra múlva kifacsarjuk s tiszta vízben kiöblítjük. Ily módon a vászon rostszálaiba behúzó­dott cser anyag a vásznat tartósabbá teszi. Arab közmondások a lótenyésztése és tartásra vonatkozólag. Erős lovaglás után vedd le a lóról a nyerget s önts vizet annak hátára, miközben jártatod, vagy hagyd a nyerget rajta, mig a háta megszárad, itasd meg a zabolán át és abrakolj nyereg alatt. Nagy melegben fürözd meg a lovadat lehetőleg minden reggel, minden este. A lónak születésétől kezdve kell zabot adni. Két és három éves korában tanítsd be, s a harma­diktól a negyedik évig adj neki minél többet enni. Ekkor próbáld meg, mit tud, és ha semmit sem ér, ajándékozd el. Az arab lovat korán kell tanítani, mert a fiatal­kori tanítás, mint a kőbe, úgy belevésődik. A későbbi tanítás ellenben úgy el tűnik, mint a madaraknak az árnyéka. Ha Kairóban egy lovat akarsz venni, első kér­désed az legyen az eladóhoz: Miként nevelted fel lovadat? Uram! fogja erre vállaszolni a városi eladó, ezen szürke az én udvaromban lett mint egy gyermek nevelve, mindig jól lett táplálva és gondozva s nem lovagoltam azt négyéves kora előtt, nézd csak, mily gömbölyű, mily egészséges I Te pedig mondd neki: Helyesen kedves barátom, ő a te családod büszke­sége és szakállamra, gyalázat lenne, ha megfoszta­nálak tőle. A puszták fia ellenben ekként fog felelni kér­désedre: Uram! Lovamnak hátát én már korán a nyereghez szoktattam és száját a zabolához és gyak­ran messze, igen messze lovagoltam rajta. Sok napot itatlan és sok éjét etetlen töltött. Igaz, hogy bordája sovány, de ha utadban rablók találnának megtámadni, neveltem nem fog cserben hagyni, arra esküszöm az Ítéletnapra, midőn az Isten mint biró fog Ítélni és az angyalok mint tanuk fognak mellettem állani. Ezt a pejt vedd meg s fizesd meg érette, a mit kérnek. ÜGYES-BAJOS DOLGOK A hatos haldoklása Régóta haldoklik a hatos, már el is temethettük volna, de a pénzügyi minisz­ter váltig hosszabbítja a haldoklását. Most is rendele­tet közöl a hivatalos lap, a melyben a miniszter köz­hírré teszi, hogy a hatost és társait, a huszkrajczáros meg az öt krajczáros ezüstpénzt feleértékükben to­vábbra is be lehet váltani, mindaddig, mig újabb rendelet végre el nem parentálja az osztrák értékű ezüstpénz utolsó hírmondóit. A fegyveradóról. Fegyveradót fizet mindenki a birtokában levő, vadászatra használható lőfegyverek után, úgyszintén, azon fegyverek után, melyek csa­ládtagjai, vadászcseiédjei, a vadak gondozására és er­dőterületek őrzésére alkalmazott cselédjei, valamint mező-, szőlő , vagy erdőgazdaságban alkalmazott cső­szök, pásztorok es erdőkerülők birtokában, vagy használatában vannak. Az ilyenek tartoznak a birtokukban levő s va­dászatra használható fegyvereket szám szerint s an­nak megjelölése mellett, hogy a fegyver egy- vagy két csövü-e, falun a községi elöljáróságnál, városon az adóhivatalnál junius hóban bejelenteni, akar élő­szóval, akár Írásban. De ha valaki évközben lép ilyen adóköteles fegyver birtokába, tartozik ezt a fegyvert birtokba vételtől számított nyolcz nap alatt bejelenteni. A ki ezt elmulasztja: minden fegyver után 20 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbírsággal bün- tettetik, mely összegnek egyharmada a feljelentőt il­leti. K. N. 'S. ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház. A főrendiház f. hó 5-én ülést tar­tott, melynek egyik kiváló ténye gr. Eszterházv Já­nos interpellácziója volt. A gróf azt kérdezte a fő­rendektől; hallottak e azon iizelm ékről, melyek az ország északkeleti vármegyéjében folynak és me­lyet a »Hazánk« czimü újság leleplezett. Elsőben a miniszterelnök felelt e kérdésre. A kormánynak — úgymond — tudomása van a felvidéken folyó üzel- mekről. Azért arra törekszik, hogy ezen üzelmek okát, a galicziai bevándorlást szabályozza, megakadályozza. Megakadályozza pedig azáltal, hogy a határszéli rendőrséget államosítja és a községi le­települési törvényt szigorítja. A miniszterelnök után az igazságügyi miniszter is válaszolt és megígérte, hogy az á rve réseknél előforduló üzelmeket szi­gorúan megvizsgálja és a végrehajtási törvény mó­dosításáról is gondoskodni fog. A válaszokat tudo­másul vették. A képviselőház. A költségvetési vita nagy me­derben folyik. Most lehet csak észrevenni, hogy a honatyák közt és minden pártban sok az agrár, földpárti képviselő. A legjelesebb szónokok beszédei­ből erőssen kiérzik annak forró óhajtása, hogy a gazdavilágot ne mostoha, d e é d e s gyerme­kének tekintse e haza. Nevesebb szónokok va- lának: B u z á t h Ferencz, Hortoványi József, J é k e y Zsigmond. De az agrároknak leghatalma­sabb szószólói gr. Zselénszki Róbert, Baross Károly és R u b i n e k Gyula képviselők. Mindannyian mély tudással és a nép iránt való szeretettel nyúl­tak a legnagyobb gazdasági kérdésekhez. Egyszóval az uj képviselőház első költségvetési vitája már megmutatta, hogy az agrár eszmék, a gazdavilágtól kibontott zászlóknak az országgyűlésen is hatalmas szóvivői, apostolai vannak. De még mindig nem annyi, a mennyit első országos kérdésünk, gazda­politikánk megkívánhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom