Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-21 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 415 JÓEGÉSZSÉG. Hogyan lehet leggyorsabban meggyógyítani az égési sebeket? Azt a részét a testünknek, melyet elégettünk, először is le kell jól mosni tiszta, forralt vízzel. Azután be kell kenni egy kis zsírral, mert ez a fájdalmat enyhíti. Hogy ha pedig már ezzel is készen Vogyunk, akkor fehér ostyát egy kis langyos vízben megnedvesitünk és ezt tesszük rá az égett testrészünkre. Ezzel az eljárással nemcsak azt érjük el, hogy fájdalmunk megszűnik, de azt is, hogy az égett hely nem hólyagzik fel, nem gennyesedbe el. Az ostyának persze addig kell a sebes helyen maradni, mig csak egészen meg nem gyógyul. Egyszerű szer a fogfájás ellen. Egy szaklap a forró vizet ajánlja a fogfájás ellen, mint olyan szert, mely azt biztosan megszünteti. A kinek fogfájása van, igy szól az említett lap tanácsa, mártson egy kis, néhányszor összehajtott vászondarabot igen forró vízbe és dörzsölje meg vele gyengén a fájós fogat, a foghust s tartsa egy ideig rajta. Az eljárást többször ismételni kell, mire a fájás megszűnik. Minél forróbban bírja ki valaki a borogatást, annál hamarabb szűnik meg a fájdalma. A fejbőr korpája ellen. A fejbőr gyakran korpás. A baj ugyan nem veszedelmes, hanem eléggé kellemetlen s nem egy esetben a fejfájás előidézője is lehet. Jó szer az ellen a következő: Egy czitromot apróbb darabokra kell vagdalni s azt vagy egy és fél liter vízben megfőzni. Ezen főzettel aztán ha csak negyedévenkint egyszer is megmossuk fejünket, úgy a korpa mielőbb eltűnik. Nátha ellen. Gyakra használ azon egyszerű eljárás, hogy jó erős sós vizet csinálunk, mely olyan melegségü legyen, mint a kifejt tej s az ilyen sós vizet aztán tenyerünkbe véve, abból reggel és este szívjuk fel jócskán az orrunkba. Különösen szokott ez használni akkor, ha mindjárt alkalmazzuk, mihelyt a náthát észrevettük. Csecsemők ujj szopasa. Egv édes anya Írja, hogy némely kis gyermeket nehéz arról leszoktatni, hogy az ujját szopja. De jobb arról előbb leszoktatni a gyermeket, mint később, mert genyedésbe is jöhet az ujjacska, meg a tüdőre is rossz hatással van a sok szívás. Tapasztalásból beszélek, — írja az édes anya — mert a kis leányom egészen négy éves koráig ugv aludt el, hogy a hüvelykujja a szájában volt, pedig kötöttem neki kesztyű ujjakat de ezt oly ügyesen letudta oldani, akármilyen erősen meg volt kötve. Kisebb korában pedig könnyen lehet ezt alkalmazni, ha sir is, majd elszokik tőle. Harisnyát a csecsemő kezére, ez majd nem fog izleni. ______K ISGAZ B A. Mi kor malaczoztassunk ? Két felé húznak a gazdák e tekintetben. — Már én csak télen (deczember, január, februárban) fiaztatom a koczát mondja az egyik. — Tavaszszal jobb, szól a másik. Kinek van igaza ? A tavaszi fiaztatás azért előnyösebb némelyek szerint, mert a világra jött kis malacz igen kényes, a hideg ólban sokszor tönkremegy. Füle-farka lefagy, hasmenést kap, elgyengül és el is pusztul. Azt felelik erre a tapasztaltabb gazdák, hogy ez nem elegendő ok arra, hogy télen fiaztassunk. Segítsünk a dolgon ! Ha az ól például nem meleg, alomozzunk jól. Akkor nincs mitől tartani. Mert hát bizony mégis csak nagy előnye van a téli mala- ezoztatásnak. Nevezetesen, hogy a sertést akkurátus időben lehet hízóba fogni. A tavaszi fiaztatásnál pedig nem. Vagy korán, vagy későn kell a gazdáknak a hizlaláshoz fognia. Menyhárt gazda tehene. Ollyan tehene nem volt egy gazdának se’ a faluban, mint — Menyhárt gazdának. Megbámulta a ki látta. A ki pedig bírta, azt tudhatta csak megmondani, hogy bizony az ilyen tehén «aranynál is többet ér — a háznál» ! Ígérgettek is érte nem egy százast, de sokkal többet is. Sőt egyik földbirtokos parolát kért Menyhárt gazdától ez erányban. No Menyhárt gazda, kérjen bármennyit, bizony enyém leszen az a tehén. Menyhárt gazdát szorította a szükség jobbról is, balról is. De nem tágított. Nem adom ! Nincs annyi pénz, a mennyiért odaadnám. Nem is adta. Inkább tűrt, dugdosta az adósság tátongó lyukait itt is, amott is. Majd megsegíti az Isten. Aztán megjött így karácsony tájra az öröm is. Kitűnő üszőbornyuja lett a derék tehénnek. Nyomban felkeresték többen Menyhárt gazdát. — Hát már csak az üszőre alkudhatunk. — Meglássuk. Most már még jobban érezte Menyhárt gazda, hogy nagyon szorítja a «muszáj». Mert hát bizony szokták mondani, ha megszorul a gazda abból kénytelen pénzt csinálni a mit megvásárolnak! Az asszony azonban tudni sem akart arról, hogy az üszőt elvigyék a háztól. — Felnevelem — mondotta és simogatta férje- urát. Akármilyen keservesen felnevelem. És ha majd beválik, akkor vihetik az anyát akár a vásárra is. — Megadtad neki, eresztette búnak fejét a gazda. De hát az adósságunk. Aztán elmondotta buját—gondját Menyhárt a hite 1-szövetkezetben. — Hát arra valók vagyunk mi, a hitelszövetkezet, hogy ha tudjuk, mire kell a kölcsön a gazdának és mivel segíthetünk rajta, hát segítsünk. ügy van! Való igazság. Itt ilyen esetben — atyámfiai, helyénavaló az adósságcsinálás. A gazda ez esetben vegyen kölcsönt, hogy ne kelljen megfosztani magát a kész haszontól. Attól a mi családját a jövőre nézve úgyszólván felemeli, biztosítja, sőt megtollasodni engedi. A jó, a magnak alkalmas állatot tartsa meg a gazda, ms csak a számfelettit vigye vásárra. Vagy adja el otthon, ha jó árban kérik. Az okos kölcsön mindég segíteni fogja a gazdát abban, hogy fennakadása ne legyen ! E kölcsönadásra hivatvák a hitelszövezkezetek Mit csináljunk a megfagyott, romlott burgonyával*) ? Fagyott, rothadt vagy romlott burgonyát kár nékül takarmánvozhatjunk fel — vagy nyersen összevágva, vagy főve és összesózva bordókba, kádakba, vermekbe stb. tapossuk és ott megsavanyodni hagyjuk. Hordókban a felső rétegek penészedését megakadályozandó, vízzel borítjuk el; vermek' en vékony árpatörekréteggel és vékonyabb földréteggel. A savanyodás hamar végbemegy és 2—3 hét múlva kellemes savanyu, burgonyasalátához hasonló szag elárulja, hogy a savanyodás folyamata befejeződött, A burgonya igy elkészítve különösen szarvasmarhával — természetesen erőtakarmány hozzáadásával föletethető, (7—15 kgr. naponkint és darabonkint.) Azonban erőtakarmány nélkül — burgonya nagyobb mennyiségben való etetése sem az egyik sem a másik formában nem ajánlatos. De ezzel együtt kisebb birtokokon is 10—12 drb szarvas marhának (fejős-tehén, ökör) és náhány sertésnek naponta 200- 250 kilogram burgonyát lehet adni. Ha gazdák megpróbálják ezt, bizonyára belátják, hogy a fagyott, romlott burgonyát is értékesíteni lehet. *) Válasz az ubrezsi levélre. Szerk.
