Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-09 / 6. szám
42 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Nem megyek Amerikába! Hol akarnak gazdakört létesíteni? Nagy stemplis levéllel állít be a amit este Gyuri bácsi s menten megkér, hogy mondanám el annak tartalmát. A levelet elolvastam, lelkem bánatba merült s nagyon elszomorodtam. Végtelenül bántott az, hogy egy pénzsóvár ember nem retteg vissza senmitől, csak jól menjen a »seit«. Az ily ingerlő, csábitó levelekkel elárasztja az egész országot, lépre-csaló mézes-mázos firkáival befurakodik a csendes s megelégedett magyar honpolgár családi tűzhelyébe. Megzavarja a családfő nyugodt gondolkozását és feldúlja a családi békét. Levertségemet Gyuri bátyánk is menten észre vette. — Mi legyen az levélben mester — kérdi kíváncsian ? — Hát édes Gyuri bátyám ez a levél arról szól, hogy valami gonosz lélek-kufár magát Amerikába csalja. És itt elmondtam a csábitó levél tartalmát, a melynek élén ingerlő démonként ott állott lepingálva még a hajó is. Gyuri bátyánk gondolkozott egy kicsit és rögvest arra kért, hogy Írnék én annak a czégnek egy levelet, hogy elmegy Amerikába. — Megfizetem én becsületesen a mester ur fáradságát — szólt Gyuri bácsi — csak tessen megírni. — Szegény ember vagyok Gyuri bátyám, nagyon jól tudja, de ha egy vadonta uj ezrest tenne le a markomba, akkor se Írnék egy betűt se annak a lelketlen embernek. Tudja meg Gyuri bácsi. — Hát miér’ nem ? — Azért mert magának az nem hasznot, hanem kiszámithatlan kárt okozna. — Hogy-hogy? — Azt mondja itt a levél, hogy egy személy utazási költsége 300 koronába kerül. — Igenis értem. — Tudja-e Gyuri bátyám, hol van az az Amerika ? — Nem én. — No lássa kend, mégis belevágna ugy-e ily meggondolatlan perczben mindenbe? Hát azt biszi kend, hogy mind igaz az, a mit ez a csábitó levél tartalmaz? Hisz annak a levélírónak ámítani, hazu- dozni kell, hogy legyenek embei'ei, kiket álvigyen a tengeren hajóján, szóval neki az a fő, hogy menjen a »seit.« Hát azt tudja-e kend, hogy ha esetleg Amerikába érne szerencsésen, mert könnyen a fi ngeren hagyhatja a fogát egy tengeri betegség, vagy egy hajó-szerencsétlenségnek miatta. Hogy mit tapasztalna? Azt, hogy ott találna egy csomó éhező honfitársát kóborogva az utczákon éhen és munka nélkül, megátkozva azt a perczet, a melyben először adták a fejüket arra, hogy elhagyva szeretett nejüket, gyermekeiket egy bolond, lelketlen csábításra belerohantak szánalmas és nyomorúságos helyzetükbe. Vagy talán azt hiszi kend, hogy Amerikában a kerítések kolbászból vannak ? Vagy talán ott ingyen adják a garast? Meg kell azért "dolgozni Gyuri bácsi, még pedig keveservesen. Aztán idehaza szép Magyarországban is lehet keresni garast, igaz hogy nálunk is dolgozni kell érette. Itt hagyná kend fe leségét, gyermekeit apa nélkül, támasz nélkül, hogy az a kis vagyona is, a mi van, helytelen gazdálkodás folytán elmenjen és egész családja mig kend Amerikában éhezik, kenddel együtt egy pár év alatt koldusbotra jusson ? Gyuri bátyánk nem szólt semmit. Másnap újra beállít és csak annyit mondott: — Mester ur, meggondoltam a dolgot, nem m egyek A m e r i k á b a. Marosán J. állami tanító. A mit ötödik esztendeje, hogy a magyar gazdanép érdekéken folyton-folyvást hirdetünk — annak bekövetkezhetését végre örömmel hirdethetjük. A gazdakörök szervezését immár a Magyar Gazdaszövetség vette kezébe és a szervezkedési munkát annak rendje és módja sze rint meg is kezdette. Nincs többé tehát e tekintetben sem magára hagyva a nép, Csak akarni kell és rövid időn keresztül nyélbe ütheti minden község a gazdakört. II o 1 akarnak tehát gazdakört létesíteni? Ott a következőleg kell eljárniok: 1. Gyűljenek össze például az iskolában a gazdák. Ez összejövetelre már jó előre nyerjék meg a község értelmi részét, intelligencziáját. Papot, tanítót, jegyzőt, orvost, ispánt vagy egyáltalán mindazokat, kik a nép javát szivükön viselik. Ha egyáltalán nincs intelligens ember a községben, vegye kezébe az ügyet egy értelmes földmives ember. 2. Alapszabály mintáért és egyáltalán minden néven nevezendő tanácsért forduljanak M eskó Pál úrhoz, a Magyar Gazdaszövetség titkárjához. Ez a derék, tevékeny úri ember lakik márczius hó végéig Nyitrán. azontúl Budapesten. Meskó ur a legapróbb részletekig megírja a teendőket, sőt esetleg le is utazik — a községekbe. 3. Tekintetbe kell venni a helyi viszonyokat. Ugvanazért az alapszabály mintát jó előre olvassák el. hogy a helyi viszonyok szerint esetleg módosítsanak rajta. 4. A mint egy helyiségben megalakul a gazdakör, az a kör tagjává leszen a Magyar Gazdaszövetségnek. Ez a nagy szöVetség pedig támogatni fogja a gazda-köröket minden néven nevezendő ügyeikben. 5. Itt van tehát az idő, az alkalom, hogy minden község azonnal rajta legyen a gazdakör létrehozásán, megalapításán. y Jusson eszedbe . . . A/, adóság — ez a ragadós vendég az élet minden körülményei közt zsarnoka a tűzhelyeknek. Akkor, mikor a tűzhelyeken élni kezdünk. Akkor is, mikor már ezer és ezer baj közt evezünk. De zsarnokságát, nyomasztó látogatását főleg akkor érezzük, mikor nyugodt, gondtalan élet után egyszer csak — körmei közé kerülünk. Azért minden emberfia, minden család jegyezze meg jól a bölcsnek mondását: Mikor mindened van, az jusson eszedbe, Hogy még szükséget is láthatsz életedbe! Akárhány gazda van, a ki hosszú időn keresztül úgyszólván fütvörészve halad az élet utján. Van a háznál készpénz, a termés, a gazdálkodás csudás módon évről-évre legalább is közepesen beütött. A gazda csaknem teljesen beleéli magát abba a gondolatba, hogy üszen ez igy fog menni az egész életen keresztül. A jövővel, sőt a hónappal sem törődik. Sőt évről-évre jobban nyújtózkodik. Egyáltalán nem is akar arra gondolni, hogy hát „még bizony szükséget is láthatsz az életbe?“ Egyszer csak jő az első csapás. Természete pedig a szerencsétlenségnek, hogy a csapás nem jő egyedül. Mint a magyar ember szokta mondani: „gyön az aztán — csüstül.“ Máraz első esztendőben megbillen az egyensúly. A másik rovására hajlik. De a megszokott életmód, ruházkodás, czimboraság, gondatlanság éppen nem változik.
