Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-12-21 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 407 — Bizony, hogy jó. Mert a rossz újság méreg a háznál. Poklot csinálhat a legcsendesebb és megelégedett tűzhelyen is. — Akkor ki vele! — Ki is kell az olyan ujságlapot kergetni a tisztes házból, mely a szegény embert csak izgatja, háborítja. A mely előtt se Isién, se törvény nem szent, nem tiszteletreméltó. A melyek úgyszólván meztelenül hurczolják a családba a legocsmányabb dolgokat. Megmételyezik gyermekeinket, leányainkat és ifjainkat. Ezek csak élősködni akarnak a szegény nép zsírján. A zavarosban halászgatnak, persze hogy a saját zsebjük javára. — De bajos ám akkor a választás, Nótárius uram. A magam féle szegény ember alig kerülheti ki, hogy be ne csapják. — Hát azért vagyunk mi itt öregebbek. Arra valók a tanultabb emberek, papok, jegyzők, tanítók, hogy felvilágosítsák a szegény embereket. — Meg osztán bizony eddig olyan lukszus számban vettem én bizony az újságot. Azt hittem, hogy bizony az csak az uraknak való. — Nagy tévedésben volt gazd’ uram. Egy jó, megbízható újság éppen úgy kell a háznál, mint a kenyér, meg a só. Mert mai világban már a legegyszerűbb polgárnak is tudni kell a világ forgásáról, a gazdasági előmenetelről ismeretet kell szereznie, ha nem akarja, hogy idegen és tudatlan legyen ezen a világon. — Belátom már, Nótárius uram! — Inkább vonja el magától a gazda a dohányt, az italt vagy más ilyenféléket, de egy becsületes, megbízható lap .... legyen ám családjának legjobb barátja. — Jó ezt tudni, Nótárius uram. A mákos kalács. — Ne menj ki fiam, nincsenek ott betlehemesek. Csak sötétséget találhatsz. — Nem félek én a sötétségtől ’des apám. — No jó katona lesz belőled. — De egyszer azért nagyon megijjedtem, mikor a kamarába mentem, a múlt karácsonykor. — Mitől ijjedlél meg ? — Nem a sötétségtől. — Úgy hát mitől. — Hogy nem találom meg a mákos kalácsot. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a kis emberekért. Az Országos Központi Hilelszövelkezet igazgatósága újabban ismét tanúságot tett arról, hogy a kisemberek ügyét-baját szivén viseli. A múlt hóban tartott ülésén elhatározta, hogy jövőben a kötelékébe tartozó szövetkezetek tagjai részére folytatólagos kölcsönöket is engedélyez. Ez az egy "dolog hiányzott még ahhoz, hogy a szövetkezetek valóban minden igényt kielégítő pénzintézetek legyenek. Eddig a hitelszövetkezetek csak váltóra és kötelezvényre adtak kölcsönt — újabban ingatlanra is fognak adni és pedig a legelőnyösebb törlesztési feltételek mellett. Ezzel megadták a módját annak, hogy a drága jelzálogos kölcsönöket, az ingatlanok sok pénz fogyasztó terheit a gazdanép olcsó, kényelmesen törleszthelő adósságra változtathassa. A hitelnyújtás ezen módjának meghonosítását régóta sürgetik azok, a kik ismerik apróra a gazdanép terheit. Az idei tavaszon a Magyar Gazdaszövetség nagygyűlést is hivott egybe ennek megbeszélése végett". Ibaz, hogy itt csak a középbirtokosságról volt szó egyrészt talán azért is, mert hallgatagon mindenki egyetértett abban, hogy a kis birto kosság minden fajtájú hiteligényének kielégítése az Országos Központi Hitelszövetkezet feladata. Hogy feladatának csak most felel meg a központ, azon nincs mit csodálkoznunk, hiszen mikor munkálkodását megkezdette, senki se álmodott róla, hogy alig egv-két év alatt ily hatalmas pénzintézet lesz belőle. Már pedig ezzel a feladattal csak egy életerős és a fejlődés biztos alapjain nyugvó pénzintézet képes megbirkózni. A jelzálogos kölcsönöket az 0. K. Hitelszövetkezet fiókszövetkezetei utján bonyolítja le. Kölcsönt az ingatlan értékének félig ad és pedig 10—30 évig terjedő törlesztésre. Ezek a kölcsönök kétfélék: 1. olyan kölcsön, a melynél az adós bizonyos ideig csak a kölcsön meghatározott százalékát fizeti félévenként s ebben benne van a kamat és a tőketörlesztés is; 2. oly kölcsön, a melynél az adós megfelelő tőkerészletet s a még fenálló tőketartozás kamatját fizeti évenkint a kikötött ideig. Hogy könnyebben megértsük vegyünk egy példát. András gazda felvesz a házára 100 koronát. Ha ezt az első módon akarja törleszteni, akkor feltéve, hogy 10 évre vette fel a kölcsönt, fizet minden félévben 6 kor. 60 fill, vagyis egy évre 13 kor. 20 fill. 10 év múlva törlesztve van a kölcsön. Ha 15 évre vette fel a kölcsönt, 10 kor. évenkint való befizetésével törlesztette adósságát. Az alábbi táblázat megmutatja 100 kor. után mennyi a rájafizetés, ha azt hosszabb vagy rövidebb időre veszsziik fel. 10 évig 7a évre 6.6 kor. egy évre 13.20 kor. 15 » » »5 — » » « 10— » 20 » » » 4.23 » » » 8.46 * 25 » » » 3.70 » » » 7.60 » 30 » » » 7— » » » 3.50 » A második mód szerint András gazda, ha 10 évre vette fel a kölcsönt, első évben fizet 16 koronát második évben 10 kor. és a még hátralevő 90 k.-át. 6% kamatját és igy tovább; az utolsó esztendőben már nem fizet csak 10 kor. 60 fillért a százalék csak 10 kor. és ennek a kamatja 60 fill. Ezen kívül minden kölcsönért kell a folyósításnál 1%-ot köl- csöndij czimén fizetni. Látjuk ebből, bogy a feltételek, a melyekkel az ingatlanra pénzt lehet felvenni oly méltányosak, a milyent egy takarékpénztár sem nyújt. Az Országos Központi Hitelszövetkezet újból segélyére sietett a magyar népnek. Hiába, oly időket élünk, hogy az adósságcsinálást nem lehet kikerülni. Ha pedig adósságot csinálunk az a fő, hogy ne legyen drága. Az Országos Központi Hitelszövetkezet erre törekszik. Dicséret érte azoknak, a kik az élén állanak. A Tissa ég? .Dehogy ég, dihogv ég! Sőt alaposan befagyott. Es mégis ég! Hogy lehetséges ez ? Csodás jelenségre bukkantak a bolt Tisza közelében lakó gyermekek. Most hogy beállt a Tisza ezen holt ága, a gyermekek a jégen csúszkálva játszadoztak. Itt-ott bezúzták a jeget s egyikök égő gyufát tartott a nyílás felé, mire felcsapott a láng és jó ideig égett. E találmány persze aztán gyorsan terjedt, itt is, ott is léket vágtak és a ki- ömlő gázt meggyujtolták, a mi kékes lánggal égett s a körül melegedlek. Ha kialudt a láng, befújtak a lékbe és újra gyújtva ismét égett. Mindenesetre érdekes dolog és azt is bizonyítja, hogy a holt Tisza ezen iszapos és szinte mocsaras részében a talajból, illetve a mederből valamelyes gáz fejlődik, a mely a jégréteg miatt el nem repülhetvén, ott a viz és jég közötti szabad részen gvül össze s innen van, hogy léket kapva fölröpül, meggyuj Iható. Persze a tiszapartiak különböző babonát fűznek a dologhoz. Némelyik lidércztüznek tartja, a másik háborút jósol belőle. Vannak vérmesebb reményüek, a kik azt hiszik, hogy azon a helyen pénz és arany- nemű van elásva. Pedig ez nem más, mint egy természetes tünemény, melyet ma már egy népiskolát jól elvégzett ifjú is megmagyaráz — az öregeknek.
