Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-02 / 5. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 38 MAGYAR KIS GAZDA. Vetőmag a gazdáknak. A földmivelésügyi kormány minden esztendőben olyan ipari növények magvait, melyek termelése kívánatos, vagy a melyek elfajulásra hajlandók és fölujitásra szorulnak, főleg f. kisgazdáknak szokott szétosztani. A vetőmag kiosztása az 1902. gazdasági évre tetemesen növekedett, tekintettel a vidékenként mutatkozó kedvezőtlen termésre és a termés minőségére, mely miatt a gazdáknak sok helyen alkalmas vetőmagot kellett beszerezniük. A földmivelésügyi miniszter rendeletére a kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi, fogarasi ménesbirtok és a gödöllői koronauradalom bocsátotta vetőmagnak alkalmas termését a gazdák rendelkezésére. Az intézkedés a gazdák tudomására jutván, nagy számban szerezték be e helyekről vetőmag szükségleteiket és főleg a kisgazdák, mert a miniszter akként rendelkezett, hogy a jelzett állami uradalmak vetőmagkészlete kisgazdáknak jusson. így őszi búza 9027, rozs 540, tavaszi árpa 416 mázsa osztatott ki vetőmagul. Tetemes a vetőmagnak kiosztott bükköny és a takarmányrépa mag 134 mázsa. A munkássegitö pénztár gyarapodása. Az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegitő Pénztárba uj esztendő óta 1054 uj tagot vettek föl. Különösen kitűnt a taggyüjtésben llosvay Endre, a mátészalkai járás fŐszolgabirája, kinek ösztönzésére 1299 földmives lépett be az emberszerető intézménybe tagul Hugonnay Béla, Szatmárvármegye főispánja ezért a a buzgalomért meleghangú köszönetét mondott a derék járási főtisztviselőnek. Szőlő kivitelünk emelkedése. Csemegeszőlő kivitelünk a múlt évben nagy arányokban emelkedett. A statisztika szerint a múlt év november hó végéig 33.707 métermázsa szőlőt vittünk a külföldre, mig az előző évben kivitelünk csak 47.217 métermázsa volt. Az azt megelőző hat év alatt 1894 tői 1899 ig pedig soha sem emelkedett 35 ezer métermázsán túl. A kivitel emelkedésére kedvezett az az intézkedés, melyet a földmivelésügyi miniszter kezdésére a kereskedelmi miniszter elrendelt. A behozatal mindössze 4994 m. volt, holott az 1900. évben a behozatal 20.731 mázsát tett ki. A behozatal csökkenését az magyarázza, hogy az előző évben a csemegeszőlő gyanánt behozott szőlő borkészítésre szolgált. Szatmár város állatkártalanitó alapja. Szatmár város példaadó intézkedést tett, hogy a városban a sertésvésznek egyszer már véget vessen. Alapot létesített, melyből azokat a gazdákat, kiknek sertésvészes állataik vannak, kártalanítják, megfizetvén a beteg sertések árát, csak úgy, mintha egészségesek lennének. E szabályzat véget vet a titkolódzásoknak és a beteggyanus állatok valamennyié megvétetvén, a ragadós állatbetegség nem terjedhet. A város a tenyésztőktől átvett sertéseket megsemmisíti és a fertőtlenítést a helyszínén ellenőrzi. A jó kenyérsütésről. Mindenki tudja, hogy az ember táplálékai között az első helyet foglalja el. Mert bizony a kenyér az, a mely sem a gazdagoknak fényesen terített asztaláról, sem pedig a földhöz tapadt szegényeknek táplálékából nem hiányzik. De a kenyér jósága bizonyos feltételektől függ, s éppen ezért jó lesz, ha erre vonatkozólag egyetmást elmondunk, a mit egy jó gazdasz- szony sikerrel használhat. A kenyeret vagy búzalisztből, vagy pedig rozslisztből készítik. A lisztet száraz helyen kell tartani s használat előtt igen tanácsos jól megszitálva, meleg helyre tenni. — Használat alkalmával a búzaliszthez melegebb, a rozsliszthez hidegebb viz szükséges. A só ne legyen nedves és darabos, hanem száraz és éles, mert ha nem ilyen, akkor nem lehet a lisztben szétszórni egyenletesen, már pedig ez igen fontos. A só mennyiségét a liszt mennyisége határozza meg, s a jó gazdasszony pontosan megtudja mondani, menynyi só szükséges valamely liszt mennyiségéhez. A ki köménymagot is tesz a kenyérbe, az előbb jól mossa meg a köménymagot. Az élesztő világossárga, friss és morzsolódó legyen, hogy a vízben hamar szétessék. A kemenczének nem kell túlságosan melegnek lenni, s a sütésre teljesen elegendő egy és fél óra. A kenyeret a sütés után melegen nem szabad fölszelni, csakis akkor, ha már kihűlt. A kenyeret száraz helyen kell tartani. Persze a kenyér jóságának legfőbb kelléke a kidolgozás s azért nem kell sajnálni a fáradtságot, jól ki kell dolgozni a tésztát. De rossz a kenyér akkor, ha a hozzá szükséges anyagokból többet vagy kevesebbet teszünk bele, mint amennyi kellene. Mert bizony nem esik jól a kenyér, ha nagyon sós, valamint az sem, ha nekünk kell a kenyeret megsózni. Az élesztőt is csak bizonyos adagban kell beletenni, mert nem jó a kenyér, ha sok, vagy ellenkezőleg kevés élesztő van benne; mindig csak az arány középutat kell követni. Végül, sem a sületlen kenyér nem kellemes izü, sem pedig a megégetett. Éppen ezért a kenyér jóságától nagyon lehet következtetni a gazdasszony jóságára is. _________ O. Ga zdasági közmondások. Növénytermelés. Onmaga^után semmit se vess. —Tulsürü vetés megdőli. — Őszi takarmányborsó után még vethetsz tavaszi csalamádét. — Rövid szalmáju gabonát zsup- kötéllel köttes kévébe. — Ha termésed aratás után a csomókban megázik, mindig kevesebbet ér, mintha szárazon takaríthattad volna be. — Földeid szélén gazt ne tűrj meg. — Kalászost, kalászos után ne vess. — Búzát vessél ugarba, vagy takarmány, kapás, esetleg repcze után. — A termés akkor biztos, ha a magtárban van. ia 1 újság? Országgyűlés. A képviselőházban az 1902. évi állami költség- vetést tárgyalják. A függetlenségi párt nevében Kossuth Ferencz szólott a költségvetés ellen. Támadta azt pénzügyi és gazdasági szempontból. Hívei helylyel-közel helyeselték kijelentéseit, de valami általános nagy hatást nem tett. Azután Buzáth Ferencz képviselő beszélt, követelvén különösen, hogy utasítsa a Ház a kormányt, mely szerint mielőbb nyújtson be törvényjavaslatot a földadó leszállítására. A tárgyalás lapunk zártakor javában folyik. Szólásra vannak feljegyezve : Hortoványi József, Jé- key Zsigmond, Brázai Kálmán, Nősz Gyula, Ballagi Géza stb. _________ If SP"" Nagyon kérjük a hátralékosokat, hogy postafordultával kötelezettségüknek mulhatlanul eleget tegyenek. — Akik a múlt évre előfizettek, de a jelen évre még nem jelentkeztek, legalább egy levelező-lapon nyugtassanak meg minket arról, hogy az előfizetési dijat be fogják küldeni. — Ferencz Ferdinánd trónörökös, királyi herczeg febr. 6-án Pétervárra utazik, hogy megköszönje Miklós czárnak, azt a kitüntetést, melyszerint őt, a trónörököst kinevezte orosz lovassági tábornoknak. Persze a nagyképü politikusok ebből a látogatásból, sok mindent jósolnak. Egy bizonyos, hogy e látogatás záloga Oroszország és Ausztria-Magyar- ország közt való jóviszonynak.
