Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-26 / 43. szám
MAGYAR FÖLDMIYELÖ 343 Mire jó a szövetkezeti mázsáló-mérleg ? Folytassuk ezt is, mert emlékezhetnek olvasóink, hogy erre a kérdésre is adtunk már néhányszor csattanós feleletet. És mert mostanában, mikor olyan nagyon kapálódzanak a szövetkezeti holtok ellen, bizony szükség is vagyon az ilyen esetek tudomásulvételére. Hát hallgassátok, erre is jó: A nagyszombati czukorgvár tornóczi állomásán egy bizonyos átvevő, egy gazdaember czu- korrépáját csakis 70 kiló szekerenkinti levonással akarta átvenni. Hej, az ilyen levonásokat sok szegény répatermelő gazda megkeserülte már. Most azonban mi történt ? Egyszerű, de igen derék dolog. A gazda nem tágított. — Hohó, nem szedsz rá, gondolta és talán mondotta is. Nem okosul már ezentúl a magvar gazda — vásár után. A répatermelő gazda ugyanis jól tudta szekereinek pontos súlyát. Mert az á t a d á s e 1 ő 11 a Tornóczon levő szövetkezeti mázsán megmérette azokat. Még nincs ám a dolognak vége. Az a bizonyos átvevő nem csak, hogy le akart vonni a szekerekből nagy mennyiséget, de még rosszul is mázsáit. A szövetkezet mérlege és az ő mérlege közt szekerenkint 60 kgr. volt a különbség; az az: az átvevő mérlege 60 kilóval kevesebbet mutatott szekerenkint. A gazda most már panaszt emelt a szolga- biróságnál. De megneszelte ezt az átvevő és mig a főszolgabíró megérkezett — méltányos, igazságos mérleg szerint kiegyezett a gazdával. Hát erre is jó ugy-e bár, a szövetkezeti mérleg. áááiéáiéMííiéÁáééáéáéá^Hiááíiiíiááiéáá Ismertessétek meg másokkal is a mi újságunkat! Nem és nem !... Jöjjön már komám asszony—jöjjön!... Hátha tud valami tanácsot adni... Nem bírok a fiammal! Nem akar oskolába menni! Ivrajczárt, czukrot ígértem neki, meg is vertem nem is egyszer — de hiába! Nem és nem! Mi lehet ennek az oka? Mi az ördög bújhatott abba a fiúba?... —- Nem haragszik meg édes lelkem, ha az igazat megmondom ? — A világért sem! — Lássa — megmondom szemébe — annak csak maga az oka !... — Én ? — Hogyan ? — Otthon biztosan az iskolával, meg a tanítóval ijeszti gyermekét!... Ha valami rosszat csinál, mindjárt avval áll elő. »No majd iskolába adlak!« — »Megállj csak!« »Ellátja ott majd a bajodat a tanító ur!« Pedig lássa — az iskoláról igy beszélnünk a világért sem szabad! — Pedig épen igy tettem! — Én is beszélek sokszor gyermekeimnek az iskoláról... De igy soha sem ! Elmondom : milyen jó oda járni? Mennyi szép, hasznos dolgot lehet ott tanulni ? S hogy szereti a tanító bácsi a gyermekeket ? Szóval megkedveltetem velük az iskolát: Tegyen csak igy smajd meglátja, milyen örömmel fog fia az iskolába menni! ?... — Látja, látja, milyen jó, hogy találkoztunk! ?... — Köszönöm is tanácsát. — Az Isten áldja meg! Tanító. A temetőben. Elmerengek szófián, ridegen, E silány emberi életen .... Olvasom a siriratokat. Nincsenicgy szó, nincs egy gondolat, Melynek nem ez a kezdő sora : »Itt nyugszik.« Tovább járom e halott-határt, Itten minden olyan bús, sivár . . . Szivem, lelkem messze tévédé, A homályos kétes jövőbe .... Midőn hozzám szói a sírkereszt: »Itt nyugszik.« Sötét est leszáll a határra. És a hold halovány sugára Megvilágít im egy sir-gödröt, Benn egy férfi köríveket törölt .... S igy szól ő hozzám ijesztőn : »Nem nyugszom!« »Éltemben kerültem templomot S nem gondoltam égi nyuglomot; Kéjért éltem minden perczemet, Nem tekintém lelki csendemet .... Isten engem, hajh ! megbüntetett: »Nem nyugszom !« És e szó lelkem úgy áthatá, Hogy feledni nem tudtam soká . . . Sót mindenkor hallom, hallom azt : »Ha bűnös vagy, nem találsz vigaszt .... S hasztalan áll ott a felirat: »Itt nyugszik.« Olvasás után adjátok tovább-olvasásra újságunkat! JÓEGÉSZSÉG. Hogyan aludjunk ? Az »Egészségügyi Lapok«-bau olvassuk: A jobb oldalon fekvés előnyösebb minden más helyzetnél, alvásnál; az ilyen alvás nyomasztó álmok nélküli és üdítő. Mi az oka ennek, nincs biztosan megállapítva. Igen valószínű a következő magyarázat: A nyultagyban az idegzetek olvformán kereszteződnek, bog}’ a jobb testrész idegei, a balagy féltekébe mennek’ a mely a jobboldali végtagok erősebb izommunka kifejtése következtében erősebben van kifejlődve és súlyra nézve a jobbágyiéit felülmúlja. Miután az alváshoz feltétlenül megkivántatik az agy vérhiánya és természetesen az az agyfél, mely szabadon fekszik és a melyet a másik a agyfél nem nyom, tökéletesebben ürül ki, az alvás akkor lesz a logjobb, ha a nagyobbik agvfél — vagyis a bal, felül van és igy erőmüvi okok folytán a vér belőle könnyebben visszafolyik a test felé. Vájjon ez a magyarázat egymagában elégséges-e, s hogy más tényezők, mint például a rekeszizom feltolása a hasi zsigerek helvetváltoztalása folytán baloldali fekvésnél, vagy pedig a hasi szervek nyomása a sympatichus fonatra nem játszanak-e közre, ezek a feltevések el nem utasi- tandók. Az alvás telt gyomor mellett, a legtöbb esetben a jobboldali fekvés daczára, hasolóan rut és nehéz álmok által lesz zavarva, jóllehet ebben az esetben az agy fekvése megfelel a kivánalmaknak. Bármiképen álljon is a dolog, hogy vájjon a szív lesz-e baloldali fekvés mellett térviszonyaiban befolyásolva és igy okozója a nehéz álmoknak, vagy pedig az agy egyedül felelős-e, annyi tény, hogy a legegészségesebb alvás a jobboldali fekvés mellett következik be s különösen szívbajosoknak kell, hogy ezt szemelőtt tartsák. Hogy ezenkívül a jó alvás telt gyomorral nem igen szokott bekövetkezni, már említve volt; kell, hogy az utolsó étkezés és lefekvés között 2 és fél egész 3 óra időköz legyen. Hol ez nem lehetséges, végetessék legalább fél egész 1 órai séta az étkezés, és alvás közti időben: a mi által a gyomor gyorsabban kiüriltelik.
