Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-19 / 42. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 339 Munkás-ügy. — A munkások barátja. Jablonovszky András garmvaspataki plébános száznégy hivének névsorát küldőbe be az Országos Gazdasági Munkáspénztárba. Hívei, a mikor a plébános ez emberbaráti intézményt megmagyarázta nekik, azonnal tagokul jelentkeztek, hogy öreg korukra, a keresetképtelenség idejére nyugdijat biztosíts anak maguknak. — A munkássegitő alapoknak. Beregszászról jelentik: Darányi íöldmivelésügyiminiszter GÜÜO koronát utalványozott a községi munkássegitő alapoknak. A törvényhatóság Hagara Viktor dr. főispán elnöklésével tartott ülésén köszönettel fogadta az adományt s elhatározta, hogy valamennyi községben munkássegitő alapot szervez s igyekszik a községi alapokat czéljaiknak megfelelően gyarapítani. — A munkaspénzíárak helyi autonómiája. Az 1902. évi XIV-ik törvényezikk szerint mindazokon a helyeken, a hol a gazdasági munkássegitő pénztárba legalább 50 tag beiratkozik, megalakul a helyi intézőbizottság, mely a saját ön kormányzata szerint vezeti a pénztár ügyeit. A hatóságok és társadalom lelkes munkásságának megvan a sikere, a mennyiben az utóbbi napokban tizennyolez helyen alakultak a munkássegitő pénztár helyi bizottságai, legutóbb Békéscsabán, a hol elnökké Korosv László főjegyzőt, intézővé a munkások lelkes barátját, Chrisztián Györgyöt választották. A pénztárnak olt 317 tagja van. A gazdák Sztraka György főszolgabíró elnöklésével tartott ülésükön kimódolták, hogy csak olyan cselédet szegődtetnek, a ki belépett, vagy belép nyugdíjra a pénztárba. A kisgazdák is készséggel nyilatkoztak arra, hogy hajlandók az évi tagsági dij bizonyos hányadát fizetni s ekként hűséges cselédeinek nyugdijat biztosítani. — A munkások barátja. Békés-Csabán egy Chrisztián György nevű, szerény állású városi tisztviselő esztendők óta fáradozik a munkások érdekében. Munkátalan mezőgazdasági munkások részére közvetít foglalkozást és évente átlag háromezer ilyen munkást helyez el. A mellett mindig figyelmezteti a munkásokat, hogy lépjenek be a gazdasági munkás- segitő-pénztárba és nagy része van abban, hogy e jótékony intézménynek Csabán 317 tagja van, A munkás-kaszinó intézményét ugv valósította meg, hogy a munkásnépnek az utczán fölolvasásokat ren dez. Darányi földmivelési miniszter most négyszáz korona jutalmat küldött Christiánnak fáradozásaiért. ORSZÁGGYŰLÉS. A ház munkarendje. Széli Kálmán miniszterelnök előterjesztést tesz a Ház munkarendjéről. Kéri, hogy a bizottságok mielőbb tárgyalják le a kész tárgyakat, mint a polgári perrendtartást. A szabad hajózásról szóló törvényjavaslatot visszavonja és újat fog bejelenteni. A jövő bét folyamán szóló a hátérrendezésről, a kivándorlásról terjeszt be javaslatokat. Láng miniszter és Fejérvárv szintén több javaslatot terjesztenek majd elő. Plósz a biztosításról, (Éljenzés) az uzsoratörvény revíziójáról a büntető novella reformjáról terjeszt be javaslatot. (Éljenzés.) Thaly Kálmán és Rakovszky István kérdik, mi lesz a kiegyezéssel ? Széli Kálmán miniszterelnök azt feleli, hogy a kiegyezés még nem kész és a mig a tárgyalásokat be nem fejezik, nem nyilatkozhatik. Biztosítja a Házat, hogy az ország érdekeit meg fogja védeni. (Élénk helyeslés). Folyamatban levő ügyekről nem nyilatkozhatik, ezt nem kívánja az ország érdeke és nem kívánhatja az ellenzék sem. Egy téves nézetről akar felvilágosítást adni. Azt írják egyes lapok, hogy ha a vámkiegyezés 1903. év végéig létre nem jön, okvetlenül az önnálló vámterületnek kell következni. Ez nem áll. A törvény kimondja, hogy ha 1903. év végéig a kiegyezés létre nem jön, nem szabad hosszabb lejáratú szerződést kötni, mint 1907-ig, de az nincs kizárva a törvényben, hogy a vámmegegvezést 1903. éven túl is meg ne lehetne kötni. Azt kívánja, hogy a kiegyezés elébb jöjjön létre, de nem rajta múlik. Rakovszky István még egyszer kérdi, van-e kilátás arra, hogy a kiegyezés létrejön? Krasznay Ferencz szerint 1907. évben az önálló vámterületet kell okvetlenül felállítani. Széli Kálmán miniszterelnök kijelenti, hogy Krasznay nagy tévedésben van. Még egyszer inter- perálja "a törvényt, a mely szerint a vámszövetséget is meglehet kötni, az önálló vámterületet is fel lehet áliitani. Pichler Gj'őző felszólalása után — Széli Kálmán miniszterelnök ismétli előbbi felvilágosításait az egész jobboldal élénk helyeslése mellett. mi trjsáa? — Udvari hírek. A király az eddigi megállapodások szerint e hónap végén Budapestre érkezik, a honnét Gödöllőre a vadászatokra utazik. — Lipót bajor herczeg, aki hosszab időt töltött Gödöllőn, Nagy-Tapolcsányba utazott, József Ágost herczeg látogatására. — József föherezög betegsége. József fő- herczeg, a ki a sasvári hadgyakorlatok alkalmával meghűlt, mint Alcsuthról jelentik, már jobban érzi magát. Láza is elmúlt a beteg főherczegnek s az ágyat is elhagyta, de a szobát még kénytelen lesz őrizni egy ideig. — Magyar zarándokok a pápánál. A pápa mint Rómából jelentik, a napokban fogadta a magyar zarándokokat. A pápa meghallgatta a Császka kalocsai érsek által felolvasott föliratot és latin nyelven megköszönte a jubileum alkalmából kifejezett szerencsekivánatokat. Ezután a pápa körülhor- doztatta magát a teremben és kézcsókra bocsátotta a zarándokokat. — Kossuth szobra Erdőbényén. SátoraljaUlyhelyről Írják: Erdőbényén szép ünnepséggel leplezték le Kossuth Lajos szobrát. Az ünnepen jelenvolt Kossuth Ferencz is. A szoborleleplezés a református templomban Barna dr. nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédet mondott. Szily József a szobrot átadta a községnek, mire Szilágyi József biró megígérte, hogy a szobrot őrizetbe veszi. A szobor megkoszorúzása után bankett volt. — Ruttkayné meghalt. Kossuth László egyetlen élő gyermeke, Kossuth Lajos legkedvesebb testvére, Ruttkayné Kossuth Lujza Budapesten elköltözött az élők sorából. Nyolczvanhét esztendős korában halt meg, miután megérte még bátyja születésének századik évfordulóját és a mauzóleuma alapkövének letételét. Budapesten Brázay Kálmán országos képviselő muzeum-köruti házában talált csöndes otthonra s ott is halt meg, ugyanabban a házban, a hol harminczhat esztendővel ezelőtt Czuczor Gergely hunyta le örökre szemét. Ruttkayné Kossuth Lujza már másfél esztendő óta betegeskedett és azóta nem hagyta el lakását. Két héttel ezelőtt állapota rosszabbra fordult, s lassan kioltotta életét. Kossuth Lujza, Kossuth László és Weber Karolin negyedik gyermeke, 1815-ben született Sátoralja-Ujhelyen. Midőn szülei Alsó-Dabasra költöztek, Pestmegyébe, férjhez ment Ruttkav József abonyi postamesterhez. A szabadságharcz leverése után anyjával és két nővérével. Meszlényinével és Zsulaszkynéval követte Kossuth Lajost a számkivetésbe. Belgiumba a midőn Kossuth anyja ott meghalt, három fiával Amerikában telepedett le. Ott sok csapás érte. Elvesztette mind a három fiát, Lajost, Bélát és Gábort. Három unokája most is él New-Yorkban. Számkivetése alatt
