Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-12 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

331

A tisztviselők fizetésemelése az 1902-ik esztendőre elmarad. Mert — mint újságolják — e rendezésre vonatkozó önálló, uj törvény készül. Ez a törvény remélhetőleg még ez évben elkészül és igy a következő évben — gyakorlatba is léphet.

A király őfelsége a legnyomatékosabban kijelentette volna, hogy legfőbb czélja és óhaja, mely- szerint a még meglevő ellentéteket a két kormány közt igazságosan kiegyenlítse. Miniszterválságról tehát szó most nem lehet.

A pártok az országgyűlés megnyitása előtt értekezletet tartottak. A kormánypárti értekezleten Széli Kálmán miniszterelnök biztosította a párttagokat, hogy a kormány programmjához (Ígéretéhez) a kiegyezés dolgában is körömszakadtáig ragaszkodik.

MI ÚJSÁG?

— A király. A király e hónap tizenötödikén érkezik a magyar fővárosba s fogadására javában fütik mar a budai várpalota s a gödöllői kastély termeit. Az uralkodó ezúttal egy hónapig marad nálunk, de nagyrészt Gödöllőn fog lakni, a hol résztvesz a? udvari vadászatokon. November elsejét, a halo tak-napját a király ismét Bécsben tölti, de másnap újra hazajön Budapestre.

— Kolozsvár ünnepe. A kolozsvári Mátyásszobor leleplezése alkalmából készülő ünnepségeken József főherczeg fogja az uralkodót képviselni.

— Tisza Kálmánnak Bihar vármegyei tisztelői szobrot akarnak állítani.

— Hogy gazdálkodik Szatmár városa ? A jövő évre szüksége van a városnak 909,285 koronára. Erre fedezete van 702,645 korona. A hiány tehát 206,640 korona. Ezt a szörnyű összeget pótadóval fogja a város bevenni a polgároktól. A szatmári polgár teliát f'zet 80 százalékos pótadót. Az az, minden adó forintja után 84 krajczárt. Csinos kis teher!

— Az országos katholikus nagygyűlés. Az

október 14—17-ikén tartandó országos katholikus nagygyűlésre az eddig jelentkezettek száma meghaladja a négyezret. A nagygyűlés rendező bizottsága gondoskodott úgy a kedvezményes utazásról, mint a lakás élelmezésről.

— Szolgabirák beosztása Zemplén vmegyé- ben Gróf Hadik Béla főispán az alispánhoz küldött átiralában tudatta, hogy Durcsinszky Gyula szolga- birót Gálszécsre, Somosay Sándor szolgabirót Szin- náról Homonnára, Bernáth Béla szolgabirót Szerencsről Varannóra, végre Bajusz Zoltán dr. közig, gy.-t Sátoraljaújhelyből Király-Helmeczre osztotta be és helyezte át a közszolgálat érdekében.

— Hivatalvesztésre Ítélt jászberényi tisztviselők. A belügyminiszter megerősítette a fegyelmi választmánynak Török Aladár és társai ügyében hozott ítéletét, amely Török Aladár jászberényi polgármestert hivatalvesztésre, Beleznay Dénes városi jegyzőt hivatalvesztésre, Paraj Imre anyakönyvvezetőt 150 korona pénzbírságra Ítélte és Nagy András István helyeltes polgármestert felmentette. Ezek voltak ama hires kortesek, kik a múlt választáskor Apponyi Albert grófot törvénytelen eszközökkel és minden áron megbuktatni akarták.

— A mezőgazdasági cselédek jutalmazása Szatmár vármegyében. A főispán mező- gazdasági cselédek s munkások jutalmazására vonatkozó javaslatait megtette. A múlt évben mellőzött mátészalkai járás, figyelemmel az ott fellépett s megszűnt szoczialista mozgalmakra s a gazdasági munkás és cselédsegélypénztár példátlan sikerű pártolására, ezúttal előnyben részesül. Az egész vármegyének szánt 12 jutalomdij közül egy Kántor- Jánosiban, egy Máté-Szalkán s egy Nvir-Cászáriban kerül kiosztásra.

— Mailáth püspök aranyai. Mailáth Gusztáv gróf püspök bérmuutjában Kapnik-bányára érkezett a minap s mint minden templomban, pénzdarabokat csusztatot be a perselybe. A mikor ezt tette, már eltávozott a nép s azt hitte, senki sem látja, hogy jól cselekedik. Másnap az egyházfi nagy rémülettel észrevette, hogy a persely föl van törve s üresen hever a földön. A csendőrség nyomozott és csakhamar elfogott kél oláh legényt, a ki föltűnő módon költekezett s több helyen aranyat is váltott.

— Hol vettétek az aranyat ? kérdezték tőlük.

— Találtuk.

— Nem igaz, ti törtétek föl a perselyt.

A suhanczok a csendőrök szemébe nevettek s azt mondták, hogy a perselyben csak krajezárok szoktak lenni, nem pedig aranyak. Ez az okoskodás részükre billentette a mérleget s egyelőre szabadon bocsátották őket. A csendőrök azonban nem hittek a suhanczok ártatlanságában, azért megkérték a plébánost, tudja meg bizalmasan a püspöktől, vájjon mit dobott a perselybe. A plébános nemsokára azt a t választ kapta a püspöktől, hogy őt darab huszkoronás aranyat tett a perselybe. A csendőrök kiderítették, hogy az oláh suhanezoknak is huszkoronás aranyaik voltak, a mire újra elfogták őket. Most már nem is tagadták, hanem megváltották, hogy véletlenül észrevették, a mikor a püspök sárga pénzeket csúsztatott a perselybe. Elbújtak, bezáratták magukat a templomba s éjjel föltörték a perselyt, aztán az ablakon át elmenekültek.

— A Perbenyiki Olvasókör énekkel és szavalatokkal egybekötött táuczmulatságot rendezett a »Nyesés« nevű mulatóhelyen. Helybeli és vidéki vendégek zsúfolásig töltötték meg a tágas táneztermet; a csárdást 120 pár járta kivilágos-virradtig. Szavalatokat mondtak: Kohnt István, Godzsák Sándor, Kosztyu Mihály, Kohnt Erzsébet és Fetykó Ilonka olvasóköri tagok. A tisztajövedelem 120 koronát tett ki, mely a helybeli katholikus harang javára lesz fordítva. (Rend. tudósitó.)

— Mit mond Falb a hires időjós októbberre. A már annyiszor csalódott viharpróféta, Falb a következő jóslást adta ki októberre : A hónap első ranyu kritikus napi pal kezdődik ; azután néhány napig esik, majd száraz lesz az idő s a hőmérséklet csökkenni fog. 12-én nagy esőzés kezdődik ; 17-én elsőrangú kritikus nap lesz, a mélyet még veszedelmesebbé tesz a holdfogyatkozás. 23-ától 31-éig gyorI san fogy a csapadék s a hőmérséklet a normálisnál jóval nagyobb lesz. 32-ike másodrangu kritikus napösszekötvenap- fogyatkozással. Ettől az időtől újra kezdődik az eső.

— Hó és fagy. Liptóból Írják, hogy ott hirtelen igen hűvösre fordult az idő. Néhány nap óta a hegyekben állandóan havazik, a völgyekben pedig éjelenkint a vizek is befagynak. Láthatólag a tél korán áll be, pedig még az aratás sincs befejezve. Igen sok gabonanemii még a mezőn bever.

— A lépfene áldozata. Salba György és István zsámbokréti földmiveseknek, a múlt héten lépfenében hullott el egy tehenük. A fivérek legalább a tehén bőrét akarták megmenteni és lenyúzták. De vigyázatlanságékban mind a kettő megsértette a kezét a nyúzó késsel. Néhány' óra múlva borzasztó kínokat éreztek a sebhelyeken. Háromnap leforgása alatt mind a két fivér iszonyú kínok között meghalt.

— A mezitlábos honvédek. Régi panasz már az, hogy a hadgyakorlatokra bevonuló póttartalékosokat olyan ruhákkal látják el, amelyeket inkább lehet rongynak nevezni, mint egyenruhának. Különösen a honvédséggel bánnak mostohául. Az idei hadgyakorlatnk végén például megtörtént az az eset, hogy a honvédpóttartalékosokról rongj'okban- lógott a ruha, a czipő pedig teljesen leszakadt a lábukról úgy, hogy a városon végig mezítláb kellett átvonulniok. Ezt a botrányos esetet megtudta Fejérvéry Géza honvédelmi, miniszter és most rendeletet adott ki az összes honvéd

yalogezredek és gyalog dandár parancsnokságokhoz, melyen az ilyen esetek elkerülését ajánlja figyelmükbe.

— Szerencsétlenség egy istáiéban. Különös módon halt meg a minap Tuba János rima-szombati szolgalegény. Az istállóban favillán csalamádét vitt s egy éhes tehén nekiesett a takarmánynak és eközben Tubát hasba döfte. A szerencsétlen embert halva emelték ki a jászol mellől. Kenyér nélkül maradt hozzátartozóinak a gazdasági munkás- segitó-pénztár juttatott rögtön négyszáz koronát, mert biztosítva volt. Nap-nap után tapasztalható ennek az intézménynek áldásos hatása s valóban az értelmiségnek mindenütt azon kellene lennie, hogy minél több földmives ember biztosítsa a maga és családja sorsát. (Mert mindnyájunkkal történhetik baleset. Szerk.)

— Az ujonezok. Sok mamának könnyezik a szeme, sok leánynak bánatos a tekintete, mert hát: Megfujják a trombitát, masírozni kell... Az idei október sok ujoneznak szerez meglepetést, mert a