Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-12 / 41. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 331 A tisztviselők fizetésemelése az 1902-ik esztendőre elmarad. Mert — mint újságolják — e rendezésre vonatkozó önálló, uj törvény készül. Ez a törvény remélhetőleg még ez évben elkészül és igy a következő évben — gyakorlatba is léphet. A király őfelsége a legnyomatékosabban ki­jelentette volna, hogy legfőbb czélja és óhaja, mely- szerint a még meglevő ellentéteket a két kormány közt igazságosan kiegyenlítse. Miniszterválságról te­hát szó most nem lehet. A pártok az országgyűlés megnyitása előtt értekezletet tartottak. A kormánypárti érte­kezleten Széli Kálmán miniszterelnök biztosította a párttagokat, hogy a kormány programmjához (Ígé­retéhez) a kiegyezés dolgában is körömszakadtáig ragaszkodik. MI ÚJSÁG? — A király. A király e hónap tizenötödikén érkezik a magyar fővárosba s fogadására javában fütik mar a budai várpalota s a gödöllői kastély termeit. Az uralkodó ezúttal egy hónapig marad nálunk, de nagyrészt Gödöllőn fog lakni, a hol résztvesz a? udvari vadászatokon. November elsejét, a halo tak-napját a király ismét Bécsben tölti, de másnap újra hazajön Budapestre. — Kolozsvár ünnepe. A kolozsvári Mátyás­szobor leleplezése alkalmából készülő ünnepségeken József főherczeg fogja az uralkodót képviselni. — Tisza Kálmánnak Bihar vármegyei tiszte­lői szobrot akarnak állítani. — Hogy gazdálkodik Szatmár városa ? A jövő évre szüksége van a városnak 909,285 koro­nára. Erre fedezete van 702,645 korona. A hiány tehát 206,640 korona. Ezt a szörnyű összeget pót­adóval fogja a város bevenni a polgároktól. A szat­mári polgár teliát f'zet 80 százalékos pótadót. Az az, minden adó forintja után 84 krajczárt. Csinos kis teher! — Az országos katholikus nagygyűlés. Az október 14—17-ikén tartandó országos katholikus nagygyűlésre az eddig jelentkezettek száma meg­haladja a négyezret. A nagygyűlés rendező bizottsága gondoskodott úgy a kedvezményes utazásról, mint a lakás élelmezésről. — Szolgabirák beosztása Zemplén vmegyé- ben Gróf Hadik Béla főispán az alispánhoz küldött átiralában tudatta, hogy Durcsinszky Gyula szolga- birót Gálszécsre, Somosay Sándor szolgabirót Szin- náról Homonnára, Bernáth Béla szolgabirót Szerencs­ről Varannóra, végre Bajusz Zoltán dr. közig, gy.-t Sátoraljaújhelyből Király-Helmeczre osztotta be és helyezte át a közszolgálat érdekében. — Hivatalvesztésre Ítélt jászberényi tiszt­viselők. A belügyminiszter megerősítette a fegyelmi választmánynak Török Aladár és társai ügyében hozott ítéletét, amely Török Aladár jászberényi polgármestert hivatalvesztésre, Beleznay Dénes városi jegyzőt hivatalvesztésre, Paraj Imre anyakönyvveze­tőt 150 korona pénzbírságra Ítélte és Nagy András István helyeltes polgármestert felmentette. Ezek vol­tak ama hires kortesek, kik a múlt választáskor Apponyi Albert grófot törvénytelen eszközökkel és minden áron megbuktatni akarták. — A mezőgazdasági cselédek jutalma­zása Szatmár vármegyében. A főispán mező- gazdasági cselédek s munkások jutalmazására vonat­kozó javaslatait megtette. A múlt évben mellőzött mátészalkai járás, figyelemmel az ott fellépett s megszűnt szoczialista mozgalmakra s a gazdasági munkás és cselédsegélypénztár példátlan sikerű pártolására, ezúttal előnyben részesül. Az egész vármegyének szánt 12 jutalomdij közül egy Kántor- Jánosiban, egy Máté-Szalkán s egy Nvir-Cászáriban kerül kiosztásra. — Mailáth püspök aranyai. Mailáth Gusztáv gróf püspök bérmuutjában Kapnik-bányára érkezett a minap s mint minden templomban, pénzdarabokat csusztatot be a perselybe. A mikor ezt tette, már eltávozott a nép s azt hitte, senki sem látja, hogy jól cselekedik. Másnap az egy­házfi nagy rémülettel észrevette, hogy a persely föl van tör­ve s üresen hever a földön. A csendőrség nyomozott és csak­hamar elfogott kél oláh legényt, a ki föltűnő módon költe­kezett s több helyen aranyat is váltott. — Hol vettétek az aranyat ? kérdezték tőlük. — Találtuk. — Nem igaz, ti törtétek föl a perselyt. A suhanczok a csendőrök szemébe nevettek s azt mondták, hogy a perselyben csak krajezárok szoktak lenni, nem pedig aranyak. Ez az okoskodás részükre billentette a mérleget s egyelőre szabadon bocsátották őket. A csend­őrök azonban nem hittek a suhanczok ártatlanságában, azért megkérték a plébánost, tudja meg bizalmasan a püspöktől, vájjon mit dobott a perselybe. A plébános nemsokára azt a t választ kapta a püspöktől, hogy őt darab huszkoronás ara­nyat tett a perselybe. A csendőrök kiderítették, hogy az oláh suhanezoknak is huszkoronás aranyaik voltak, a mire újra elfogták őket. Most már nem is tagadták, hanem meg­váltották, hogy véletlenül észrevették, a mikor a püspök sárga pénzeket csúsztatott a perselybe. Elbújtak, bezárat­ták magukat a templomba s éjjel föltörték a perselyt, az­tán az ablakon át elmenekültek. — A Perbenyiki Olvasókör énekkel és sza­valatokkal egybekötött táuczmulatságot rendezett a »Nyesés« nevű mulatóhelyen. Helybeli és vidéki ven­dégek zsúfolásig töltötték meg a tágas táneztermet; a csárdást 120 pár járta kivilágos-virradtig. Szavala­tokat mondtak: Kohnt István, Godzsák Sándor, Kosztyu Mihály, Kohnt Erzsébet és Fetykó Ilonka olvasóköri tagok. A tisztajövedelem 120 koronát tett ki, mely a helybeli katholikus harang javára lesz fordítva. (Rend. tudósitó.) — Mit mond Falb a hires időjós októbberre. A már annyiszor csalódott viharpróféta, Falb a következő jóslást adta ki októberre : A hónap első ranyu kritikus napi pal kezdődik ; azután néhány napig esik, majd száraz lesz az idő s a hőmérséklet csökkenni fog. 12-én nagy esőzés kezdődik ; 17-én elsőrangú kritikus nap lesz, a mélyet még veszedelmesebbé tesz a holdfogyatkozás. 23-ától 31-éig gyor­I san fogy a csapadék s a hőmérséklet a normálisnál jóval nagyobb lesz. 32-ike másodrangu kritikus napösszekötvenap- fogyatkozással. Ettől az időtől újra kezdődik az eső. — Hó és fagy. Liptóból Írják, hogy ott hirtelen igen hűvösre fordult az idő. Néhány nap óta a he­gyekben állandóan havazik, a völgyekben pedig éjelenkint a vizek is befagynak. Láthatólag a tél korán áll be, pedig még az aratás sincs befejezve. Igen sok gabonanemii még a mezőn bever. — A lépfene áldozata. Salba György és István zsámbokréti földmiveseknek, a múlt héten lépfenében hul­lott el egy tehenük. A fivérek legalább a tehén bőrét akar­ták megmenteni és lenyúzták. De vigyázatlanságékban mind a kettő megsértette a kezét a nyúzó késsel. Néhány' óra múlva borzasztó kínokat éreztek a sebhelyeken. Háromnap leforgása alatt mind a két fivér iszonyú kínok között meghalt. — A mezitlábos honvédek. Régi panasz már az, hogy a hadgyakorlatokra bevonuló póttartalékosokat olyan ruhákkal látják el, amelyeket inkább lehet rongynak nevez­ni, mint egyenruhának. Különösen a honvédséggel bánnak mostohául. Az idei hadgyakorlatnk végén például megtör­tént az az eset, hogy a honvédpóttartalékosokról rongj'okban- lógott a ruha, a czipő pedig teljesen leszakadt a lábukról úgy, hogy a városon végig mezítláb kellett átvonulniok. Ezt a botrányos esetet megtudta Fejérvéry Géza honvédelmi, miniszter és most rendeletet adott ki az összes honvéd yalogezredek és gyalog dandár parancsnokságokhoz, mely­en az ilyen esetek elkerülését ajánlja figyelmükbe. — Szerencsétlenség egy istáiéban. Különös módon halt meg a minap Tuba János rima-szombati szolgalegény. Az istállóban favillán csalamádét vitt s egy éhes tehén ne­kiesett a takarmánynak és eközben Tubát hasba döfte. A szerencsétlen embert halva emelték ki a jászol mellől. Ke­nyér nélkül maradt hozzátartozóinak a gazdasági munkás- segitó-pénztár juttatott rögtön négyszáz koronát, mert biz­tosítva volt. Nap-nap után tapasztalható ennek az intéz­ménynek áldásos hatása s valóban az értelmiségnek min­denütt azon kellene lennie, hogy minél több földmives em­ber biztosítsa a maga és családja sorsát. (Mert mindnyájunk­kal történhetik baleset. Szerk.) — Az ujonezok. Sok mamának könnyezik a szeme, sok leánynak bánatos a tekintete, mert hát: Megfujják a trombitát, masírozni kell... Az idei október sok ujoneznak szerez meglepetést, mert a

Next

/
Oldalképek
Tartalom