Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-09-21 / 38. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

307

— Majláth György gróf bőkezűsége. Szép tanujelét adta népe szeretetének Mai lát h György gróf, midőn a pozsonyi országos mezőgazdasági kiállításra 50 embert küldött saját költségén s tapasztalt vezetőkkel. A bőkezű főur, ki mindenkor szivén viselte népének sorsát, még ellátásukról is gondoskodott, hogy semmi költséggel ne terhelje meg a szegény munkásnépet. A földmivelők sok tanulsággal gazdagabban most tértek vissza falujokba, hogy oktassák a honmaradottakat s érvényesítsék a tanultakat.

— Kinizai-szobor Nagyvázsonyban A nagyvázsonyi község képviselő-testülete szepl. 9-én tartott gyűlésén elhatározta: hogy Kinizsi Pálnak hajdani urának emléket állít. Dr. Óváry Ferencz orsz. képviselő e czélra a veszprémi takarékpénztárban már 200 korona összeget elhelyezett még 1902. tavaszán.

— A Gellért-szobor leleplezése. A király által a nemzetnek ajándékozott szent Gellért-szobor leleplezését szept. 24-ikére, Gellért püspök emléknapjára tervezték. Mivel azonban a szobor környékének rendezésével e hó végéig sem készülnek el, a leleplezési ünnepet október hónapra halasztották. Az ünnep programmjára nézve Dessewffy Sándor Csanádi püspök előterjesztést tett Széli Kálmán miniszterelnöknek és Yaszai'y Kolos bíboros herczeg- primásnak.

— Koldusok küldöttsége. Öt nyomorék koldus jelent meg a napokban a bácsbodrogmegyei főispánnál, hogy 86 »hivatástársának« kérelmét előter- jeszsze. Az öt közzül az egyik sánta, a másik vak, a harmadik siketnéma, a negyedik béna, az ütödik lábnélküli volt Az utóbbi, ki a boszniai hadjáratban vesztette el lábát, előadta társainak kérelmét. Panaszuk az, hogy a zombori hatóság sem a szegényházba nem helyezi el őket, se pedig koldulási engedélyt nem ad nekik. így tehát még a betévő falattól is megvannak fosztva. Arra kérték a főispánt, kinek igazság- szeretetéről és nemes szivéről uton-utfélen oly sokat hallanak, hogy nyomorúságos állapotukon lehetőleg segítsen s eszközölje ki a városi hatóságnál, hogy adjon nekik koldulási engedélyt s hogy hetenkint kétszer koldulhassanak, mert az egyszeri koldulásból nem tudnak megélni; vagy pedig szegényházba vegyék fel őket. A főispán közbejárt s a koldusoknak megengedte a városi hatóság, hogy ezután hetenkint kétszer koldulhatnak. (Ez azonban korántsem megoldása a koldus kérdésnek. Szerk.)

— Szerencsétlenül jártbucsusok. A Mária- Radnán tartandó búcsúra évenkint tömegesen zarándokol el Mácsa tolnamegyei község hitbuzgó lakossága. E hét elején egy 40 főből álló csapat indult elMácsáról. Szombaton este a szénási határba értek és a falu végén levő pajtába tértek éjjeli nyugalomra. Éjfélkor iszonyú recsegés, ropogás zajára ébredtek. Kigyuladt a pajta. Az első rémület percében nem gondoltak a menekülésre, mindegyik az övéit kereste. Egyszerre az égő tető leszakadt és maga alá temetett hat asszonyt és három gyermeket. A szerencsétlenségre néhány férfi visszarohant a pajtába és a benszorultakat nagynehezen kivonszolták, de ekkorra Pászti Ferenczné, Csihás Bálintné, Perjés Ferenczné, továbbá Kallós Mari 17 és Vigh Márta 16 éves leányok oly súlyos sérülést szenvedtek, hogy kocsin kellett őket tovább szállítani. A súlyos sérülés következtében Pászti Ferenczné és Kallós Mari még aznap meghaltak. A nyomozó csendőrség megállapitta, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. A gyanú a közelben tanyázó oláh pásztorokra irányul.

— A puskapor összetétele minden nemzetnél más, igy az angol puskapor 75 százalék salétromot, 15 százalék szenet, 10 rész ként; a német 75 százalék salétromot, 11 százalék szenet és 14 százalék ként; a magyar 72 százalék salétromot, 17 százalék szenet és 11 százalék ként tartalmaz. A svéd puskapor 100 sulyrészében csak 9 sulyrész kén van.

— Adóelengedés. A Szamos áradása folytán elborított földek után a pénzügyminiszter a kár nagyságához mérten adóelengedést adott. Határunkban a közelmúltban tartott kárbecslés alapján földadó 5520 K 34 f., ált. jövedelmi pótadó 1409 K 77 f, országos betegápolási pótadó 165 K 61 f és 5520 K 34 f egyenes állami adó után 86 százalék községi pótadó, 4747 K 49 f, összesen 11843 K 21 f adót írtak le az adózók terhéről.

— Vörhenyjárvány. S.-A.-Ujhelyen az összes népiskolákat és óvodákat vörhenyjárvány miatt bezárták.

— Pusztító jégeső'. Borgóprund vidéken, óriási jégeső szakadt le a múlt hét éjszakáján. A mogyoró nag3’ságu jég tiz czentiméternyi vastagon elborította a földet, a mely olyan lett, mint a hómező. A havasi zab és a kukoricza tönkrement.

— Orkán Felső-Visón. Felső-Visóról jelentik, hogy ott nagy orkán pusztított, 26 ház és 18 istálló tetejét leszedte a vihar, Andrejka Juon az utczún két lovával szekerestől egy bádogfedél alá került s egyik lovát a fedél azonnal összezúzta. Andrejka megmenekült. Megszámlálhatatlan emberderékvastagságu fát tövestül kidöntött a vihar. A mezőn a zab, árpa, rozs stb. kévéket kilométernyi távolságra sodorta. A kár nagy.

— Szerencsétlenség. Szabó István semjéni gazdálkodó, udvarán lovas járgányu cséplőgéppel életnemüjének kicséplésével foglalkozott. A munka megkezdése után a járgányának olajozásához fogott hozzá s oly közel ment a gép fogaskerekéhez, hogy az széles alsó nadrágjának végét bekapta. A gyorsan forgó fogaskerék oly hirtelen sodorta magához a szerencsétlen embert, hogy a gépet érkezés sem volt megállítani, és a másik pillanatban jobb lábát tövestül kiszakította, az egyik kezéről pedig az ujjait leszedte. Az irtózatosan megcsonkított embert azonnal beszállították az újhelyi közkórházba hol elvérzésben iszonyú kínok között kiszenvedett. A szerencsétlenül járt embert szegény felesége és 8 apró gyermeke siratja. (Vájjon a szerencsétlenül járt családapa be volt-e iratkozva a Segítő Pénztárba? Szerk.)

— Halál a vonat kerekei alatt. Havnya Pál priboci bírónak kis leánya a mezőről igyekezett hazafelé. Útközben záporeső érte s a kis leány, hogy az eső ellen védekezzék, szoknyáját fejére kapta s igy akart a pályatesten keresztül futni. A Ruttka felől jövő. gyorsvonat azonban éppen akkor robogott el arra és a kis lánykát darabokra szakgatta.

— Az asszonyok miatt. Zsoszán Györgyné és Bol- dor Simonná dévai lakosok szomszédok, de egyúttal haragosok is voltak. A minap is összeveszett fenti két asszony ugyannyira, hogy a férjek is belekeveredtek. Zsoszán György felhevüíésében botot ragadott és nekitámadt Boldor Simi- onnak, aki erre revolvert rántott elő és Zsoszánt mellbe lőtte, aki nyomban meghalt. A gyilkost letartóztatták.

— Hangya-eső. A csehországi Teplitzben a minap különös jelenség kötötte le a járó-kelő figyelmét. Milliárd és milliárd apró rovar lepte el rövid idő alatt az egész várost. Pillanat alatt az összes utczák tele voltak s a kire rászálltak, azt kellemetlen csípésükkel ijesztették meg. A rovarok repülő hangyák voltak. Ezen vidéken ilyen óriási mennyiségben még sohasem észlelték a repülő hangyákat.

— A fegyver áldozatai. A fegyverrel való vigyázatlan bánásmódnak lett áldozata két legényember. Boros György vághi illetőségű szolgalegény elhívta magához egyik czimboráját Derdák Jánost s mutogatta neki revorverét. A fegyver babrálás közben elsült s Gerdáknak arczába fúródott. Boros első ijedtségében és a büntetéstől való félelmében felkapott egy másik revolvert s azzal szivén lőtte magát. Rögtön szörnyet halt.

— Végzetes játék. Gyula kolozsmegyei községben borzasztó módon halt meg három gyermek. A czigányok három purdéja: egy 12 éves, egy 6 éves és egy 11 esztendős gyermekleány kiment tüzelőt szedni a gyalui erdőbe. Ugyancsak az erdőre ment Csibék odavaló gazdaember 12 és 14 esztendős fia. A gyerekek hamarosan összebarátkoztak és várat kezdtek játszani. A czigány gyerekek egy meredek csúcsra állottak, a Csibék fiuk a náluk levő kötéllel összebogozták őket és megkezdődött az ostrom. Természetes, hogy a sziklacsucson levő gyerekek nem tudtak ellenállni és rövid huzgálás után mindhárman fejjel estek az éles kövekre, ahol nyomban kiszenvedtek. A fiuk most már rémülve menekültek és elbujdostak. A szülők késő este akadtak gyermekeik véres tetemére A gyilkos fiukat is megtalálták, akik a csendőrségnél elmondták a végzetes, játékot.