Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-09-07 / 36. szám

290 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Mikor a bükkönyt tejelő marhák részé­re vetjük, keverjünk bele csak annyi zabot, mint a mennyi a bükköuy nagymérvű összerogyását meg­akadályozza. Három hektoliter bükkönyre egyhek- toliter zab teljesen elegendő. Ha a zab nagyon ke­vés volna, úgy a bükköny alsó levelei és szárai tönkre mennek, gombák telepeit képezik s mint ilyen rossz takarmányt nyújt. A bort és mustot vizezni nem szabad! A bor-törvény határozottan kimondja ugyan, hogy a bort és mustot vízzel keverni nem szabad és aki ezt teszi, súlyosan bűnhődik, mégis akad olyan szőlőbirtokos, aki nem átalja ezt cselekedni. A szü­ret küszöbén figyelmeztetjük az illetőket, hogy a törvény eme rendelkezését a hatóságok a legszigo­rúbban végrehajtják; de eltekintve ettől, aljas, hitvány dolog embertársainkat hamisított italokkal károsítani. A vadgesztenye mint gyógyszer. A vadgesz­tenyének kérgét, virágát és gyümölcsét gyógyszer­nek lehet használni. A fiatal ágak kérge fanyar, összehúzó izü; porrátörve rothadó és gyulladásos daganatokra használják; valamint torokvizet is készítenek belőle. Ennél sokkal nagyobb gyógy- hatása van azonban a vadgesztenye virágának és gyümölcsének. Előbbi valóságos csodahatásu a reu­mánál. A virágot a mint kifejlik, leszedik és apróra vágják; az igy összeapritoít virágot üvegbe t ejs z i k, 90 fokú szeszt öntenek rá s a napsugarak­nak teszik ki. A leszűrt folyadékkal a fájós helyeket bedörzsölik. Gyümölcséből gyógyhatású tinkturát készítenek, melyet különféle- betegségek ellen hasz­nálnak és pedig: fejfájás, rossz emésztés, kólika, dugulás, makacs köhögés stb. ellen. Ilyen tinkturát következő módon készítenek: néhány vadgesztenyét porrá reszelnek: 20 gram ilyen porhoz 100 gram reklifikált borszeszt tesznek s az egészet néhány hétig mérsékelt melegségben állni hagyván, leszűrik. E tinkturákból az említett bajok ellen naponkint négyöt cseppet használnak. Végül megemlítjük még, hogy a vadgesztenye-olaj, mely szintén reuma elleni szer, a gesztenye virágjából ép úgy készíthető, mint a gyümölcsből, csakhogy borszesz helyett faolajat használunk hozzá. A trágya és istálló. Naponkint, télen-nyáron egyaránt, szellőztetni kell az istállót, hogy a belső romlott levegő fölváltassék a külső egészségessel; amellett mindazt el kell távolítani az istállóból, ami annak levegőjét rontja, mint a trágya, vizelet. A trágyát naponkint, ha szükséges, kétszer is ki kell hordani, az almozással nem szabad fukarkodni és a trágya lének a barmok állásától lefolyást kell csi­nálni, csatornán az istállóból egy helyre kivezetni, nehogy rontsuk vele az istálló levegőjét és nehogy az állatok abban úgyszólván gázoljanak és rontsák patáikat. Ezért nagyon rossz szokás, ahol a trágyalé számára az istállóban, még rosszabb, ha a padolás alatt csinálunk gödröt, amelybe összefolyik, mert ott ugyancsak kárbavész és büzösiti a levegőt. Maga haszna ellen cselekszik az a gazda, aki ugv tesz, hogy a trágyalevet nem fordítja a trágya öntözésére, érlelésére. A tejnek megkékülése ellen. A kék tej, melynél egyes kék foltok előfordulnak, mire nem­sokára az egész felszín kékké lesz a tej savanvodá- sának kezdetét jelzi. Hogy ezen bajt elkerülhessük, az edénynek és eszközöknek alapos megtisztítása mel- ' lett gondot kell fordítanunk a takarmány megmási- tására. Különben is a tej kezelésénél a legnagyobb tisztaságnak kell uralkodnia, mert a tej külső befo­lyások iránt nagyon érzékeny. Fehér bádog edények megtisztítása. Fa­hamut olajjal elegyelitünk úgy hogy abból pép for­málódjék. A péppel az edényt bekenjük és kis idő múlva száraz posztóval ledörzsöljük. Nincs rá eset hogy a bádogedény eredeti színét vissza ne nyerné. I mi ÚJSÁG? — Arató ünnepek. Tonnáson. Bauer 011 ó- nak, a sopronmegvei gazdasági egyesület elnökének tormási gazdaságában szépen sikerült arató-ün­nepet rendeztek. Az aratók, a kiknek menetében az iskolásgyermekek is részt vettek, a kastél}' elé vo­nultak, a hol Fekete Antal arató gazda köszön­tötte a földesurat és családját, azután átnyújtották az arató-koszorút. Az ünnepet áldomás és táncz fe­jezte be. — Eszlerházán (Sopron m.) Eszterházy Miklós herczeg rendezte a másik sikerült arató ün­nepet. Nem kevesebb, mint 1500 aratót vendégeltek meg. Kuslits Mihály arató-gazda szép dikczió közt rótta le háláját a herczeg iránt. — Földszigeti bir­tokán Berg Miksa báró is igen lélekemelő arató ünnepséget rendezett. A munkások jó kedvvel vet­tek részt a gazdag lakomában. — Tisza László meghalt. A Tiszák családját ismét mély gyász érte. A család eddig legidősebb tagja, Tisza László, hetvenhárom éves korában Gmundenhen meghalt. Halálát szivszélhüdés okozta, A három Tisza testvér, kik oly nevezetes szerepet játszottak Magyarország közéletében, most már ta­lálkoznak egymással a sírok birodalmában. Meg­kezdte a sort gróf Tisza Lajos, a volt miniszter, követte Tisza Kálmán, Magyarországnak másfélévti­zeden keresztül miniszterelnöke, most pedig Tisza László hódolt meg a múlandóság törvényének. Gróf Tisza István nagybátyját és apósát vesztette el az elhunytban. — Halálozás. Hajnik Imre világszerte hires jogtudós meghalt. — Stein dl Imre az uj ország­ház építője, kitűnő művész váratlanul elhunyt. — A mohácsi csata évfordulója. Aug. 29-én volt háromszázhetvenhat esztendeje a szomorú em­lékű mohácsi csatánknak, ahol a túlnyomó török erő ellenében, hősi küzdelemben, harmadszor esett el nemzetünk dísze, virága, — a szerencsétlen ifjú II. Lajos királyunk pedig a Cselepalak iszapjában találta korai halálát. Elestek ők, ifjak és férfiak mint hősök; a magyar és lengyel hadfiak kicsi száma, ösz- szesen vagy 25.000-en meghajlott a félhold alatt küzdők ereje alatt és az egykoron virágos mező, nemzeti nagylétünk, nagytemetőjévé lett. — Báró és munkás. Báró Gerliczy Ferencz családjának népszerűségét bizonyítja az a lakzi, mely vasárnap este volt a deszki uradalomban. A báró egyik munkásának, Nagy Albertnek leánya, a szép Annuska kötött firigvet egy nagyváradi legény­nyel. Násznagyok voltak a szőregi templomban meg­tartott esküvőn: báró Gerliczy Ferencz és Todoreszk Lajos. A fiatal báró Gerliczy Félix Todoresz Etel­kának és Todoreszk Lajos báró Gerliczy Margitnak volt a vőfélye. A Todoreszk gyermekek egyszerű munkás családból valók. A lakadalmon a bárófiuk parasztlányokkal, a szépséges baronesszek pedig deli legényekkel tánczoltak. így szép a magyar, igy le­szen összeforva a nemzet faja! — A „tekintetes" főherczeg ur! Frigyes főherczeg a pozsonyi hadtest parancsnoka Galgó- czon utazott át s útja Lipótvár felől vezetett be a városba. Mikor a fogat a vámhoz ért, a vámhajdu annak rendje-módja szerint követelte a vámpénzt. — Én Frigyes főherczeg vagyok! — mondta az utas. — Hja, maga az. tekintetes főherczeg ur? — kérdezte a vámhajdu egyhangú flegmával. A hintó háborítatlanul folytatta útját s a vámőr, mintha semmi sem történt volna, egykedvűen for­dult be a vámház ajtaján. — Sok a tanult ember! A sátoralja-ujhelyi kir. járásbíróságnál pályázatot hirdettek egy végre­hajtói állásra, a melyre 96-an pályáztak, köztük 17 j u r i s doktor és két ügyvéd a legkitűnőbb minősítéssel. Az állást egy bukott kereskedő nyerte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom