Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-31 / 35. szám
282 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Hogy szállítjuk a méhekot ? Ha méhkaso kát szállítanak, a kast ritkás vászonnal szokták lekötni, hogy a méhek le ne fuladjanak. De ha a kas igen népes, mégis könnyen megtörténhetik a lefula- dás, kivált meleg időben és nagyobb távolságra való szállításnál. Azért nagyon helyesen cselekszünk ilyen esetekben, ha a fedő vászon közepére egy kis darab, néhány négyszögczentiméternyi drót-rostadarabot varrunk be, melyen a levegő mégis akadáltalanul közlekedhetik. Ugyanezért a röplyukat sem czélszerü bedugni, hanem jobb ilyen drotfonadékkal zárni el. Különben ha lehetséges, a szállítást ne nappal, hanem éjszaka tegyük, vagy legalább hűvösebb időt válaszszunk erre nézve. A borvirág. Ha a hordóban a bort nem töltjük föl rendesen, egy idő múlva a fölszinen vékony hártyát fogunk észrevenni, amely folyton vastagabbra növekszik meg. Ezt a hártyát borvirágnak hívják. A borvirág nagy hibája a bornak, mert tőle rossz izü és szagu lesz, folyvást gyengül és he nem segítünk a bajon, egészen meg is romlik. A borvirágtól úgy lehet megmenekedni, hogy a bort mindig színig töltve tartjuk a hordóban; de ha már megesett a baj, úgy íehet rajta segíteni, hogy egy hasszabb, tiszta üvegtölcsért teszünk a hordóba, hogy a tölcsér vége jól beérjen a borba, azután addig töltünk a hordóba tiszta jó bort, amig a bor nem kezd kifolyni. A bor fölszinén levő borvirág hamarosan lefolik és a hordóban tiszta bor marad. Ezután a hordót jól be kell akonázni. A virágos bor átfejtésénél szabad egy kissé kénezni, mert ez megakadályozza a bajnak tovább fejlődését. A mézbor igen kellemes, üdítő ital, melyet, főleg ahol nincs szőlő, igen érdemes készíteni. A mézbor készítése a következő módon megy. A tiszta szinmézet feloldjuk kétszerannyi vízben és üstben 1 —2 óra hosszáig forraljuk. Forrás közben habját leszedjük. Ezután a tűzről levévén, kihűlni hagyjuk és bor vagy sörélesztő hozzáadásával kierjesztjük. Minthogy a mézbornak igen sok üledéke van, erjedés után mihelyt kissé megcsillapodik, seprűjéről lefejtjük, hogy utóerjedése alkalmával teljesen megtisztuljon. A mézbort is csélszerü deríteni, úgy mint a szőlőbort szokás és általában csak úgy kell kezelni, mint a szőlőbort. Miről ismerjük fel a jó tojót ? Sok gazd- asszonynak nagymennyiségű tyúkja van és mégis tyúkjai kevés tojást tojnak, mert nem tudja, miből állnak a jó tojó külső ismertető jelei. Pedig igen könnyű a jó tojót a rossztól megkülönböztetni. A legjobb jel a taréj és szakái. Minél sötét skarlát- pirosabb az a tojás idején, annál jobbak a tojók. Középszerű és rossz tojóknak halványpiros taréjuk és szakáluk van, min fülkagylói piszkosfehérek és sárgás rózsaszínűek. Várjuk a hátralékok beküldését! Mennyit keres a czigány? Szeged közkedveltségü czigánya, a Lajos, akit boldog- emlékezetű Ráday gróf, a betyárüldöző nevezett el Kukacznak, valami hatalmas, nagy urnák játszott egyszer. A nagy ur sokáig elhallgatta szótlanul a négy húr bánatos zokogását és mikor vidámra fordult a nóta, fölpezsdült 5 is és érdeklődni kezdett a czigánymuzsika prózai oldala iránt is. — Hát aztán mennyit kerestek hetenkint, ácsi *? — Biz az nagyon hitvány kis pénzecske, nagyságos uram ! — Mégis, no, körülbelül'? — Nem is nagyon tudom, instálom . .. — De kétszáz forinton csak felül van, aki... erre arra ! — Hát egy kicsikével... — utszáznál is többet kerestek'? — Még egy kicsikével több pénzecskét is keresünk, nagyságos uram. — De nyolczszáznál csak nem többet *? — Egy kicsivel. . — A kutyafáját! Ezernél is ‘l — Keresünk mi instálom, többet is, de — — nem találunk .......... A zónarendszert módosítják. A zónarendszert, mint a fővárosi újságok tudatják, Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter némi módosítás alá veti. Nevezetesen a távolsági forgalom első szakaszai valamivel, 10—30 fillérrel megdrágulnak ; a XIV. zónán túl pedig még két zóna lesz. A XIV.. zóna ugyanis csak 300 kilométerig fog terjedni, 300 kimen túl 400-ig XV. 400-on lul XVI. zóna lesz, a jegyek ára pedig akképen módosul, hogy a mostani gyorsvonatok ára 4—6 koronával magasabb lesz, vagyis a legmagasabb I. osztályú jegy ára 30 k. az eddigi 24 helyett, a II. osztályú 20 k„ az eddigi 16 helyett. A személyvonat legmagasabb árai pedig 24, 16 és 10 korona, vagyis a III. osztály ára is 2 koronával emelkedik. Ellenben életbe léptetik azt a megszüntetett kedvezményt, hogy egyszer bármely j e g y g y e 1 félbe lehet szakítani az utazást, a mi eddig nem volt a XIV. zóna jegyeinél. Igaz ugyan, hogy e módosítással egy kicsit megdrágul a vasúti utazás. De a kedvezmény, mit annak fejében kapunnk nem kicsinylendő. S o k a t ér ugyanis, hogy egyszer bármely jegygyei félbe lehet szakítani az utazást Mert eddig a távolsági forgalomban éppen az drágította meg az utazást, hogy kétszer kellett váltani jegyet, a ki útközben néhány órányira vagy félnapra ki akart szállani valamelyik állomásra. Pedig ez a körülmény gazda embereknek is igen kellemetlen volt. De az utazó közönségnek is sokat fog érni, hogy egy-egy hosszabb utazás alkalmával ugyanazon jegygyei több helyet, várost megtekinthetnek. Azért a zónarendszer változtatása miatt nincs oka a közönségnek zúgolódni. A tapasztalás mindig tökélyesit valamely intézményt. így van ez boldogult Baross miniszterünk nagy művével a zónarendszerrel. Álmodnak-e az állatok? Érdekes az egyes állatok állomélele. A lovak álmukban gyakran hegyezik a fülüket. Méneshivatalnokok többször megfigyelték, hogy a csődörök nyugalmas álomban kinyujtózkodva néha nyerítenek s valami nevetéshez hasonló hangot hallatnak, a mi úgy látszik, valami kellemes álomnak a kísérője. A szarvasmarha szokás szerint nem sokat álmodik. A borjú, a mely nagyon ébren alszik, álmában a tagjait mozgatja. A tehén, a mely emésztési zavarokban szenved, nyugtalanul alszik, a feje és a farka minden- untalan mozog s gyakran panaszosan bőg. A kecske, nevezetesen a fiatalabb, álmában a fejét rázogatja, gyakran felriad és mekeg. A vadászkutyák, különösen a fiatalok, többet álmodnak, mint az öregek, s vadászatok után többet, mint egyébkor. A vadászkutya, ha vadászatról álmodik, szimatol, csahol, olyanformán tesz, mintha lesbe állana, de ugatása álmában jóval gyöngébb. Egyes megfigyelők azt állítják, hogy a kutyák ugatásából és csaholásából, a mit álmukban hallatnak, tisztán megtudják Ítélni, hogy rókával vagy nyullal akadtak-e össze álmukban, avagy a lelőtt zsákmányt szolgáltatják-e át. Általában az összes kutyák arról álmodnak, a mi indulataikat napközben mozgásba hozta. Ide tartozik a vadászat és a máskutyákkal való marakodás. Az érzések közt, miknek a kutyák legtöbbször adnak álmukban kifejezést, leggyakoribb a félelem. Ha beteg a kutya, úgy igen nyugtalanul tölti az északákat s álmában gyakran morog és vonit. A madaraknál megfigyelték, hogy sokszor behunyt szamekkel, szárnyuk alá dugott fejjel alusznak, különböző hangokat hallatnak és testüket mozgatják; ez leginkáb csak tavaszszal fordul elő. A csalogány nem ritkán álmában is énekel és éneke ilyenkor halk és összefüggéstelen. A papagájokról azt mondják, hogy álmukban azt ismételgetik, a mit napközben tanultak. A vizimadarak álmukban a lábukat mozgatják, mintha azt képzelnék, hogy úsznak.
