Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-31 / 35. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 279 Erre az uradalmi tiszttartó serkentve a munkásokat a további becsületes és szorgalmas munkára és hivatkozva az ő általuk is hangoztatott amerikai kivándorlásra örömmel tölti el lelkét az, amit a munkások maguk is elismernek, hogy akkor, midőn a körüliünk levő uradalmakat az idegen munkások elözönlik, ez uradalom az idegen munkást még nem ismeri. Ez mulatja azt, hogy a becsületes és szorgalmas munkás itt mindig megmeglelte fáradsága és munkája jutalmát. Őket továbbra is erre serkentve a munkások éltetésével végzi válaszát. Ennek megtörténte után az uradalmi tisztikar a meghívott vendégekkel és aratókkal együtt levonult a terített asztalokhoz, hol együtt fogyasztották el az ünnepi ebédet, mely után az aratók a tisztikar fiatalabb tagjaival együtt zene és táncz mellett vígan töltötték el a nap hátra levő részét. (R. t.) Arató-ünnepségek tartásáról, vettünk még a következő helyekről hirt: Kengyeli uradalomban Blaskovich Elemér munkásai is szép arató ünnepséget tartottak. A sok százra menő munkás gazdag vigságban részesült. A munkások családjai is hivatalosak voltak. Igen jól esett a népnek, hogy a vidék urai is közzéjük vegyültek és testvéri szeretettel vettek részt az örömnapban. A fehérmegyei Sárpentelei birtokon gróf Széchenyi Viktor is nagy örömöt szerzett az ő hűséges aratóinak. A gróf személyesen részt vett az ünnepségben. Az aratók megható szavak kíséretében nyújtották át a koszorút. Az uraság megdicsérte embereit szorgalmukért és jó munkájukért. Aztán következett a nagy áldomás. Wencheim István gróf nagy-lévárdi uradalmában szintén megtartották az arató-ünnepséget. Sírok}' uradalmi intéző vezette a népet a grófi kastélyhoz, hol szép beszéd kíséretében nyújtották át a koszorút. Az ünnepen jelen volt Pálffy herczegnő is. Urbán Péter nagybirtokos törökbecsei birtokán hasonló szép aratási ünnepet rendeztek. A Pétermajorba nagy közönség vonult ki a munkásokkal. Ott volt az aradi főispán is. Urbán földbirtokos aratóinak két kövér ökröt vágatott le és több hordó bort adományozott. Mondani se’ kell, hogy mily nagy volt a kedv és vigalom. Xayy-Géresröl (Zemplén) Írják nekünk, hogy Lindenbaum Mór gazdaságában is része volt a munkásoknak az aratási ünnepségben. Klein Mór kasz- nár rendezte az ünnepélyt, a szószóló kepés gazda pedig Illés József volt, ki igen elmés rigmusokban adott kifejezést a nép örömének (Illyés József uram küldje be nekünk ezeket a rigmusokat. Szerk.) A ki- rály-helmeczi banda vig zenéje mellett tánczra perdült a község ifja, leánya és öregje. A tatai uradalom. Gróf Eszterházy uradalmában szintén sikerült arató-ünnepséget rendeztek. Baj és Szőllős-község aratói sokáig visszaemlékeznek e derék ünnepre. (B. K.) Szerezzetek a mi ujságiinknak nj előfizetőket! Keresztény szövetkezetek. A keresztény szövetkezetek központjához a <}yürky Ödön által kiadott összeállítás szerint összesen 203 szövetkezet tartozik. Nagy részben fogyasztásra alakultak, de vannak köztük hitel-, bőr-, ter- ményáruraktár szövetkezetek is. Leginkább el vannak terjedve Zalában (23), Somogybán (21), Fejérben (19), Gömörben (13), Győrben (12), összesen 37 vármegyében működnek. Legerősebb a csongrádi, 1208 taggal és 1271 üzletrészszel a jászárokszállási 860 taggal és 1200 üzletrészszel, továbbá a báttaszéki 500 taggal és 558 üzletrészszel, a törökszentmiklósi pedig 829 taggal és ugyanannyi üzletrészszel. Csökkentik az adót! No már erre a beszédre le a kalappal! lgv fogsz felkiáltani atyámfia, mikor a fenti sorokat olvasod, Hát bizony úgy vagyon, az újságok az adócsö- kentésről Írnak. Adó nélkül nem állhat az ország. Ebbe már csak mindenki bele törődhetik. De hogy az adót szerével-módjával igazságossá tegyék, azt szivünkből kívánjuk ám. No hát miről van itt szó ? Lukács László pénzügyminiszter két rendeletet bocsátott ki, melylyel nagy mértékben csökkenti az adóhátralék után járó késedelmi kamatot, az adó túlfizetés után pedig állami kamat fizetését rendeli el. A késedelmi kamatra vonatkozólag elrendelte a miniszter, hogy a késedelmi kamatot csak azon összeg után számítsák amit valaki az adóhátraléka törlesztésére fizetni akar. Ha valaki száz koronával tartozik, de csak húszat tud fizetni, a húsz korona, nem pedig mint eddig, az egész száz korona után fizet késedelmi kamatot. Megvan ennek a könnyeb- bitésnek már a szemmellátható eredménye, az államnak a késedelmi kamatból eredő bevétele folyvást csökken s a pénzügyminiszter az idei költség- vetésbe is ötvenezer koronával kevesebb bevételt állított be. mint a múlt esztendőben. A másik intézkedése a pénzügyminiszternek az volt, hogy csak pár héttel ezelőtt kelt rendeletében kimondotta, hogy az állam a jogtalanul beszedett adó után, akár visszafizeti az dletőnek, akár más adójába beszámítják, öt százalék kamatot térit meg. Végső hatásában ez az eljárás szintén az adó terhét csökkenti. Ez is valami! Mert bizony az a késedelmi kamat is teher volna a szegény emberen. Aztán meg igazságos, hogy ha az állam késedelmi kamatot szedeget: a tévedés folytán beszedett pénz után az állam is adjon interest. Mint a hogyan ezek szerint adni is fog. Olvasás után adjátok tovább-olvasásra újságunkat! Az ötven évnél idősebb munkások érdekében. A földművelési miniszter, mivel az ország se- gitőpénztárnak az 50 évnél idősebb munkások nem lehetnek tagjai, fölhívta a megyéket, hogy alkossanak szabályrendeletet községi munkásokat segítő egyesületekről. Pozsony vármegye oly szabályrendeletet alkotott, melynek értelmében minden község köteles segitő-egyesületet szervezni, fölmentést csak a legritkább esetben adhat az alispán. A segitő- egyesület jövedelmei a mezőrendőri kihágásokból eredő pénzbüntetések, a községek kőltségvetésileg megállapított hozzájárulása és adományok. A pénznek nemcsak kamatjait, hanem tőkéjét is igénybe lehet venni. Szép példát adott e tekintetben Bittó Béni sárosfalvi nagybirtokos, ki minden cselédjét az országos pénztárba beíratta, lelkesen indítványozta a község kébviselő-testületében a segitő-egyesület megalakítását, hiszi, hogy nem lesz olyan község, mely a fölmentést kérné, mert minden falunak, községnek vannak szegényei, kik segítségre szorulnak. Sárosfa község az egyesületet meg is alakította. Hány lay lépett uj év óta a Segítő-pénztárba ? Örömmel halljuk, hogy harminczezer taggal szaporodott, ez esztendőben a mi pénztárunk. De ha elgondoljuk, hogy hány szegény munkás ember van e hazában, még mindig azt kell hajtogatnunk: »Csak további Csak tovább!« Hát te, atyámfia a ki e sorokat olvasod, hogy mikép állasz soroddal ? Beiratkoztál-e ? Biztosítod e magad és családod nyugodalmát ? Mit felelsz ?
