Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-08-24 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 275 MI ÚJSÁG? — Búza koszorú a királynak. Ő Felsége megígérte, hogy jelen lesz nagy elődje, Mátyás ki­rály kolozsvári szobrának leleplező ünnepélyén. A fejedelmek városa lelkesedéssel várja az uralkodót, a lakosság egymást múlja felül a királynak szánt meglepetések kieszelésében. Ezek közül a legszebb, legelmésebb alighanem a kolozsvári gazdák terve. Arra készülnek ugyanis, hogy mikor ő Felsége a Mátyás szobor leleplezésére lejön, a város földjének ley drágább kincséből, az aranyszemü buzakalászból koszorút fonnak s a kolozsvári földészek nevében át­nyújtják a királynak. Az érdekes hódolat bemutatás terve — amint gondolhatjuk is — »agy tetszéssel találkozott. A mozgalom a földmives zenekar veze­tőitől indult ki. — Családi ünnep Alcsuthon. József Ágost kir. herczeg a mull héten töltötte be harminczadik esztendejét és születése évfordulóját megünnepelte József kir. herczeg és családja. Az alcsuthi kastél}’ kápolnájában reggel mise volt. Este a parkot fénye­sen kivilágították a lakoma idején. A bicskei czi- gánybanda folytonosan magyar nótát játszott. Egy- egy kedves nótát maga József kir. herczeg meg is ismételtetelt. Közben tűzijáték is volt s rövid idő­közökben egy-egy ágyulövés telte még hangosabbá a mulatságot. — József Ágost kir. herczeg budapesti lakása. József Ágost királyi herczeg, a kit honvéd- huszár-őrnagyi rangban Budapestre rendelt szolgá­lattételre a király, ezen a réven állandó lakosa lesz a fővárosnak s a budavári királyi palotában fog lakni. Deczember elsején költözik Budapestre s már erősen dolgoznak a királyi palotában, hogy beren­dezzék a királyi herczeg lakását. — Darányi földmivelésügyi minisztert Győr város törvényhatósága díszpolgárrá választotta. — Torontál helyettes főispánja. Széli mi­niszterelnök, mint belügyminiszter, a beteg Bet h 1 e n gróf főispán helyettesítésével Dellimanincs La­jos alispánt bizta meg, főispáni jogokkal felsuházva, —- Szomorú évforduló. A múlt héten volt huszonnegyedik évfordulója annak, hogy a bosz­niai okupáczióban Stolácnál a 32-ik gya­logezred 8. százada az ütközetben odaveszett. Csak néhányan maradtak életben. Az életben maradt baj­társak a Vártemplomba gyűltek ez idén is, hogy a hősök lelkiüdveért mondott szent misén megemlé­kezzenek az elhunytakról. — Szent István szobra egy községben. A Nagy-Kőrös mellett fekvő Ivocsér község fennál­lásának huszonötödik évfordulója alkalmából köz­adakozásból emlékszobrot emelt szent Istvánnak, az első apostoli királynak. — Halálozások. Dr. P 1 ó s z Pál hírneves magyar orvos Budapesten elhunyt. — Lukács B é 1 á n é, a volt és szerencsétlenül járt Lukács pénz­ügyminiszter neje szívbajban halt meg Tátrafüreden. — Puza Sándor, az Ur szőlőjének egyik igen ki­váló pásztora, kit az egész Sárospatak szeretett Puza bátyánknak nevezett — Sárospatakon jobb létre szenderült. — Arató ünnep. A jól sikerült aratás örömé­re vidám ünnepséget rendeztek gróf Pongrácz Fri­gyes titkos tanácsos és neje, született Batthányi An- tóna grófnő pozsonymegyei szarvai uradalmában. Az aratók, közel negyedfélszázan, négyes sorokban, muzsikaszóval vonultak a földesur kastélya elé a parkba, ahol már várta őket az uraság vendégeivel együtt. Az uradalom intézője üdvözlő beszédet mon­dott s a munkások hálájuk jeléül átnyújtották az ara­tó-koszorúkat. A gróf megköszönte a koszorúkat, me­lyeket a gyermekek bevittek a kastélyba. Azután nagy áldomás következett. A grófék szives örömmel ittak az áldomáspohárból, amelylyel egyik-másik derék munkás megkínálta őket. — .4 zemplénmegyei Bab­községben szombaton arató-ünnepet rendeztek Re­viczky Imre birtokos uradalmában. A munkások az aratókoszoruval énekelve vonultak a földesur udva­rára, a hol az üdvözlés után nagy áldomás volt, majd pedig táncz, Érdekes, hogy a jobbára tót nép tót szövegű dalait is magyar nóták dallamára éne­kelte. Az arató-ünnepen sok úri vendég is volt. — S á t o r a 1 j a-U j h e 1 y r ő 1 jön a hir, hogy M a i- 1 á t h József gróf őrhegy-pusztai birtokán au­gusztus .14-én volt az arató-ünnep. Diószeg hy Pál tiszttartó egybegyüjtötte Őrhegy, Láca, Perbe- nyik, Dámócz, Leányvár községek aratóit s mind­nyájukat megvendégelte. Az aratók festői szépségű menetben vonultak a koszorúval a tiszttartó háza elé, szónokuk Isten áldását kérte a földesurra, a kinek nevében a tiszttartó felelt. Nagy áldomás és táncz fejezte be az ünnepet. — Aratóünnep Magyar-Géres községben. Sikerült arató ünnep volt a napokban Miklóssy Gyula földbirtokos kastélya előtt. Az ünnep délután kezdődött. Daliás arató leányok és legények ünneplő ruhában hegedüszó mellett vonultak végig az utczán. Elől magas rúdon fellobogózva vitték a kalászko- szorut. A kastély udvarára érve, megállott a menet a veranda előtt, hol a földesur családja foglalt he­lyet. Ezután előlépett egy öreg arató s rögtönzött verses felköszöntőt mondott az uraságra. A kalász- koszorú átadása után Miklóssy Gyula válaszolt szép beszédben. Az üdvözlések elhangzása után a készen álló terített asztalokhoz ültek az aratók s a késő éjjeli órákig mulattak czigánv mellett, nóta mellett. — A verseczi mezőgazdasági és iparki- állitás ünnepségek közt nyílt meg. Láng Lajos mi­niszter érdeklődéssel szemlélte meg a kiállítást és délben a kiállítási lakomán nagy beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy a haza iránt való köte­lesség nem csak abban áll, hogy magunk teljesítsük a kötelességet, hanem hogy mindenki példát vehes­sen a mi munkánk teljesítéséből. — A bukovinai magyarok temploma. Mai- láth Gusztáv gróf erdélyi püspök Románia és Buko­vina határán, Lajosfalván több mint 40.000 koroná- nyi költséggel magyar templomot és plébániát épít­tetett odaszakadt füveinek. A gyönyörű templom magas emelkedésű dombon készen várja a püspö­köt s a dél, kelet és észak felől jövő külföldiek szeme megakad rajta messziről. Magyarország népe is büszke lehet rá, mert az ő Fdléreiből került ösz- sze 6000 korona a belső fölszerelésre. — Az örökség miatt. Az is baj, ha nincs, az is baj, ha van. Bizon}rság rá az alábbi eset. Lokotka András és Lobodka István gömör-bükki lakosok sógorságban állottak egymással. Addig, mig nem örököltek, a legjobb sógorok voltak. Mihelyt azonban rájuk hullott az Isten áldása, meg­szakadt köztük a jó barátság, mert Lokotkának az örök­hagyó jóvoltából egy pár lépéssel több föld jutott osztály­részül Lobodkának szemet szúrt s a jó magyar szokáshoz hiven, a jussát nem hagyta. Bepörölte a sógorát s a tör­vény igazat adott neki, a mi meg Lokotkát hozta módfölött döhbe. Ha a törvény nem adott nekem igazságot, úgymond, majd csinálok én igazságét. A megvadult ember a kocsmá­ban ülő sógorára rontott s egy nagy késsel úgy a mellébe szúrt, hogy a szerencsétlen ember azonnal szörnyet halt. A gyilkos aztán maga jelentkezett a bíróságnál, a hol le­tartóztatták. — Szerencsétlenség Kakkai családjában. A marosvásárhelyi »Székelység« írja: Nagy csapás érte Mátkái Zsigmond országgyűlési képviselőt: Jo­zefa nevű leánykája, a ki a múlt vasárnap a szom­szédságba ment játszani,. belefuladt a lisztbe. A baleset úgy történt, hogy a liszttel teletöltött szu­szék ráborult s mert a kis leánynak nem volt ereje, hogy visszadöntse, megfuladt alatta. — Kétszer nyílik az akáczfa virága. Ko- lozsmegyében és különösen Kolozsvár város közvet­len szomszédságában több helyen újra kivirágzottak az akáczfák és a körtefák. Hosszú, meleg, jó őszi időre következtet ebből a magyar nép. Az ákáczfák Szatmáron is hoztak másodvirágokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom