Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-17 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 262 jogos kívánságukat és igazságosan lenne elosztva az emberek közt a mindennapi kenyér millió és millió águ-bogu értelme. Láthatjátok atyámfiai, hogy a gabonaraktárak fundamentuma, első gyökere már az Ur imádságában le van téve. Az igazi szoczializmus, az igazi egyenlőség és testvériség sehol, egyetlen egy tudós könyvében sincs úgy kifejezve, megjelelve, mint mikor az Ur a legszebb imádságban arra tanítja az embert, hogy csak a m i n d e n n a p i kenyeret kérje és azzal elégedjék meg! Mester. Emberséges feleletek. — Azok számára a kik a szövetkezeteket bántalmazzak. — A kereskedelmi kamarák és a kereskedők trombitásai, az ujságlapok jókora része azt is világgá kürtölik, persze vádképen a fogyasztási szövetkezetek ellen, hogy hát: No csak hallsza! — A fogyasztási szövetkezetek, értsd »magyar-boltok« kellő megfontolás nélkül, a körülmények lelkiismeretes megbirálása nélkül vegyes felbuzdulások szerint alakulnak. No lám csak! Milyen lelkiismeretes módon keresik most az okokat ezek az aggódó honfiak, hogy hát voltaképen miért is alakulnak ezek a fogyasztási szövetkezetek 2 Igazán önzetlen (?) hazafias cselekedet ez! De hát vájjon kutatták-e akkor ezeket a dolgokat, mikor a tisztes munkát kerülő, kétes értékű vagy ki tudja honnan előcseppent szatócsok ezer és ezer számra ellepték falvainkat és országutainkat? Vájjon ezek kellő megfontolással, a körülmények lelkiismeretes meg- birálásával nyitották azokat a piszkos, szennyes üzleteket ? Megengedjük. Egy egy ilyen szatócs bizony, hogy jól körülnézett ott a faluban, meg az ut mentén, hogy hát vájjon a körülmények alkalmasak lesznek-e az ő üzletére, melyben munka és fáradság nélkül bele ülni akar? És hogy vájjon lelki- ismeretesen számba is vette ezeket a körülményeket és azok láttára fel is buzdult: ki tagadhatja? Hát ami neki szabad, az nem szabad más emberfiának? Mert ne gondolják ám a kamarák és azok trombitásai, hogy a szövetkezetek vezéremberei nem fontolták meg jól, hogy hol és miért kelljen szövetkezeteket szervezni? De hogy is ne! És azt se’ higyjék ám, hogy egy-egy szövetkezet megalakítása egyszeri és puszta felbuzdulásnak eredménye. Hosszú, kitartó munka, megfontolás gyümölcse az. De mily külömbség e megfontolás, e körültekintés, e lelkiismeretesség közt. Ám lássuk! Milyen is a mi czélunk, megfontolásunk? Arra ugyancsak érthetően megfelelt a perbe- nyiki gróf már a Hangya 1901. évi kongresszusán. — Mi csak — úgymond — egészséges versenyt akarunk. Mi az egész vonalon a tisztesség korlátain belül akarunk maradni. És ha azokat élénken sújtjuk, a kik nem tisztességes utón járnak, akkor is erkölcsi kötelességünket teljesítjük. Majd ismét: — Csak ott állítsunk fel fogyasztási szövetkezeteket, a hol a közönségben megvan az érzék, a hol a talaj kellőleg elő van készítve; a hol a közszükség ezt kívánja ... Azért erősen hangsúlyozom : az unalomig fogom hangoztatni, hogy nem a sok de a jó szövetkezet a fődoíog. No hát nem szégyenlheti magát az, a ki vakmerőén mégis világgá trombitálja, hogy a mi szövetkezeteink kellő megfontolás nélkül és a körülmények lelkiismeretes megbirálása nélkül és vegyes felbuzdulások szerint alakulnak? A kik ilyen puskákkal akarják megoslromolni a szövetkezeteket, azok minden bizonynyal hátra felé lövöldöznek ; nem csuda aztán, ha önmagukat sebezik meg, és nevetségesekké lesznek. No hát minden józanul gondolkozó ember újra és újra beláthatja, melyszerint ez a kifogás, vagy vád sem terhelheti a mi fogyasztási szövetkezetünket. Beláthatja, hogy itt csak afféle fuldoklás- ról van szó, mikor már valaki a gyenge szalmaszálba is belekapaszkodik. Igv vagyon ez atyámfiai a többi jajongá'Okkal is, a mint azt rendre ki fogjuk mutatni. JJikszi. Legtöbb tüzeset a falukban! Hazánk réme, a veres kakas az idén is. ugyancsak magvarmiskásan vette ki részét a maga számára. Általában 15—20 millió koronára tehető a tűzkár évenkint és mint az adatok bizonyítják — legnagyobb rész a falusi házakra é s t é rmé nyekre esik. Pedig — nem lehet panaszunk — a vármegyék nyakra-főre csinálják a szabályrendeleteket —- az imposztor vereskakas ellen! De azért most is vígan repdes ő kegyelme szerte-szét. Sőt ő maga szembetéve kukorikulja füleinkbe: — Mit értek a sok papi ros-ren delete k- kel, ha sose, vágj' csak félig meddig hajtjátok végre. Legtöbb esetben nyilvánvalók a hanyagságok, mulasztások! Kiabálnak is mig ég a tető fejünk felett, aztán csendes lesz minden. Még nem is vonjuk le belőlük a szomorú tanulságot. Mert a magyar most már még kára után se’ tanul, annyi bizonyos! Ma is úgy van, mint régen. A belső telkekre hordják a gabonát, sőt a szükk udvarok is tömve vannak. Mert hogy hát igy vök az mindközönségesen. ' Évről évre elmondottuk ez irányban való vélekedésünket, tanácsunkat. Ám, ha a községi elöljárók nem gondoskodnak a kellő ellenőrzésről, védekezésről, ők felelősek a község vagyonáért. Gondolják meg, hogy sokszor egy kevés utánjárással és áldozattal ezreket és ezreket mentenek meg. Tudjuk mi azt jól, hogy a községek ugyancsak meg vannak terhelve sok-sok irányú kiadásokkal. De mikor az országos terheket viselik, nem kell e első sorban saját portájukat éppen azért védeni, oltalmazni, hogy amazokat könnyebben teljesíthessék. A mi újságunk a falusi tűzoltó intézményét szegeről-végéről ismertette. Sőt alapszabály mintát is közölt. A polgári tüzőrségnek védelmét is sürgette, különösen ilyen időben, mikor a gazdáknak egész vagyona asztagokban van. Hát talán jó lenne már egyszer ébredezni a régi nemtörődömségből és különösen a gazdakörökben ezt az ügyet is elő lehetne készíteni és aztán nyélbe ütni. Mondottuk és mondjuk ! Tövis. A világ legnagyobb templomai. A római Szent Péter-templom 54.000, Rómában a Szent Pál-templom 38.000, a milánói székesegyház 37 000, a: kölni székesegyház 30.000, a londoni Pál-templom és a bolognai Petronius-templom 25—25.000, a Konstantinápolyban levő Sofia-templom 23.000, a római lateráni Szent János-templom 23.000, a bécsi Széni István- és a pizai székes- egyház 12—12.000, a bolognai Szent Domokos-templom 11.000, a nők temploma Münchenben 11.000, a velenczei Szent Márk-templom pedig 7000 embert fogadhat be egyszerre.
