Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-07-20 / 29. szám
232 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Üg'yes-bajos dolgok. Nem községi elöljárók. A képviselő-testület, iskolaszék, vagy pedig annak egyes tagjai nem iskola elöljárók. Utána szolgálják. A betegség miatt tartósan szabadságolt katonák meggyógyulásuk esetén a szabadságon töltött időt utána szolgálják. Borital, illetőleg szőllöado. A pénzügyminiszter 1888. évi 6679. és 1894. évi 90984. számú határozatai értelmében, a ki szőlőtermését lábán adja el, szőlő alakjában használja el, vagy viszi ki a községből, továbbá az, a ki szüretkor borát bepinczézés nélkül más községbe szállítja, a bortermő községben (beszedési körzetben) boritaladót fizetni nem tartozik ! Portómentesség engedélyezése. A földmivelés- ügyi miniszter fokozottabb gondot fordít a fatenyésztésre s az eddigi lanyha eljárás helyett nagyobb súlyt helyez a községi faiskolákra. Újabban közbenjárására a kereskedelmi miniszter a községi faiskolák kezelőinek a postai szállításoknál portómentességet engedélyezett. Iparigazolvány cséplőgépről. Ha valaki anélkül, hogy megfelelő földbirtoka volna, cséplőgépkészletet tart és a bér-cséplést iparszerüeu folytatja, föltétlenül köteles iparigazolványt váltani. Az azonban már nem áll, hogy annyi igazolványt kellene váltania, ahány járás területén gépével megfordul, mert az egyik járásban váltott iparigazolvány őt az iparnak az egész ország területén való üzésére feljogosítja. Szavatosság — eladott állat. Az eladott állatért semmiféle szavatossággal sem tartozik az eladó akkor, ha a vevőnek a bajról, amelyben az állat szenved, tudomássá van. Szavatosságról csak rejtett hiba esetén lehet szó. Ha tehát a mészáros a felfúvódott ökröt, a bajt nyilvánvalóan ismerve, feleáron megvásárolta, az árából mit sem követelhet vissza még akkor se, ha az ökör még az eladás napján elhullott. Földmives iskola. A debreczeni földmives iskolába azt vesszik föl, a ki igazolja, hogy jól tud Írni, olvasni és számolni, legalább 16 éves és erős test alkatú. A tanfolyam két évig tart. Az iskolák növendékei, mint béresgazdák, munkafelügyelők, sőt gyakran mint ispánok is kapnak alkalmazást, annyival is inkább, mert igényeik természetszerűleg sokkal szerényebbek, mint az akadémiát vagy gazdasági tanintézetet végzett növendékeké. Uj postai utalványok. A kereskedelemügyi miniszter rendeletére augusztus elsejével Horvátország és Szlavónia, Bosznia és Herczegovina, valamint Ausztriával való pénzforgalmak lebonyolítására uj világos zöld szinü postai utalványok kerülnek forgalomba. A külfölddel való érintkezésben azonban a sárga blanquetták továbbra is forgalamban maradnak. Az előbbieken magyar és horvát, az utóbbiakon magyar és franczia felírás leszen. ' Figyelmeztetés a gazdákhoz a cséplés közeledtekor. Most jelent meg a m. kir. földmivelésügyi miniszter rendelete a gazdasági munkás- és cseléd pénztárról szóló 1900: XVI. t. ez., valamint az ezen törvény kiegészítéséről szóló 1902. XVI. t. ez. végrehajtása tárgyában. Ezen utóbbi a cséplőgépek és szecskavágógépnél alkalmazottak kötelező biztosítására vonatkozólag oly intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a cséplőgéptulajdonosoknak jó lesz megfontolás tárgyává tenni. Az illető törvény 8. fej. 25. §. ekként szól: Felhatalmaztatik az igazgatóság arra, hogy a gazdasági gépeknél alkalmazott baleset esetére való biztosítására nézve a munkaadókkal és 1 géptulajdonosokkal külön biztosítási szerződéseket köthessen. 26. §. Ha a munkások a 25. §. szerint nincsenek biztosítva, a gép tulajdonosa a cséplőgépnél alkalmazott etetőket, fűtőt, a gépen álló kéve- adogatókat. úgyszintén a szecskavágónál alkalmazott etetőt köteles a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagság dijat (egy korona) helyette megfizetni, kivévén, ha meggyőződött arról, hogy az illető a pénztárnak mint rendes vagy rendkívüli tag, vagy mint gazdasági cseléd baleset esetére különben is biztosítva van már. Ha a gép tulajdonosa az ezen szakaszban reá rótt kötelességeknek nem tesz eleget : e mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kézre adogatónak illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terheli. Ez drákói intézkedés, amelynek következményeit a géptulajdonosok csakúgy kerülhetik el, hogyha a törvény rendeletének eleget tesznek. JÓ EGÉSZSÉG. Gyakran szellőztessünk! Az élethez három dologra okvetlen szükségünk van, ezek az étel, ital és a levegő. Evésre, ivásra napjában csak párszor szorulunk, de a lélegzés minden, pillanatban nélkölözhetlen testünk életműködéséhez. Szegény embernek az ételben, italban nem nagyon lehet válogatnia, bár a mindennapi kenyér és az egészséges ivóvíz mellett erre nem is igen van szüksége, — de már a jó levegőhöz igazán jut az ember, csak nem kell előle elzárkóznunk; ebben már válogathat mindenki s fogyasztási adó nélkül is a legjobbat fogyaszthatja. Mégis faluhelyen mit látunk ? Azt, hogy hideg időben úgy be vannak az ablakok tömve, tapasztva, hogy az áldott jó levegőből semmi sem mehet be rajta a házba: a világért rá nem adnák fejüket a szellőztetésre, pedig a levegőjük olyan fulladt, kihasznált, hogy kész nyavalya benne sokáig tartózkodni. Az ember óránkint 301) liter levegőt lélegzik ki és be, tehát ugyanannyit fogyaszt is el*a szoba levőgőjéből. Ha már most többen szívják ezt a levegőt, kétségtelen, hogy annak éltető tartalma erősen megfogy. Szerencsére a levegő átszűrődik a falakon is valami keveset, de ezzel nem szabad megelégednünk, hanem ablak-ajtó-nyi- tással is elő kell segítenünk a belső levegő felfrissülését A szoba levegője tudnillik elég hamar megromlik, lehelletünk, bőrünk párolgása, a lámpa a nedves falak, a ruhafélék gőzölgése, az ételek szaga és sok más egyébb folytonosan rontják a levegőt. A rossz levegő pedig a tüdőnek árt s megrontja a vért, mert a levegő a tüdőben épen a vérrel keveredik össze. Egy hires orvos azt állítja, hogy ugyanaz a levegő harmadszor besziva, már ártalmas. No hát itt van az oka igen sok betegségnek, a rossz levegőben, a hiányos szellőztetésben, melynek elhanyagolása az egészséget nagyon is alássa. Még szükségesebb a jó, tiszta levegő a betegek számára, tehát a szellőztetéssel ilyenkor épen nem szabad fukarkodni, mert a beteg ember izzadása egymagában, is nehézzé teszi a levegőt. Természetesen a betegnek a szellőztetés alatt nem szabad kitéve lennie semmiféle léghuzamnak. Itt jegyzem meg azt is, hogy az ágyak szellőztetése, főleg a beteg ágyáé, szintén nagyon kivánságos. Nem elég azt egyszer másszor megcsinálni — nyáron, hanem naponkint kellene azokét egy kissé szellőztetnünk. A nyirkos ágynemű nagyon egészségtelen. Jól tudom, hogy a szegény ember azt mondja ezekre: adjon uram fűteni valót akkor többször kinyitjuk az ablakot. De kérdem, mi jobb, kevesebb meleggel egészséges maradni, vagy agvonfült, hónapokig befojtott levegőtől előbb utóbb megbetegedni ? Azt hiszem az előbbi. Nincs is arra szükség, hogy egészen kihűlni hagyjuk a szobát, hanem csak a füstös, párás, rossz levegő helyett frisset ereszteni be. Ez pedig nagyon hamar megtörténik. Drága egészségünk érdekébea tehát főkép oly időszakban, mikor sokat időzzünk a szobában, gyakran szellőztessünk.
