Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-29 / 26. szám
210 MAGYAR FÖLDM1YELŐ vességet pedig megkapja a falból, igv azután vígan nő, szaporodik, terjed, pusztít. Az orvosságot ellene, a melyet sok tudós kutatott, most megtalálta és teljes sikerrel ki is próbálta egy magyar orvos, Bernard József dr., a ki Zichyfalván, Torontói vármegyében folytat orvosi gyakorlatot. A mit ajánl, olyan egyszerű, mint a milyen praktikus. A padlógerendák és padlódeszkák két végét, a melyek a fallal érintkezésbe jönnek, behelyezés előtt összevegyitett olvasztót viaszkkal és fagygvuval kell bekenni. Ez a keverék megakadályozza, hogy a falból nedvesség szivárogjon a deszkába, már pedig e nélkül a gomba meg nem él, elpusztul, a padló száraz lesz. a szoba levegőjét nem rontja, nem mérgezi. Házi-asszony. Kenyeret sokáig frissen tartani úgy lehet, hogy azt, mihelyt a kemenczéből kivettük, oly lisztes zsákba teszsziik, melyben még némi liszt van, és pedig úgy, hogy a kenyerek felső héjukkal egymáson feküdjenek. A zsákot bekötve szellős helyre kell akasztani. Az ily módon eltartott kenyér 4 6 hétig is friss marad, anélkül, hogy kiszáradna, vagy megpenésze- sednék. Használat előtt le kell finom kefével kefélni s a pinczébe tenni, honnan csak másnap veendő ki. A meszeléshez kiváló tartósságot és sokkal állandóbb, élénkebi) fehér szint kölcsönözhetünk az által, ha az oltott mészbe közönséges konyhasót teszünk, 3 rész égetett mészre 1 rész konyhasót véve. A konyhasónak hozzákeverése a meszelést a falon kifogástalan széppé és czémentszerüen keménynyé teszi, melyet még mosni is lehet, anélkül hogy a me- szet levinné a falról. Még a közönséges égetett vályogtéglából való falon is oly szilárdan áll meg a sós meszelés, hogy állítólag 4 évnél tovább tartó idő alatt sem lehet rajta az időnek legkissebb befolyását is tapasztalni HETI KRÓNIKA. Nagy meglepetés érte a honatyákat! Az országgyűlés jelen ülésszakát bezárták. Leszen tehát három hónapos hosszú szünet. Mert a képviselőházat csak október 6-án nyitják meg újra. Valószínűleg már azu] országházban. Mikor gr. Apponyi Albert az ülést bezárta, a honatyák zajosan megéljenezték. Az elnök meg, mikor leszállóit elnöki emelvényéről, még egyszer körülnézett és mélabu- san jegyezte meg: — Megnézem jól ezt a termet. Talán most tanácskoztunk benne utoljára. Aztán leült régi helyére és megjegyezte: — Húsz évig ültem e széken, megérdemli, hogy elbúcsúzzam tőle. A honatyák is búcsút intettek a háznak. Hja sietnek haza. Aratni, pihenni. Csak a nép közt is igyekezzenek megfordulni ám, hogy jól meglássák, mi a bibe és mi fáj ? Katonaság és az — aratás. Régen sürgetik már az agráriusok, a gazdák pedig reménykednek, hogy a katonasághoz besorozott mezőgazdasági munkásokat az aratás idejére szabadságolják. Fehérváry honvédelmi miniszter tett is ez irányban valamelyes nyilatkozatot, miből a »Hazánk« czimü derék napi újság azt jósolta, hogy talán jövendőre leszen a dologból valami. Most ime jön a bir, hogy Németország ebben is megelőzött minket. Németországban hadiparancsot kaptak katonáék, hogy az aratásnak és termés betakarításának megkönnyítése czéljáiból a legénység az aratás idejére szabadságolható. A szabadságolás feltételei: jó magaviselet, előrehaladás a lövészetben, és a mezőgazdasági munkások hiánya. A szabadság ideje három hét. No hát ha a tulnyomólag ipari jellegű Németországban már megtalálták a módját ennek a közóhajnak: akkor talán csak a mi országunkban se lehetetlen a dolog sürgős nyélbeütése! Aztán szeretjük mi utánozni a nímetet. Hát csak rajta ebben az ügyben is. MIUJSÁS? — Királyunk ő felsége. Ferencz József király ő felsége jelen volt a szász király temetésén. — Uralkodónk a nagy gyakorlatok után 4—5 heti tartózkodásra Gödöllőre fog utazni. — Mi lelte a júniust? Bizony, hogy nem tudja az ember, havazások, hideg idő, fellegszakadá- sok. jégesők, irtózlak) áradások — járják. Havazott itt nálunk és Ausztriában is. Szepesség hegyeit friss hó fedte. A Szamos újra megáradt és másod rostjára pusztított. Deés és sok község veszedelemben volt. Ember életett is kívánt a vizáradat. A vasutaknak 3000 korona, a közutaknak 30 ezer korona kárt csinált. Az ínség jelei mutatkoznak. Szatmár is újra aggódó félelemmel látja a Szamos hirtelen duzzadását. — Halálos szerencsétlenség. Nvir-Császári- ban Koncz Lászlót a szecskavágó hajtókereke agyon- zuzta. Özvegye és három gyermeke maradt kenyérkereső nélkül. Felesége nem tudta, hogy férjét kenyéradó gazdája beíratta a gazdasági munkások segítő- pénztárába. Mennyire meg volt lepetve, mikor arról kapott pecsétes levelet, hogy 400 koronát küld a segitő-pénztár nekie. A pénzt most adta át a község jegyzője. A pénz átadásakor sok falubeli ment el a faluházára, akiknek a jegyző megmagyarázta, hogy a szegény emberek maguk ellen vétkeznek, ha ebbe az emberbaráti intézménybe tagokul be nem lépnek. Azt is megmagyarázta, hogy nyugdíjra biztosítják magukat azok, akik 20 fillért fizetnek hetenként, akik pedig csak szerencsétlenség idején akarnak segítséget, azok egy koronát fizetnek mindössze egy évre. Lett is foganatja a jegyző szavának. Sokan azonnal beiratkoztak. A derék özvegy asszon}7 pedig egyelőre beadta kamatra a pénzt a nyir-bátori takarékpénztárba, majd azzal valami asszonynak való dologba fog. Apró jószágot akar a falukon szedni és azzal kereskedni, hogy magát és családját eltartsa. Segítse meg benne az Isten! — Pusztuló vetés. Hódmezővásárhelyről szomorú hir jön. Az ottani határban nem lesz búzatermés, a vetés teljesen összedől. A hatóság megindította a vizsgálatot. Beredt tanácsos vezetésével egy bizottság megállapította, hogy a szikes talaj kivételével az egész határ vetésének egy harmada teljesen, kétharmada pedig 50 százaléknyira elpusztult; a megmaradt vetés pusztulása is csak idő kérdése. A bajt a torzsgomba okozta. A búza gyökere a gyönge tél folytán kipállott, a szár rostszáíu gyökerén 2—3 rostszál marad és a szár az első bütyökig elrothad. Huszon- öt-harmincz holdas táblát vágtak le szénának. A bizottság sürgősen intézkedett adóleengedés érdekében. A baj a szomszéd községekben és vármegyékben is kezd föllépni. — Jó ezt tudni! Az igazságügyminiszter rendeletet bocsájtott ki, hogy a kihágásokért és kisebb bűntettekért elitéit gazdák és mezei munkások csakis a mezei munkálatok szünetelése idején kényszeríthetők büntetésük kitöltésére. Igazán dicsérendő ez az intézkedés, hogy a mezei munkások a legégetőbb munkálatok idején meg vannak kímélve attól, hogy a leghasznosabb idejüket munka nélkül, b ö r t ö n b e n t ö 11 - s é k.
