Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-06-01 / 22. szám

178

MAGYAR 1ÖEDMIVELŐ

HETI KRÓNIKA.

Apponyi Albert, a képviselőház elnökének jászberényi látogatásáról beszéltek mostanában az egész országban. Mint mi is irtuk, Apponyi, mint országgyűlési képviselő május hó 25-én meglátogatta jászberényi választóit. Képviselőt alig fogadtak nagyobb lelkesedéssel, sőt diadallal, mint a jászok fogadták Apponyit. De az ország figyelme is ott volt, mert eseménynek tekintik azt Magyarországon, mikor »Apponyi beszél!« És ő beszélt is. Még pedig három beszédet is mondott. Egyik volt a beszámolója; másik szólott a koronás királyról, a harmadik pedig — a magyar népről.

Mii mondott Apponyi a politikáról ? A ki- egyezésről azt mondotta, hogy a mai kormány, a mai többség a mostaninál kedvezőtlenebb kiegyezési nem fogad el. Apponyi a nemzet nevében emeli fel j szavát, hogy ugyanis tudják meg ott az osztrákoknál is, melyszerint Magyarországon nem kapható többség a mostaninál rosszabb kiegyezésre, még akkor sem, ha bár mily erőszakos rendszerrel, a ! képviselőbáz feloszlatásával próbálkoznának meg.

Az az bejelenti Apponyi, hogy egy ily kísérlet az ellenzékre vinné magát a jelenlegi kormányt és támogatóit is.

Mil mondolt a magyar királyról? Egy gyönyörű pohárköszöntőben éltette a királyt. A koronát dicsőítve, kérte az Istent, hogy a király és népe közt a legbensőbb szeretet éljen. Azt óhajtja, hogy királyunk egykor hagyja örökbe utódjának nem csak a nemzeti szent koronát, hanem mindazon érzelmeket, jogokat, mely a magyarnép királyhűségének és a magyar király hatalmának záloga, fundamentuma.

Hál a magyar népről? Szép, magasztos vallomást tett Apponyi a magyar népben való hitéről.

Az ő lelki életének mennyországa — mondotta — az ő hite a magyar népben, a magyar nemzet erkölcsi erejében, képességében. Hogy ezeréves alkotmányában gyökerező joga-t a másik évezredben át is tudja majd önérzetesen, jellemesen, okosan, hűséggel keresztülvinni. A ki az én hitemet nem ismeri — szólott tovább — s nem látja kézzelfog- hatólag annak alapjait: annak lelkében hiányzik valami abból az én velem való teljes lelki közösségből!«

A jász-város asszonyai, leányai különben Apponyinét várták és fogadták nagy szívesen. Ki- fogyhatlanok voltak Apponyi feleségének ünneplésében. Arany főkölőt — a régi jászviselel pompás maradványát — nyújtottak neki. Egyszerű polgárasszony készítette. Ézt az arany főkötőt a lakomán a grófnő fel is tette, a minek a jászberényi menyecskék úgy örültek. A kegyelmes asszony boldogan mosolygott, mikor a jászkalácsot is átvette. Leirhat- lan örömöt keltett a kegyelmes asszony folyékony, tiszta magyar beszéde. Mert mikor Apponyiné férje urának hűséget esküdött, egy szót sem tudott magyarul. Apponyi meg is emlékezett nejéről beszédében, mikor ezeket mondotta! »Ma pedig e város és köztem levő frigyet azzal erősítettem meg, hogy életem párját ide hoztam!«

MIUJSAG?

— Királyunk ój felsége május 27-én távozott Budavárából Bécsbe. 0 felsége csak őszszel jön ismét hű magyar népe közzé.

— A pozsonyi mezőgazdasági kiállítás

diszelnöksége és igazgatósága Ő felségét a kiállítás- i nak anak idején való meglátogatására felkérte. A küldöttséget Darányi Ignácz földmivelésügvi miniszter, a kiállítás egyik diszelnöke vezette, aki rövid- beszcdben kérte 0 felségét, hogy az ősi koronázó

várost tisztelje meg magas látogatával a kiállítás alkalmával. Erre 0 felsége azt a szives választ adta, hogy igen fog örülni, ha a kiállítást megnézheti.

— Elhunyt fó'ur. Báró V é c s e y József a magyar gazda világ egyik ismert népszerű alakja, a szatmári gazdasági egylet elnöke, Budapesten f. hó 28-án reggel 5 órakor életének 74-ik évében elhunyt.

— Az angol gazdák hazánkban nagy megelégedéssel szerezték tapasztalataikat. Az ország határainak átlépésekor üdvözlő táviratot küldtek Darányi földmivelésügvi miniszternek. Ezután megnézték Frigyes kir. herczeg magyaróvári birtokát, a magyaróvári gazdasági akadémiát. Különösen meglepték őket a kísérleti állomások. Másnap megnézték gr. Erdődi György gyepü-füzesi uradalmát. Meglátogatták Kisbért és Bábolnát is honnan Budapestre mentek, hol nagy örömmel fogadták a 47 angol gazdái. Megnézték a Tejcsarnokot, Vásár- csarnokot. Még meg fogják látogatni a Hortobágyi pusztát. Innen a Hegyaljára mennek a királyi udvartartási s/őlők és pinezék megtekintésére, hol csehi Pogány Vazul szőlészeti inspektor fogadja és kalauzolja őket. Pogány Vazul a 120 kataszlrális holdnyi szőlőterületet négy év alatt betelepítette, és már a múlt évben 600 gönczi hordó kitűnő mustot szüretelt. A vendégeket a tokaji állomáson fogadják, honnan kocsikra szállva, megtekintik a tokaji határban lévő 30 kataszlrális holdnyi három év alatt betelepített szabályosan beosztott,»a megfelelő épületekkel és viharágyukkal fölszerelt minta szőlőt, Innen a társaság átmegy a tarczali határban levő 62 katasztrális hold területű szőlő megtekintésére, hol ugyan ilyen beállítod és fölszerelt szőlőt lát. Innen az udvartól kiutalt és a szőlők inspektora által rendezett magyaros ebéd elköltése után Tarczalra hajtanak a 4-5000 hektó bort befogadó borpincze megtekintésére, melyet még II. Rákóczi Ferencz épitletett 1700. év elején, a pincze megtekintése után a felsőmagyarországi fürdők meglátogatására utazott a társaság.

— Nemzeti zászló az amerikai magyaroknak. A

Nemzeti Szövetség tudvalevőleg gyűjtést indított az amerikai magyaroknak szánt lobogóra, melynek három színű selyme ébren tartsa bennük a nemzeti érzést. A zászló bizottság már megállapította a diszlobogó tervét. A díszes lobogó egyik oldalára az angyalos nemzeti czimert festik ezzel a felírással: Hazádnak rendületlenül légy hive, ó magyar! A lobogó másik oldalára Hungária alakja kerül, a mint a fiumei tengerparton visszasírja az elszakadt magyarokat : a rajz körül ez a fölirás lesz : Az Országos Nemzeti Szövetség — az amerikai magyaroknak A zászló hegyére a turulmadarat teszik, amely hazai földdel megtöltött gömbön áll. A nemzeti zászló junius 20-ára elkészül, azután nagy ünnepséggel fölavatják. A remekművű ajándékot egy küldöttség viszi Amerikába, a bridgeporti Betegsegitő Egyesületek Szövetkezetének, mely tízéves fönnállását ünnepli. A nemzeti zászlót elsőnek ez a hatalmas szövetkezet kapja meg, amelynek kebelében száz magyar egyesület tartozik.

— Az iszákosság ellen. A reformátusok ősz püspöke, Kiss Áron Debrcczen város tanácsát felhívta, hogy az iszákosság ellen tegyen erélyes lépéseket »Megbotránkoztató dolognak mondja a püspök, hogy a templomok környéke tele van korcsmákkal s az életveszlő ital csábilóan versenyez az Isten hajlékával. Vasárnapokon és ünnepnapokon a korcsmák teltek, a templomok üresek s az onnan kijövő hívőket felháborítják a korcsmából kihangzó részegek undort keltő orditozása«. Sajnos, ez az állapot nemcsak Debreczenben otthonos, megvan széles e hazában s a fináncz a vétkes, mert ő adja egyre másra a korcsmaengedélyeket, mindenütt — a templomok körül.

— Elemi csapások. A virágok hónapja egész országban szomorúsággal tölli el a lakosságot. Különösen Mára maros v á r m e g y é b e n, hol már mintegy hónapja szakadatlanul esik váltakozva felhő- szakadással és jégveréssel. E miatt a Tisza oly magas állást ért el mint húsz év óta soha. Egész