Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-27 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 137 MAGIT AR KISGAZDA. A zemplénvármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztálya Láczay László dr. elnöklésével tartott ülésén fölháborodással vette tndomásul, hogy a múlt héten egynéhány kereskedő 20 — 30.000 hektoliter olasz bort hozott be Sátoralja-Ujhelvbe. Hosszabb tanácskozás után elhatározta, hogy a hegyaljai borkereskedést tönkretevő olasz bor behozatal ellenőrzése, illetve meg- gátlása czéljából fölterjesztést intéz a földmivelés- ügyi miniszterhez, eszközölje ki a pénzügyminiszternél, hogy a regále-bérlőkkel az uj szerződéseket a régi megszorításokkal köttesse meg. E megszorítások egyik legfontosabb pontja pedig az, hogy a hegyaljai regálebérlő csakis termelőkkel egyezhet ki, nem pedig kereskedőkkel. A rajzás. A méhek szaporodását, vagyis a rajzást nagyon befolyásolja a tavaszi időjárás. Ha enyhe idő jár akkor, mikor a rekettye, fűzfa és repcze virágzik, mint a melyeknek virágain sok himpor van, s mely tudvalevőleg eleségül szolgál a hasításnak, biztosak lehetünk, hogy méheink jól fognak ereszteni. Abban az időszakban az anyaméh, a királyné nagyon sokat képes szaporítani, (petét lerakni) csak legyen a dolgozó méheknek honnét hordani élelmet számukra. A paraszt kasokból szokott az anyaméh több rajt is ereszteni. De a gazda ne örüljön többnek, mint kettőnek. Ha két rajt eresztett, az már elég, mert ha még többet is ereszt, az anyakas rendszerint nagyon elgyengül, sőt még azon a nyáron, rendesen augusztusra, végelgyengülésben, vagy innét eredő anyátlanságban elpusztulhat. A paraszt kasokban nehéz dolog a rajzást szabályozni, de a mozgó szerkezetű kasokban lehet. Én azonban, mig nincs paraszt méhészetünk eléggé kifejlődve, egyenesen a Dzirzon rendszerbe bele menni nem ajánlom. A paraszt méhészethez is kell egy kis értelem és érdeklődés, de a mozgó szerkezetű rendszerhez sokkal több kell. Ismerjük meg a méhet először a paraszt kasokban, tanulmányozzuk természetét és szokásait a ház eresze alatt, s ha meggyőződtünk hasznáról, arról, hogy gyönyört és szórakozást nyújt, építtessünk költségesebb méhest és a jövedelemhez képest fektessünk be pénzt s lassan térjünk át a mozgó szerkezetű kaptárak és más kellékek beszerzésére. Ha a kisgazda paraszt méhészkedéssel meggyőződött, hogy a méh nemcsak a ház számára való mézet és viaszkot adja, hanem a feleslegből még szép summácska pénzt is lát, bizony gondolkodóba fog esni, hogy nem lenne rósz dolog úgy méhész- kedni, hogy az ember az ártatlan munkás bogarakat ne ölje le, hanem a saját hasznára a jövőben is életben tartsa. Világos dolog, ha egyszer van kifejlett paraszt méhészetünk, magától jön meg a mozgó szerkezetű kaptáros méhészkedés. A rajzási idő a paraszt méhészetben a legfontosabb időszak. Ugyancsak a rajzás az, mely sok embert visszatart a méhtenyésztéstől. A nem méhes gazdák eleinte mind idegesek a méhcsipéstől. Nem restellem önöknek bevallani, hogy én is az voltam, ámbár apám, nagyapám méhes gazda volt. De most már sokszor láthatták, mennyire megbarátkoztunk, szabadon járok-kelek köztük és babrálok velők s egy sem csip meg. Mig az ember legyőzi idegességét, védekezhetik is a csípések ellen. Ott van a drót kosár és valami vastagabb keztyü. A rajok, miután lecsendesedtek, helyökre tehetők, de arra különösen ügyelni kell, hogy a kasok ne legyenek közel egymáshoz, mivel a másod rajokból és a régi kasokból az anyák rajzás után pár napra kijárnak párosodni. Ez utjokba igen sok dolgos méh is kikiséri, ha pedig két egymáshoz közel fekvő kasból egyszerre jönnek ki az anyák és a két kas bejárata körül tömegesen zsonganak a dolgozók, gyakran megtörténik, hogy az anyák, kivált ha a kasok külsőleg hasonlítanak egymáshoz, eltévesztik saját kasukat és a szomszédos kasba repülnek be. Itt azonban az őrök idegen szagáról azonnal felismerik s mint aféle tolakodót, nemcsak kilökik, de a legtöbbször meg is ölik. így aztán a raj ragy öreg mag an}^átlanul marad s elpusztul. Az anyállanodást fiatal rajoknál mindjárt észre vehetjük. A bogarak nyughatallanok, ki és bejárnak és a kason siránkozva futkosnak, keresve valamit. Az ily anyátlanul maradt bogarakat, hogy egészen el ne pusztuljanak, valami szagos, p. o bazsalyikum- vizzel lefecskendezzük, s ugyanezt cselekedve egy más gyengébb kassal hozzá rázzák. ^Ha az elanyát- lanodott kasnak építménye is van, úgy is tehetünk, hogy az öreg kasokból kivágunk egy petés anyaházat és az anyátlan raj lépe közzé illesztjük az anyátlan kas aztán felneveli és kikölti az anyát. Nevelnek a méhek fedetlen hasításból is anyát, de a paraszt kasokból nagyon nehéz az ilyet kimetszeni. ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill ill Felsült vőlegény. Reihert Ágoston farmer a New-York állambeli Buffalo környékén szántogatott, vetegetett. Egyszer csak megmozdult keblében a szív és jegyet váltott egy környékbeli leánynyal, a ki mintegy másfél mértföldnyire lakott az ó farmjától. A vőlegény úgy eszelte ki a dolgot, hogy legjobb lesz az esküvőt télen tartani, akkor úgyis pihen a mezei munka Farsang utolsó vasárnapjára határozták az esküvő napját. Akkorra rendelte oda a menyasszony házához a vőlegény az eskető papot. Lázasan várta az utolsó éjjelen a virradatot a szerelmes vőlegény, de ugyancsak nagyot nézett, mikor végre kivirradt. Olyan hó esett éjjel, hogy teljes lehetetlenség volt átgázolni. Csakhogy a vőlegény nem esett kétségbe, elővette a hóhányó lapított és azzal csinált utat, mert mindenáron túl akart esni az esküvőn. Másfél mértföldnyi utón kellett elhánynia a havat. Ez a művelet hat óráig tartott, de végre mégis csak legyőzte az akadályt. Sietett a menyasszony szüleihez, de ugyancsak leesett az álla, mikor meghallotta, hogy a pap megunta a várakozást és elment. MI ÚJSÁG? — Magyarok a pápánál. A harmadik magyar zarándoklatot a pápa e hó 16-án fogadta. 0 Szentsége ez alkalommal is szeretettel s igen szívesen fogadta a magyarokat, kiket Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök vezetett eléje. Beszédet is intézett hozzájuk, melyet Zichy Gyula gróf szószerint ismételt magyarul. Végül a Szentatya apostoli áldását adta a zarándoklat tagjaira és a magyar hazára. Mig harmincz előkelőbb zarándok lábcsókra járult, a zarándokok serege a pápai himnuszt énekelte. A zarándokokat Mailáth püspök a minap megáldoz- tatta. — Sopronmegyei gazdák Darányinak. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter múlt héten fogadta a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület küldöttségét. Bauer Oltó, az egyesület elnöke szép beszéd kíséretében adta át az egyesület disztagságá- ról szóló oklevelet, mely Hauser soproni tanár tervei szerint művészi kivitelben készült. Az egyesület a huszonötéves fönnállása alkalmából tartott ünnepek keretében választotta Darányit disztaggá, kinek jóindulatában többször volt része. A miniszter köszö netét nyilvánította és biztosította az egyesületet, hogy a lehetőség szerint minden olyan akciójában támogatni fogja, mely állami gyámolitást igényel és mely a gazdasági haladás szolgálatában áll.
