Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-20 / 16. szám
126 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Hitelszövetkezet tagja, igazgatóságának Perbenyik- ben 1902. év április hó 7-én tartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: gr. Mailáth József felügyelő bizottsági elnök, Árti József, Sápos Gy. Ferencz, Piri- gyi Ferencz igazgatósági tagok és Marvcz Endre mint* jegyzőkönyvvezető. — Tárgysorozat: 1. Mary ez Endre könyvelő előadja, hogy Sohajda István hitel- szövetkezetünk tagja láczai lakos 2600 koronáról kiállított váltót nyújtott be sürgős leszámítolás végett. A sürgősséget azzal indokolja, hogy Ballók István ugyancsak láczai lakosnak, ki köztudomás szerint a szentesi Weinberger Antaltól, ki jelenleg budapesti lakos, 375 holdas birtokot vett 76 ezer koronáért, a maga láczai birtokát pedig parczellán- ként a láczai gazdáknak eladogatta, mely birtokból Sohajda István Amerikában lévő sógorának egynegyed rész telket vett, tartozik még 2600 koronával, melyet mai napon ki kell fizetnie, mert Ballók István oly szerződést kötött Weinberger Antallal, hogy f. é. április 8-áig 10 ezer koronát kell lefizetni; minthogy 6 ezret a szerződés megkötésekor megfizetett, a hátralévő 4 ezer koronát holnapi napon kell az eladónak kézbesíteni, nehogy Ballók István mint vevő érzékeny anyagi kárt szenvedjen, esetleg a vétele megsemmisüljön. Az igazgatóság tekintettel arra, hogy azért szövetkeztünk, miszerint egymás boldogulását előmozdítsuk, tavábbá, minthogy alapszabályaink értelmében ilyen kölcsönt engedélyezhetünk, a mennyiben jelenleg az üzletrészek száma 375 á 50 korona és végül tekintettel arra, bogy úgy az elfogadó, mint a jótállók feltétlen biztosítékot nyújtanak a kért kölcsönre nézve, a kölcsönt folyósítja oly módon tekintettel a sürgősségre nézve, hogy a központnak következő sürgöny menesztessék: »Perbenyik és Vidéke hitelszövetkezet igazgatósága megkeresi a Központ; ig«ag«tóoógot, trogy a surgonyilég küldött lóÜO koronához csatoltassék a Központban lévő betétünkből 2500 korona és igv összesen 4000 korona mint Ballók István laczai lakos tartozását adja át Weinberger Antal budapesti lakosnak Wesselényi-utcza 58. szám alatt hiteles nyugta ellenében. írásbeli indokolás megy.« A sürgöny költségeket a felek viselik. A sür- gönyileg küldött 1500 koronát Ballók István adta sajátjából. Ily módon mind a két tagon segítve lesz. Jelen jegyzőkönyv két egyenlő példányban kiállíttatván, egyike a központnak megküldetik, a másik az irattárba helyeztetik. Több tárgy nem lévén, Elnök az ülést berekeszti. — Gr. Mailáth József s. k. f. elnök, Árti József s. k., Sápos Gy. Ferencz s. k., Pirigyi Ferencz s. k. igazgatósági tagok. — Jegyzetté: Marycz Endre. íme, kedves olvasóm, két tagunk, kiknek 4000 koronát 24 óra alatt kellett Budapesten, illetékes helyen lefizetni, kötelezettségének minden akadály és minden anyagi kár nélkül, teljesen díjmentesen tett eleget a hitelszövetkezet utján. Ebben az egy esetben is láthatjuk az egyesülés erejét, üdvös voltát — mert hisz magukra hagyatva ezen egyszerű emberek, kötelezettségüknek vagy nem tehettek volna eleget, vagy csak elkésve és nagy anyagi áldozatok árán. Tehát szövetkezzünk a magunk boldogulására! Perbenyik, 1902. évi április hó 10 én. Marycz Endre néptanító. Óriási erdőségek. Amerikában a legnagyobb erdő a Labrador és Hud- son-öböl közt fekszik. Kiterjedése 1700 négyszögmérföld. Közép-Afrikában az erdős vidék kiterjedése 3000 négyszög- mértföld, a szibériai Urman őserdőség hossza 3000, szélessége pedig 1000 mérföld. Az Urman őserdőt a benszülöttek az »elveszett lelkek« helyének nevezik. A kis birtokosok hitele. Bernát István előadásának népszerű ismertetése. Az adósság. Volt idő ebben az országban, még pedig nem is oly régen, mikor sokan semmi részvétet, könyörü- letet nem éreztek a szegény, gondokkal öklelőző adósok iránt. — Bolond, jólelkü, érzelgős emberek azok, mondották, kik az adós embereket szánják, pláne védik. ügy gondolkoztak pogány módon: — Ne menj a fára nem esel le ! Az az, aki nem akar az adóssággal öklelőzni, hát egyáltalán ne csináljon adósságot. Vagy: ha kölcsönt akar felvenni, keressen mindenki olyan intézetet, mely neki megfelel és emberséges. No hát az ilyen gondolkozás megjárta egy ideig. De most már minden okos ember tudja, hogy bizony az adósságot, ha még agy akarja is: sok embernek nem lehet ám kikerülni. Hány szorgalmas, józan munkás ember él, a kinek úgyszólván lehetetlen az adósságcsinálástól szabadulni, menekülni. Mert oly idők, gazdasági viszonyok jöttek, (oly helyzetet teremtettünk,) mely mellett hitel nélkül létezni nem lehet. De ezek mellett nem volt gondoskodva arról, hogy legyenek oly források, melyből, ha a gazda meríteni (hitelezni) akar, ne merítse egyszersmint pusztulását, sorvadását. Ez az oka, hogy a magyar föld és földbirtokos, kis birtokos örvénybe jutottak, melyből most már a szabadulás nagyon is nehéz. A dologhoz értők kiszámították, hogy a magyar föld terhe (adóssága) több milliárd. Ezeknek nagy része 2000 — 1000 koronás kölcsönökre esik. Tehát határozottan a kis birtokok asznak! Érzik, tudják pedig a kis birtokosok, hogy bizony az adósság kamata nagy, a kölcsön felvételi körülményei, föltételei nem megfelelő, szerencsés. Lehet-e tehát csudálkozni, hogy az eladósnlás évről évre emelkedik. Az adós emberek sokban hasonlatosak a süp- pedékbe jutott emberhez. Mindig mélyebbre merülnek. Csak jól meg kell figyelni a következő hivatalos adatokat: akkor láthatjuk hüledezve, hogy mily mértékű az emelkedés. Év Bekebelezett uj teher. Megszűnt régi teher Különbség a földbirtok terhére 1891. 411.6 millió 258.3 millió 153.3 millió 1892. 407:2 » 292.0 » 115.0 » 1893. 533.7 » 359.4 •» 174.3 » 1894. i 546.5 » 409.9 » 136.0 » 1895. 631.5 » I 100.5 » 231.0 » 1896. 600.6 » 366.4 » 234.2 » 1897. 673.0 » 406.0 » 267.0 » 1898. 667.0 » 452.8 » 214.0 » 1899. 622.0 •» 347.0 » 275.1 » 1900. 678. l » 349.2 » 329.4 » Egyszerit ember ezekkel a szörnyű számokkal talán meg sem tud birkózni. De annyit megérthet ő is, hogy a különbség, mely a betáblázott és törült terhek közt mutatkozik, az utolsó tiz év alatt több,, mint 2129 millióval emelkedett. No persze ezek után ujfent nem fog csuda számba menni, ha azt is kimutatják, hogy a végrehajtás alá kerülő birtokok száma óriási módon emelkedik. Mig ugyanis 1891—95-ben az évi átlag 15.082 volt, addig 1896—900-ban már fölemelkedett 18.220-re. Bizony, hogy talpra kell hát állani, hogy ez a magyar föld a teljes eladósulás tengerébe ne merüljön.
