Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1902-04-13 / 15. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

121

MAGYAR KIS GAZDA.

Az akáczfagyökér hajtásainak kipusztitása. Minden gazda ismeri azt a veszélyt, melya szántóföldek, rétek vagy kertek közelében álló akáczfák kiásása után bekövetkezik. Ekkor ugyanis a földben maradt gyökerek megkezdik a sarjak hajtását, mi aztán éveken át, bár hányszori kipusztitás után, minden tavaszszal újra megkezdődik. Ezen sarjak pedig a szántóföldek, rétek és kertekben igen sok kárt okoznak. Gattenburg gróf konyhakertjének déli szélén egy hároméves akáczfasor állott, mely sűrűsége miali nagy árnyékot vetett. Minden második fát a föld felületével egyenlő magasságban befürészeltet- vén, a tőke közepében egy 2 cm. átmérőjű, 15 — 20 cm. hosszú lyukat furatott, ezt megtöltötte petróleummal, nyílását pedig egy fadugóval erősen bedugaszolta. Ezen idő óta már a harmadik nyár is elmúlt és a kifürészelt fák gyökeréről egyetlen hajtás sem jött még fel. Ellenben a csonk fája és kérge közt temérdek sarj tört elő, melyekből összevonva, hatalmas élősövényt készíttetett, mely e kertet bármiféle támadás ellen jobban megvédi, mint akármely más kerítés.

Melyik a legjobb szalma ? Takarmányozásra legjobb az árpaszalma, ha egészséges, utána értékre nézve a zabszalma következik ; a buzaszalma kevesebbet érő a zabszalmánál, de jobb, mint a rozsszalma, mely valamennyi között a legkeményebb és legnehezebben emészthető. A tengerikóró annyit ér, mint a tavaszi gabonafélék szalmája. Pohánkaszalma főleg szarvasmarhának adandó, inig birkának nem, mert könnyen gyulladásokat idéz elő. A hüvelyesek szalmája közt első helyen áll a lencséé, utána jóságra a borsóé jön, mig a bükkönyszalma nagyon nehezen emészthető. A lóbabszalma lónak és juhnak jó.

A vén tyuk húsának felhasználása. A tyúkok húsa két éves korban legizletesebb, azontúl pedig, a közönséges elkészítési mód mellett már igen rágós, alig élvezhető. Segíteni azonban ezen is lehet. Nevezetesen jó, ha leölés után a vén tyúkot két-bárom napig tollában hagyjuk. A harmadik, esetleg negyedik napon le kell a tollát tisztítani s erős tűznél annyi óráig áztatjuk vízben, ahány évig élt. Ezután meglehet sütni vagy másképpen elkészíteni. Szokták az ilyen baromfit tésztában is sütni. Öreg tyúkból igen Ízletes levest s kitűnő vágott húst is lehet készíteni.

Hogy irtsuk az arankát? Egy gazda írja a következőket: Júniusban, mikor az aranka virágozni kezd, tehát jól látszik, átvizsgáljuk a herést vagy luczernást. Ahol arankát találunk, a foltokat — de nemcsak magát a foltot, hanem körös-körül egy jó lépésnyire, — lekaszáljuk. A lekaszált folton a luczernát ott hagyjuk, hogy megszáradjon, s ha megszáradt fölgyüjtjük. Ezután a foltot jó vastagon behintjük lehetőleg szalmamentes lóganajjal. A ló- ganaj alatt az aranka végleg kipusztul, három-négy hét múlva a ganajt a foltról eltávolítjuk; helyén aztán a luczerna buján hajt, az arankának pedig nyoma sincs.

Fehér czukrot a sebre! Egyik bérlő barátomnál láttam azt, amit most leírok. Épen az istállóban volt, midőn meglátogattam serösen gyógyította egyik lovának a czombon levő sebét. Érdeklődtem a dolog iránt s azért a töviről a hegyéig kezdtem tudakozódni. A ló egy mély vágás sebet kapott, a mi már meglehetősen gennyedt állapotban volt. Ezt a következőleg kezelte: Langyos borral kimosatta a sebet és szitált fehér czukorporral hintette be. Nem akartam a hatásban hinni s midőn egyik-másik aggodalmamat fejeztem ki, arról biztosított, hogy 30 éves gazdálkodása alatt ezen eljárással számos sebet olykép meggyógyított, hogy azt a világ leghíresebb kenőcse sem gyógyította volna különben meg.

ÜGYES-BAJOS DOLGOK

Mit mond a törvény a pásztorokról ?

»Legeltetni csak kellő felügyelet mellett szabad. Bekerített helyen az állatok felügyelő nélkül is legelhetnek.«

»A pásztorokra, valamint az állatok legelésé- nél való felügyelet módozataira nézve a köztörvényhatóság szabályrendelete intézkedik.« (1894: XII. t.-czikk 18., 19. §.)

»Közös legeltetés esetén a pásztornak (csikósnak, gulyásnak stb.) az őrizetére bízott nyájat (csordát stb.) megszámlálva kell átadni s őt figyelmeztetni, hogy az elöljáróság tudta nélkül állatot a nyájba (csordába stb.) befogadni tilos. Kötelességévé kell tenni továbbá, hogy azon esetre, ha az őrizetére bízott állatok valamelyikén betegséget észlel, azt azonnal különítse el s a község elöljáróságának az esetet rögtön jelentse be.

»A pásztor a szolgálatában álló bojtárokért is felelős és szolgálatba lépese előtt a községi elöljáróság előtt fogadalmat letenni tartozik, s ezt a fogadalmat a község elöljárósága Írásba foglalja s a pásztorral aláíratja, vagy kézjegyével láttatja el s irattárába helyezi.« (Földművelésügyi 1888. évi 40000. sz. rend". 52., 53. §§.)

Községi illetékesség elnyerése. A közigazgatási bíróság egy megtörtént esetből kifolyólag érdekes elvi döntést hozott a községi illetékesség megszerzésére vonatkozólag. E szerint nem szükséges annak beigazolása, hogy érdekelt a négy évi ottlakáson kívül négy éven át a községi terhekhez is hozzájárult, hanem elég a községi adónak egy ízben való kirovása s e terhekhez való egyszeri tényleges hozzájárulás.

Csendőrséghez való belépés. Belépésnél az illetőnek katonakönyvével a leközelebbi csendőrőrségnél kell jelentkeznie. Havidij nincsen, napi zsold csendőr (próbacsendőr) részére 2 kor. 06 fill., őrsvezető 2 kor. 60 fill., őrmester 3 kor. 14 fill., mely csendőröknél 3 évenként 30, 40, 50, 70, 80 és 18 év után napi 91 fillérrel emelkedik; őrsvezető és őrmesternél 10 fillérei nagyobb kiméretben egész 1 koronáig emelkedik. így a csendőr legmagasabb napi zsoldja 3 korona az őrsvezetőé 3 kor. 60 fill, és az őrmesteré 4 kor. 14 fillér. Azonkívül különféle rendkívüli szolgálatnál szabályszerű pótdijak. A belépésnél három évi szolgálatra kell magát kötelezni, mely 3 év után évenkint megújítható. Betöltött 12 évi tényleges szolgálat után igénye van a hosszasan szolgált altisztek számára fentartott állami alkalmazásokra. Nyugdíjra'igénye van szolgálatban szerzett rokkantság esetén mindjárt, különben 18 év után minden indoklás nélkül, ezenfelül akár nyugdíjazás, akár máskülönben való kilépés esetén is szolgálati éveinek megfelelőleg kiszabott végkielégítésben (másnéven szolgálati jutalomdijban ; régi elnevezése kapi- tuláczió) részesül. Ezenfelül szállás és ruházat valamint teljes felszerelés és fegyverzet is jár, melyben a kincstár javára történt megtakarításokból is részesedik.

Miniszteri rendelet a marhalevelekről.

A magy. kir. belügyminiszter körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz, melyben tévesnek jelenti ki a hatóságoknak azon felfogásukat, hogy az elveszett marhalevél helyett nem állítható ki addig másolat, mig az elveszett marhalevélre vonatkozó körözvény a „Rendőri Közlönyében meg nem jelent. A másolat kiállítható a körözvény megjelenése előtt is, ha a marha tulajdonosa az elvesztés tényét, vagy annak valószínűségét bebizonyította, bizonyoshatáridő eltelte után, mely egy hónapnál rövidebb nem lehet.