Magyar Földmivelö, 1902 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-06 / 14. szám
114 MAGYAR I ÖLDMIYELŐ népes kast egy ilyennel leboriljuk, hogy a hideg ellen ez által is védjük. A telelő kasok" bejáratait soha sem szabad elzárni egészen, mert a levegő a kasban megromlik és sok bogárnak okozza vesztét. Azonkívül a bent maradt gőz a lépekre rakodik és azok megpenészednek. Télen át a kasokat emelgetni, kopogtatni nem hasznos, mert ez által zavarjuk a méhek nyugalmát. Tavasszal, ha az idő megengedte s a langyos időjárás mellett a méhek felébredtek és tömegesebben járnak ki. szükséges, hogy a gazda is megvizsgálja kasait, hogy azok hogy teleltek ki. Felemeli a kasokat, az elhalt bogarakat és léptörme- léket. melylyel a méz fedve volt, szép csendesen lesepri. Ha pedig az idő annyira haladt, hogy a méhek dolgoznak és hordanak, miután a takarításra a méhek is utalva vannak, a letakaritott szemetet mindennap estefelé addig takarítjuk ki, inig ennek csak szüksége mutatkozik. Ha mi nem segítenénk a méheknek, a piszkot csak kihordanák ők, de ezzel sok időt pazarolnának el, melyet ők hasznosabb munkára is fel tudnak használni. A langyos tavaszi időjárás mellett a méhek a mi vidékünkön (Szatmár vm.) már márczius második felében sokszor elég nagy erővel dolgoznak. Ily időjárás mellett elég gyakran megtörténik, hogy már ápril végén vagy május első napjaiban raja van a méhes gazdának, holott hegyes vidékeken az első rajok csak junius első felében mutatkoznak. A tavaszi vetés regulái. 1. Várd meg mig a föld megszikkad, átmelegszik. Hideg földben nem kel ki a mag, ilyen földben nem lehet jó termés. 2. Ha ásásra apró részekben szétomlik és ge- reblyéd simítása után nem sáros, nem tapadós: megszikkadt a föld. 3. Ne född be a magot túlságos sok földdel. Mélyre ne vess! Mert a magnak a csírázáshoz nem csak meleg és nyirkosság kell, hanem levegő is. Ha ezt elvonod a magtól, nehezen és tökéletlenül csírázik. Az ilyen magban alig lesz örömöd. 4. Rendes, egyforma legyen a befedés is. Az egyenetlen befedés hiányos kelést okoz és a termést kétessé teszi. 5. Ne öntözd meg az agyagos földet a magvak elvetése után, mert a nap a föld felső részét meg- cserepesili. Nagyon nehezen fog ekkor menni a kikelés. A mégis szükséges nedvességet inkább úgy pótold, hogy a magot beázlazsd és úgy vizesen vesdd el. 6. Ne hintsd a magra a favágó helyről rostált törmeléket, mert ebben a szemétben sok féreg — kukacz és pete van. HAZAI KÖZÜGY£IÍ. Sokat, talán a kelletténél is többet beszéltek a honatyák. Ennek az a következménye, hogy uj fölhatalmazási javaslatot kell benyújtani. Igv hát a költségvetés tárgyalásának idejét még egy hónappal meghosszabbítanák, mert ellenkező esetben a hátralevő tárczákat mindjárt részleteiben kell tárgyalni. Ezt ugv hívják: uj idem ni tás. A tőzsdetörvény. Az uj kereskedelmi miniszternek, Horánszkynak beszédéből a gazdák azt a reményt meríthetik, hogy a tőzsde ügy, valamint a határidő-üzlet kérdése külön törvénynyel leszen megoldva, illetőleg megkorrigálva. Közös miniszteri tanácskozások folynak Récsben. E tanácskozások tárgya a hadügyi és ezzel kapcsolatban a hadi tengerészeti kiadások felemelése. Bizony, közös terheink újra növekedni fognak! 1HI ÚJSÁG? A . , . . Királyunk őfelsége, mint hirpio-mreK. jj|, eg^sz udvartartásával április hóban Gödöllőre érkezik és ott marad junius 1-ig. Több főrangú vendéget is várnak. — Andrássy Dénesné grófné 2000 koronát adományozott a lipót- megvei sz. András község iskolájára. — A kis-őszi asszonyok nagy csatapatét rendeztek a községi végrehajtó ellen. Az asszonyok keserűen lakóinak majd hősiességükért. Megint szétugrasztottak a fővárosban egy csomó Jótékonysági Egyesületet. Kisült, hogy a szegény népet fosztogatták a jótékonyság örve alatt. — A vaczi siket-néma intézet az őszön 100 éve lesz, hogy fennáll Erre az alkalomra ünnepséget terveznek. — Magyarországon évenként 70—80 ezer ember bal meg tüdővészben. A tüdővészes betegek száma 400 ezer. Bizony rémséges számok ezek. — A katonák templomainkban. Örömmel tapasztaltuk és vettük a hirt, hogy katonáink, a közöshadseregbeliek épen úgy, mint honvédeink az ünnepek alatt részt vettek az isteni tiszteletekben és vallásbeli kötelességüknek elegetteltek. Meggyóntak, áldoztak, illetőleg urvacsoráztak. A jó szülőknek, családoknak ez a tudat nyugalmat és boldog megelégedést fog nyújtani. Mert minden embernek szüksége vagyon a hitbéli buzgóságra. de nagy szüksége vagyon különösen a katonának. Ők ki vannak ragadva a községből, a családi tűzhelyből, hol gyermekkoruktól kezdve úgyszólván szüleik védő szárnyai alatt végezték vallásos kötelességüket. Most távol a falutól, kitéve ezer és ezer bajnak, csábításnak — valóban úgyszólván életszükségletük, hogy az Isten házában önlelkükbe szállhassanak. — Milyen akart maradni Tisza Kálmán ? Mikor gr. Andrássy Gyula lemondott a külügyminiszteri méltóságról, erősen tartotta magát a hir. hogy a felség Tisza Kálmán miniszterelnököt óhajtotta megnyerni Andrássy utódául. Tisza Kálmán azonban a külügyminiszteri állásra nem is gondolt, s ezt a következő emlékezetessé vált szavakkal okolta meg: «Olyan akarok lenni, mint a folyó, a melynek nevét viselem, a mely Magyarországon ered és Magyarországon végzi be pályafutását.» Síremlék a branyiszköi honvédeknek A branviszkói begyen 1848-ban a hazájukért hősiesen elesett honvédeknek sírja a szepesváraljai temetőn még mai napig jeltelen. Szepesváralja hazafias közönsége az elesett bajnokok közös sírját síremlékkel akarja jelezni és ennek a kegyeletes tettnek megvalósulása érdekében a lépéseket megindította. — Az idei tél úgy látszik annyira barátságot kötött legnagyobb ellenségével, a nyárral, hogy egymásután produkálja annak legsajátosabb mutatványait. Alig feledtük el a karácsonyi mennydörgést, már is jégesőről zivatarról szól a hir márczius derekán. Az ország több vidékén pl. Kanizsán, Egerben negyedórákig verte a jég a serdülő vetéseket. Hus- vét első és második napján pedig havazott. Egy igazi takarékpénztár. A hajdú- megyei Földesi közbirtokossági takarékpénztár négy esztendővel ezelőtt a regále kártalanítás czimén kapott összegből és a közbirtokossági pénztár 30.000 forint tőkéjéből alakult. Osztalékot a takarék- pénztár nem fizet. E helyet jövedelméből fizeti a község pótadóját, 1400 koronát egy tanító fizetésére, alapított gyalogjáró- és szegényalapot, s négy esztendő alatt 20.000 koronányi tartalékalapot gyűjtött. Lelkiismeretes vezetés mellett a takarékpénztár egyre fejlődik. A Földesi takarékpénztár e példával fényesen megmutatta, hogyan lehet községi vagy testületi vagyont a legjobban fölhasználni. Kölcsönök adásával segíti a lakosságát s a jövedelmet azután az alaprendeltetéséhez képest használhatja föl.
