Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-28 / 30. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

239

»II ÚJSÁG?

fUF* Sürgősen kérjük hátralékos olvasóinkat, hogy az előfizetést mulhatlanul és postafordultával küldjék be. Vagy kérjük intézkedni, hogy vájjon a lapot továbbra is küldj ük-e?

— A király Salzburgban. Mint hírül adtuk,

ő felsége a múlt heteken Salzburg városában időzött, bogy jelen legyen felejthetlen királynőnk em- lékszobrának leleplezési ünnepségén. A királynak ottan való tartózkodása alkalmából igen kedves és megható esetkék történtek. Látogatást tett ugyanis ő felsége a Mária Valéria gyermek-kórházában is ; jóságosán megszólított minden egyes kis beteget. Ez alkalommal egy három éves íiueska bátran megkérdezte az uralkodót: — Te vagy a császár? Erre ő felsége mosolyogva felelt: — Persze,

hogy én vagyok. De a fiúcska be nem érte ezzel és a király hadi érmén levő arczmásra mutatva, > tovább faggatódzott: — Hát akkor ezkicsoda?

A király jóízűen nevetett és megsimogatta a gyermeket. — A városi szegényházban, ahova a király ellátogatott, ott is kedves jelenet történt. Egy Ratíi nevű öreg ember, a kinek a kabátját a hadiérem diszitette, igv szólította meg a királyt: — Bizony ép hu sz esztendeje, h o g y utoljára láttam Lan gsbads eenél. — Talán kocsis volt? — kérdezte a király. Mire Rath igy válaszolt: No talán már nem ismer? Hisz akkoriban mindig nevemenszólitott R a t Ilii a k h i v n a k.

— Országos Árpád ünnep lesz a pusztaszeri síkon augusztus hó 4-én.

— Kossuth szobor Varannón. A zemplénmegvei Varannó község polgárai elhatározták, hogy közadakozás utján szobrot állítanak Kossuth Lajosnak. A nyomban megindított gyűjtésnek máris szép eredménye van. A szobrot a jövő év őszén óhajtják leleplezni.

— A zemplénvármegyei uj főispánt e

hó 18-án iktatták be nagy ünnepségek közt S.-A.- Uj helyen.

— Mikor lesznek a képviselő választások ?

Még egyre találgatják, sőt a képviselő jelölt urak olyan lázas állapotban vannak, mintha éppen már a jövő héten lenne. Pedig most már egészen biztosra vehető, hogy a választások ideje a késő őszre fog esni. Tehát akkor, mikor a törvényhozás elvégzi azon munkát, melyet elvégezni még kötelessége.

— Krüger apó felesége meghalt. Krüger elnök felesége három napi betegség után tüdő- gyuladás következtében meghalt 67 éves korában. Mialatt az agg elnök messze idegenben utazik, azalatt elragadja a halál a búr asszonyok legtiszteletreméltóbb alakját. Az angol katonaság által megszállt városban fekszik ravatalon az elnök felesége. Férje csak a messze idegenben ejthet könyet érette, sirathatja el bánatát. El sem búcsúzhatott tőle halála előtt, nem kisérheti ki utolsó útjára, hazája sorsa messze küldte az agg elnököt. Ki tudja, nem bucsuzik-e el nemsokára hazája szabadságától is, melyre az angol uralom önkénye fog ránehezkedni, hogy agyonnyomja mindazt, amit egy hajdan csendes boldogságban, munkaszeretetben s vallásos áhítatban élő nemzet önmagának teremtett. Most csak egy ember siratja a drága halottját, de ha kialszik a haláltusa utolsó életösztöne, egész nemzet sirathatja azt, ami mindnyájuknak legszentebb volt: szabadságukat...

— A bepörölt viharágyuk. Ritka érdekes s a maga nemében páratlan pőr készül a szegedi bíróság elé. Ugyanis a martonosi földek birtokosai haragszanak a királyhalmi szőlőhegy község viharágyu telepére, mert, úgy vélik, az a

sok dugógáz, amivel innét a határról a felhőket kergetik, nekik kárt okoz. A királyhalmi hegyközségnek ugyanis hatalmasan berendezett viharágyu telepe van, mintegy 30 ágyúval. A felhők ellen, ha e tárja szállnak, valóságos háborút folytatnak ezekkel, van itt ágyuvezér és tüzőrség, akik rendszeres szolgálatot teljesítenek. A monostori gazdák pedig 4 hét óta az esőt hiába várják. Azt állítják, hogy a királyhalmi ágyuk kergetik el határaikról az esőfelhőket. Hallván, hogy az országban mindenfelé esik, náluk azonban 4 hét óta tikkad a föld szomjan: megerősödtek abban a hitben, hogy ezt a káros állapotot csakis a vihar-ágyúzás okozza. Emiatt aztán most elhatározzák, hogy a szegedi törvényszéknél kártérítési port indítanak a királyhalmi hegyközség ellen. A pör megindítására most gyűjtik a martonosi gazdák közt az aláírásokat. Nagy részük alá is irta már a fölhatalmazást és lehet, hogy a már közeli napokban megindul az érdekes pör a szegedi törvényszék előtt.

— Uj amerikai lap. Amerika Cleveland városában legújabban egy teljesen magyar lap indult meg, »Magyarok Vasárnapja« czimen. A lapot Hollós Károly áldozár szerkeszti nagy buzgalommal a magyarság jólétének előmozdításáért. Múlt hó jnnius 26-án jelent meg az első mutatványszám igazán dús és változatos tartalommal.

— Villámcsapás a tánczhelyen. Megrendítő szerencsétlenség történt Hódoson. Vasárnap délután lévén, a fiatalság tánczmulatságot tartott a község nagykorcsma udvarán. A mulatozó fiatalság a vihar elől a korcsma udvarán lévő »kocsiállás« alá menekült. Amint ott a fészer alatt összezsúfolva szorongtak, egy hatalmas tüzsugár lecsapott a fészerbe, keresztül ütötte a tetőt, amit felgyújtott és lecsapott a fiatalság közé. Hankó Ágnes, Piriczki Mari és Ostyán Antal odavaló leányokat és legényt nyomban agyonsujtotta a villám, ezenkívül többeket súlyosan megsebesített. Mások a nagy nyomás következtében elájultak és csak hosszas élesztgetés után tértek eszméletre. A veszélyt fokozta még az a körülmény is, hogy a fészer, melybe a villám bécsa- pott, kigyuladt és az alatta lévők a nagy jégverés miatt, mely galambtojás nagyságban hullott, nem tudtak menekülni. Szerencsére a zápor eloltotta a tüzet s a vihar elmúltával elszállították a három halottat és a súlyosan sérülteket. A veszedelem iszonyú rémületet idézett elő.

— Tüzek. Miskolczon nagy tűz volt, mely az egész várost veszedelemmel fenyegette. A tűzoltók vették elejét a végzetes bajnak — Rákoskeresztúr községe is nagy veszedelemben forgott. A cséplőgépből kipattant szikra tüzet fogott és 25 hatalmas kazal porrá égett. Kár ötven ezer korona. Huszonöt gazdaember sírva néz a tél elé. — A szegedi kenderszáritó gyárban 400 métermázsa kikészített finom kender elégett, Ugyancsak Szegeden a városi szérükertben harminez gazdának termését pusztította el a tűz. — Érmihályfalván hét ház hamvadt el. Beöthy László főispán, —> ki éppen a hivatalokat vizsgálta — a tűzoltásban tevékeny részt vett. A veszprémi határban a veszprémi püspök birtokán levő búzatábláján az aratók vigyázatlansága folytán meg- gyuladt a lerakott gabona. A tűz továbbterjedését nem tudták megakadályozni és a lábon álló gabona jókora területen leégett. A búzatábla körül fekvő ugarnak hagyott földeknek köszönhető, hogy a tűz más gabonában kárt nem tett. — Salamon község lángokban. Szombathelyről jött a szomorú hir, hogy Salamon községben óriási tűz volt. A tüzet gyermekjéték okozta. Az elégett házak száma 54.

— Az anyósok, mint éjjeli őrök. Doboka község hires község a kies Erdélyben, mert tudvalevőleg itt látta meg a napvilágot báró Bánffy Dezső, a bukott miniszter- elnök. Most más hírre is szert tett a község t. i. hogy Dobokán elhatározták, hogy az éjjeli őri szolgálatra ezentúl az anyósokat fogják alkalmazni. Az újítást életbe is léptették s ez kitünően bevált, mert mióta az anyósok őrködnek, azóta legalább éjjel békesség van a dobokai polgárházakban.

— Hogy jöttek be az oláhok? Hogyan jöttek be az oláhok Erdélybe, azt a székelység egy sajátságos nép- regéhez kötötte. Azt mondja ez a néprege, hogy réges-régen itt óriások laktak. Egy óriásnak hatalmas nagy lova volt. Akkora volt ez a ló. hogy hátulsó lábával állott a doboki havason, az elsővel a Dicsekövén (Doboló felett) a fejével benyúlt Romániába s ugv dúskált ott a kövér vetésekben. Ez nem tetszett persze a románoknak, összegyűltek ezeren és ezeren, hogy lehajtsák. Bele is kapaszkodtak a földig- érő nagy sörényébe, huzták-czibálták. Történt ekkor, hogy egy légy a ló farkára szállott s érzékenyen megcsípte. A ló hátrakapott a légyhez s ekkor a sörényben lévő románokat beszórta Erdélybe. így jöttek be.

— Az eltévesztett lövés. A mihályi tanító, Hajas Gergely udvarán a csirkék között görény garázdálkodott. A. tanító megkérte Papp Gergelyt, akinek volt vadászfegyvere, hogy pusztítsa el a garázda állatot. Papp a múlt éjjel rá lesett a görényre s észre is vette. Mielőtt azonban rálőhetett volna, a görény a tanító ndvarára szaladt s ott az üldöző Papp elvesztette szemei elől. A zörejre kinézett az istálló ablakán az ott alvó cselédíiu. Szabados János, a görényre éhes Papp őt nézte a kártékony állatnak, rálőtt és jobb karján súlyosan megsebesítette. így adta elő az ügyet a kapuvári járásbíróságnál is, mely enyhe büntetéssel sújtotta