Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-17 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 87 KI ÚJSÁG? — Királyunk Őfelsége a napokban meglátogatta Becsben a Pazmaneum, magyar papnevelő uj épületét és a látottak felett legmagasabb elismerései nyilvánította. — Márcsius 15-ét nemzeti szabadságunk nagy napjának 53 évfordulóját az egész országban ünnepelték. — Az ezredik törvény. Az országgyűlés most fogja tárgyalni Ferencz József király ezredik törvénvczikkét. Uralkodása alatt ennyit alkotott a magyar parlament és szentesített a király. — Kitüntetés. 0 felsége a személye körüli magyar miniszter előterjesztése folytán Tóth István. Rákospalota község birájának, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozta. — Munkássegitő-pénztár uj alapitó tagjai. Fülöp szász-góburg-gótai herczeg is nemeslelkü eleihatározással 3000 koronás alapítványt tett a gazdasági munkások segítő pénztárának. Újabban beléptek még a pénztár alapítók sorába Temesvármegye 2000. Wodiáner Albert báró 1000 koronával. Az alapilók száma 400-at meghaladja. A tagok is szépen iratkoznak be, mert mindenki biztosítani akarja sorsát, aki a maga és családja sorsáért aggódik. — Csernátonv Lajos régi. hires újságíró, képviselő hetvennyolcz éves korában Budapesten elhunyt. — Az összeférhetlenségi javaslat. Fogod vakarni a fejed, ugv-e atyámfia, hogy hát voltaképpen mi volna ez ? Az összeférbetlen, czivakodó emberek ellen hoznák ezt a törvényt, vagy mi jóért- rosszért? Hát kimagyarázom én. Képviselőnek, követnek lenni nem csak szép dolog ám, de a mai időben egészen hasznosnak kezdett bizonyosodni. Hogyrhogy ? Hát egyik másik társulat, pénzintézet vállalat gondoltak egyet és azt mondották például: Yálaszszuk meg ezt vagy azt a honatyát vezetőnknek, tagtársunknak, mert a honatyának több hasznát vesszük ám. mint más halandónak. Egy képviselőnek «ok. hatalmas barátai vannak, a kormánynál, a hatalmaknál, meg még az országházban is támogathatja majd ügyünket-bajunkat. Persze sok honatyának is volt jó dolga, hogy elfogadja a szép ajánlatot, hiszen a bankok és más e fajtájú intézettek igazgató tagjuknak jól fizetnek. No hát ez a kölcsönös dolog aztán oda fejlődött, hogy most már ellene összeférhetlenségi törvényt akarnak hozni, mely kimondja majd, hogy a képviselőnek milyen más tisztséget szabad elfogadni. És melyek az olyan tisztségek, hivatalok, állapotok, melyek a honatya- sággal össze nem férnek ? Hát ez az az összefér- hetlenség! E törvényjavaslat létesítésén fáradoznak most a törvényhozás házában. — Szepességi gazdakörök szövetsége. Szepesvármegye területén körülbelül 12 klub. egyesület és kaszinó áll fenn, ahol a gazdák időnkint összejönnek s az érdekükbe vágó kérdéseket megvitatják. Ezek az egyesületek, a melyek eddig egymástól függetlenül, elszigetelten működtek, a Sze- pesvármegyei Gazdasági Egyesület kezdésére szövetségbe léptek. A szövetség czélja külünösen a kis gazdák érdekének fölkarolása s erőteljes gazdaközvélemény teremtése. — Kitüntetett cselédek. A földmivelés- űgyi miniszter a klosterneburgi kanonokrend duna- almási uradalmának két öreg szolgáját, kik már 50 év óta szolgálják az uradalmat, 100—100 korona jutalommal s elismerő oklevéllel tüntette ki. Sárközy Aurél főispán személyesen adta át D.-Almás községházánál a két kihintettnek: Rósz Istvánnak és Gar- bacz Jánosnak. A két öreg meghatottságtól remegő hangon mondotta el a »köszönöm alázatosan«-t. — Iparosok az orsxagházban. A hazai ipartestületek országos központi bizottsága a múlt héten értekezletet tartott Budapesten, melyben elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az iparosok érdek- képviseletének az országházban való nagyobb érvé- nvesülése érdekében. No hát jól teszik, de akkor a gazdáknak se vegyék ám rósz néven, ha végre ők is mozogni kezdenek ilyen irányban! — Megmart főispán. Mikó Árpádot igen kellemetlen baleset érte. Maros Vásárhelyt a napokban egy kutya megharapta. A főispán azonnal a fővárosba utazott, hogy a Pasteur intézetben megvizsgáltathassa magát. A harapás különben nem veszedelmes. — Egv földmives találmánya. Szegszárdról írják, hogy Schöcz István szendresi földmives olyan puskát talált föl, melylyel egymásután tizet lehet lőni és a töltés hüvelyét a fegyver magából kilöki. Az uj puskát, melyet Schöcz elfogadás végett megküldött a honvédelmi miniszternek, azzal küldték vissza Schöcznek, hogy küldje fel Bécsbe a közös hadügyminiszternek, ahol a műszaki osztájy fog bírálatot mondani róla. — Árvizveszedelem fenyegette az ország több városát, községét. Különösen félemletes napokat éltünk itt Szatmár és vidékén is. A jég 4 kilométernyi távolságban állott a városon felül. Ez okozta, hogy a viz állása 6.22 méterre emelkedett. A várost a legnagyobb veszedelem fenyegette. Ha az uj támasz fal nincs, ma Szatmár Szeged sorsára jut. A gondviselés azonban megmentett a szörnyű csapástól.„A vész elmúlt. — Élelmezési czikkek. A földmivelési miniszter elrendelte, hogy Máramaros- és Beregmegvében, hol az erdei munkások nagy nehézséggel szerzik az élelmi czikket, élelmezési raktárakat állítsanak fel, melynek czélja, hogy az erdőmunkások és fuvarosok olcsó és jó minőségű élelmezési és háztartási czikkeket s szerszámot kapjanak. Az első ily raktárt Zsarnóczán állítják fel. — Nagykikindai takarékpénztár 500 ezer korona teherrel megbukott. E takarékpénztár betevői — mint Írják — legnagyobb része kisiparos, kis- hivatalnok és kis gazdák. Most sirathatják megtakarított pénzüket! — Négyszázezer korona a pozsonyi egyetemnek. Földhöz ragadt, szegén}' koldusnak tartották ismerősei Gyűrkovies András nyugalmazott hivatalnokot, aki Budán a Toldv Ferencz és Ápolda- utczák sarkán lévő Kun-féle házban éldegélt, tengődött évek óta. A nyolcvannégy éves öreg ember a minap felakasztotta magát. Mikor holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, a rendőrség emberei leltárt vettek fel az öngyilkos szobájában. A szegény odúban egész kincses bányát találtak. A halomra gyűlt szemét között 302.200 korona értékű értékpapír volt és a papírok között volt az aggastyán végrendelete, a mely szerint 400.000 koronát a Pozsonyban építendő egyetem czéljaira, százezer koronát pedig öcscsének, Szépligethv Győzőnek hagy. — Árvizek Kassán a Hernád vize kiöntött és az egész környék viz alá került. A kár igen nagy. — Agyonlőtte a társát. Debreczenben Fazekas József lakatos egyik tanulója forgópisztolyjyal játszadozott. miköíben oda került a társa is, Gém Ádám lakatostanuló. Eleinte nézegették a fegyver szerkezetét, majd Gémre ráfogta tanulótársa a fegyvert. — Na most meghalsz! — mondta nevetve. A következő pillanatban eldördült a fegyver s Gém Adám élettelenül zuhant a földre. A házbeliek azonnal özs- szefutottak a lövés zajára, majd élesztgetni kezdették a halálra sebzett fiút. A szerencsétlen fiú, ki csak 19 éves. nem nyerte vissza eszméletét. A golyó az orrán keresztül hatolt be az agyába. Az orvosok lemondtak az életéről, — Mi a zongora? Valamelyik sárgabőrü, a ki most tért vissza hazájába európai körútjáról, mindarról, amit látott és tapasztalt, Írásban számol be. Többek között a zongoráról igy ir : Az európaiaknak van egy nagy négylábú háziállatuk, melyet kedvük szerint, a mikor akarják, éneklésre tudnak kényszeríteni. Mihelyt agy férfi, sokkal gyakrabban azonban egy nő, vagy serdülő leányka az állat elé ül, a farkára hág és ezzel egyidejűleg ujjaival a szörnyeteg fehér fogait megkopogtatja, az állat azonnal énekelni kezd. Az éneke ámbár sokkal erősebb mint a madár dala, mindazonáltal nagyon kellemes. Ez az állat nem is harap, nem is mozdul meg, pedig nem tartják lánczon
