Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

82 MAGYAR FÖLDMIYELŐ A községi mérleg intézmény. Megígértük, hogy a községi mérleg-intézményt bemutatjuk olvasóinknak. Miben áll tehát ez intézmény? Abban, hogy valamely község a közpénztár terhére beszerez olyan mérleget, a melyen az el­adásra szánt összes tárgyak hitelesen megmérhetó'k lennének. Tanácsos két mérleget hozatni. Egy nagyob- b a t, melyen az állatokat egyesével és nagyobb mennyiségű, több métermázsára rugó terményeket lehet megmérni. És egy kisebbe t, melyen az­tán a vajat, kisebb állatokat, húst. gyümölcsöt stb. mérnek. Választanak aztán egy mérlegmestert. A községben rendszerint található értelmes, Írástudó ember, a kit persze e mesterségre a mérleget szál­lító gyár, vagy más abhoz értó' alaposan kitanit. A mérlegmester esküt tesz arra, hogy a mérést lelki- ismeretesen eszközli. A kik aztán a mérleget használják, dijat fizet­nek. Ezeket a dijakat a község állapítja meg. Péld. métermázsánkint 5 kr. Valamivel több lehet a ta­rifa a húsnál, vajnál, szóval az értékesebb termé­nyeknél. A befolyt dijakból kitelik a mérleg beszerzési költségeinek törlesztése és a mérleg mester fizetése. A mérlegmester könyvet vezet. E könyvnek min­den lapján könnyen kitéphető szelvény és egy könyvben maradó lapon a következő szöveg van. Községi Mérleg. Mérlegjegy--------------------------------—ur részére. Mé retett------------------------------------------—.----------­Br uttó sülj'-------------------------------mm.--------kgr. Ta ra sülj'---------------------------------mm. —kgr. Ne tto sülj'---------------)---------:----—— mm,., . - kgr. Mé rlegpénz —----—útkorona -Lfiilér. Ke lt_____________________ Mé rlegmester aláírása. A szelvényt megkapja a mérető. A másik szö­veg bent marad a könyvben és a mérlegmester an nak alapján számol el a községnek a beszedett pénzről. Hát ezekből már láthatjuk, hogy bizony ez az intézmény igen praktikus. Teszem fel : Vásáros Miklós gazda terményt szállít eladásra. Hát fogja magát és saját községé­ben megméreti terményét. E mérés alapján aztán számítást tehet és majd vevőivel szemben is biztos adatokra támaszkodhatik. A kereskedők mérlegével szemben bemutathatja saját községe mérlegének bizonyítványát. Ha perre kerülne a dolog, akkor meg éppen hatalmas bizonyítékot képezne az ő községi mérlegintézményének Írása. Egyszóval, ez a hasznos intézmény megmenti a gazdát sok csalódástól, sok kártól, bosszúságtól és perpatvartól. Német József után. •—t—• x+x. x}x.,xtx, .xtx. xtx xj>..Xt>. .xjfx, xL* t ,xj>t.X+X..XÍX. ,xtx. .xjx _.xtx. x+x xtx ^X+X, xjx Jobb lesz a petroleum ! Általánosan tudva van, hogy a petroleum elárusitá- sával is sok visszaélés történik. Silány petróleumot drága áron hoznak forgalomba és a legdurvább anj'agot ugj' ki- puczolják, hogj' mint finomat árulhatják. Most a kereske­delmi miniszter azon töri az eszét, hogj’ miként lehetne e bajon segíteni *? A minisztérium vegj'i osztálj'ában megbízta tehát a miniszter Hartl Károly volt győri gyógyszerészt, ki a vegyészeti osztályban végzi buvárlatait a petroleum ha­misítása, illetve kelló minőségének megállapítása czéljából, mely ha el lesz érve, úgy akkor állami ellenőrzés alá lesz vetve minden petróleumot elárusító helj' és minden keres­kedő a megállapított fokú és minőség'ü petróleumot a meg­állapított áron lesz köteles árusítani. Ügynökök szédelgése. Milyen zajt, jajgatás és sírást csaptak nem rég bizonyos körökben, mikor a vigéczjavaslatot tárgyalták, hogy hát mi szükség van arra, mire a zaklatás, hogy fognak megélni ennyien meg en­nyien ? Hát arra nézve, hogy vájjon szükség van-e a javaslatra ? és arra is, hogy mitcépen igyekszenek uriasan megélni ezek a vigecz urak, de meg arra is, hogy a í a 1 u s i embereket óvjuk az ügy­nökök szédelgésétől: közöljük a «T. 1.» laptársunk­hoz irt levelet, mely két esetet ir le ez irányban. Mindkettő Biharon történt. Tekintetes Szerkesztőség! Röviden kívánok megemlékezni egy nem régiben történt esetről: A múlt napokban bevetődött községünkbe egy, magát Schwarz Lipótnak nevező, gépgyári ügynök s betért Máté Lajos itteni lakoshoz és felkérte, hogy vinné el őt a b.-püspök-i állomáshoz. A gazda tisztesség- tudóan betessékelte úri vendégét és leültette. A fuvardíjra nézve rövidesen megegyeztek 60 krban s a gazda kiment, hogy befogja a lovakat, az asz- szonv pedig bentmaradt az ügynök úrral. Erre várt csak az ügynök: hamarosan lefizette a fuvardijat az asszonynak s mivel — úgymond neki számolnia kel. az útiköltséggel, nyugta gyanánt az asszony elé tett egy «Írást > hogy írja alá a férje és a saját nevét. A gyámoltalan asszony szó nélkül aláírta. Az ügynök ur pedig, mint, aki jól végezte dolgát, fel­ült a szekérre és hajtatott az állomásra. Néhány napra ezután kapja Máté Lajos az értesítést, hogy becses megrendeléséhez képest küldjük a cséplő­gépet s megérkezés után szíveskedjék intézkedni a kiváltás iránt. A szegény ember hüledezett s rögtön irt vissza, hogy csak tartsák meg az urak a gépet s adják másnak, hisz’ szántóföldem sincs, hogy le­hetne akkor cséplőgépre szükségem ? — Ez az ügy — úgy látszik — simán fog lejátszódni, de élénk emlékezetben van egy másik eset, mely néhány hónappal ezelőtt történt: Két gazda megrendelést tett egy ilyen faluzó gépgyári ügynöknél s a vételár­ról váltót adtak. A gépet az illetők ma sem látták s perköltséggel együtt ezideig 1400 koronát fizettek a soha nem látott gépért! Igv tudják felhasználni a nép együgyüségét a lelketlen ügynökök, kik szabadon folytathatják üzérkedéseiket! Rejtett szó. Ha a két első szótagol, Csak e hat betűt olvasod : Xj'erni fogsz emlős állatot Végső tagját hozzáadva Kapsz egj> várost Magyar- [honban : Magyar szellem lakik ottan. Dicsőítik még e helyet, Mert egy költőnk ott [született. (■}9ui9J[soaji) Jó tanácsok. Jobb, ha olyanba bele sem kezdesz, A mit becsülettel nem végezhetsz. * Örökké nem maradhat éj, Azért ha búd van is remélj. * Ha gj'ászolón nem tudsz segíteni tettel: Segíts legalább részvétkönynyekkel. * Tudnod kell, hogy kétszer kettő négy, Mert ha csak sej ted, nem sokra mégy! Bakter nélkül. Egy kis szász falu, Voigtlaide, elhatározta, hogj' meg­szünteti az éjjeli őr szükséges, de drága állását. A falu fi­nanciális helyzete ugyanis oly szomorú, hogy még a bak­ter fizetése is nagy summa lett. A kupaktanács tehát elha­tározta, hogy minden éjjel más-más lakója a falunak legyen az éjjeli őr. Érdekes, hogy csak a családos emberekre bíz­zák rá ezt a tisztséget — avval az indokolással — mert a nőtlenek megbízhatatlanok. Most mindennap más-más házba viszik a bakter rozoga kürtjét és rozsdás alabárdját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom