Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 4Ü9 az anyák beviszik eladó leányukat. Ekkor a legények serege tódul be, kiknek aztán felkeli ismerniük kedvesüket. Ha felismerik — mi legtöbbször sikerül — a leányokról leveszik a fátyolt. Erre megtörténik az eljegyzés. A szibériai foglyok is megünnepelik a karácsont. Már t. i. úgy, mint egy szerencsétlen fogoly ünnepelhet. A norvégiai parasztgazda egy osz- lopot állít fel az udvarán. Az oszlop tetejére egy csomó rozsét erősítenek, arra pedig búzával telt csuprocskákat kötnek, hogy a madarak meglepjék. Ez helyettesíti a karácsonyfát. A lakosok kivilágítják az ablakokat. Az asztalok telve vannak karácsonyi ajándékokkal és ezek közt sok gyertya ég. Mekxikóban nagyon dívik az ajándékok osztogatása Itt is fényesen kivilágítják a házakat, ablakokat. Már a mondó vagyok ezek után, hogy bizony a magyarnép karácsonyának nincs párja e kerek világon? Csak eine felednők és meg ne csúfolnék őseink szép szokásait. Egy-két kupecz-fogäs, ami állatkínzás is. A derék »Állatvédelem« czimü újság írja ezt a megfigyelendő sorokat. Lelkiismeretlen lócsiszárok, kivált czigány-kupeczek, csalási szándékkal különféle fogásokkal, műveletekkel élnek, amelyek amellett, hogy a rászedettet károsító csalafintaságok, még állatkínzások is. Elkövetik pedig ezeket az embertelen és csaló műveleteket pl. azért, hogy a ló eladóját pénzben megzsarolják, esetleg pedig, hogy a megvásárolt, de nem tetsző állatot az eladóra visszakényszeritsék s a vételárt visszacsalják. E kétféle huiíczutság elérésére pl. serétet lesz a kupecz a vásárolt ló fülébe, hogy annak folytán némi butaságba essék az állat, s úgy tűnjön fel, mintha az u. n. buta csirában (egy gyógyíthatatlan agy-bántalomban) szenvedne, mely miatt a törvénybiró a lovat az eladónak vissza szokta — a vételár visszafizetésének kötelezettsége mellett — ítélni. A port kerülendő, az eladó talán vissza veszi a lovat, visszaadja a pénzt, avagy kiegyezik a ku- peczczel pl. 20—40 korona visszaadása mellett. így mindkét esetben károsodik, mert kap egészséges lova helyett egy mesterségesen elbutitott, vagy aztán fizet; a kupecz pedig mindkét esetben jól jár, mert vagy ingyen pénzhez jut s a lovat is vissza kapja, melynek füléből aztán a seréteket kiveszi, a felidézett bajt megszünteti; vagy nem károsodik, mert a vételárt vissza kapja. Éppen ez az eset pl. akkor is, ha a csaló csepü vagy rongy dugóval a vett ló egyik orrlyukát betö- meszeli, hogy igy.u. n. fulladozást idézzen fel. Az ily lovat is visszakinálja aztán az eladónak s az — nem különben a pört, melyben vesztes volna — kerülendő, a vételárból nehány koronát vissza ad, a kupecz pedig markába nevetve a lovat elviszi, az orrtömeszt kiveszi s azzal a fulladozásnak vége. Hasonló az eset akkor is, mikor pl. avval viszi vissza az eladóhoz a vásárolt lovat, hogy az nem eszik s vagy követeli, bogy vegye vissza az eladó, vagy hogy adjon vissza valamit a vételárból. A sarokba szorított eladó ilyenkor is inkább vissza ad valamit a vételárból, pedig ha jól megvizsgálná a lovat, felfedezhetné, hogy azért nem eszik az, mert egy pár órával előbb fa-szegeket, vagy bádog darabokat vert a kupecz a ló fogai közé, avagy a nyelvét tüszurásokkal felsértette, fájdalmassá tette. S hogy még egyet említsek, a kupecz az egykét nap előtt vásárolt lovat, melytől szabadulni akar, vagy amelyet hirtelen haszonnal eladni nem tud. sántává teszi s visszakinálja. A legtöbb tájékozatlan eladó ebben is és szintén felül a csiszár furfangjának, pedig ha jól megnézné az állat lábát, észrevenné, hogy készakarva van az ideiglenesen sántává téve pl. ugv, hogy patkója és talpa közé kavics vagy vas-ék van dugva, avagy patájának érzékeny pártája meg van szurkálva, vagy pedig lába hajlító inába tű segélyével egy szőrszál, vagy vékony sodrony van huzva. Ilyen a hasonló — állatkínzással kapcsolatos gazemberségekre jó tehát mindannyiszor gondolni, ahányszor efféle eset adja elő magát. Csontos Dömötör biró uram csöndes órái. — Olvasom, hogy letárgyalták immárom azt a törvényjavaslatot is, mely szerint a vármegyeházán bészüntetik a pénztárkezelést. Hogy hát ezentúl az vármegye pénzét is az adóhivatal fogja kezelni. No hát az igaz, hogv ellenezték az ellentétes “honatyák e törvényt, de mán én csak a mondó vagyok, hogy hát bizony rendén leszen ez igy! ¥ — Olvasom, hogy az kúria se tréfál ám a »szagos képviselő« választásokkal! Ugyan bele néz a dógok fenekébe. Hej. sok salak is feluszik a fenékről. No de ’iszen hát ha mán egyszer tiszta választásokért epedeznek e hon hazánkban, akkor legyék ám tiszta választás. ¥ — Olvasom a sok panaszt, hogy hát igy a gazdák, úgy a szegény nép, ilyen lassan halad nálunk la a jó ügy, mintha csak mankón járna la. És mégis megtapasztaltam, hogy hát a jó ügy érdekében ujjomon megnumerálható hány derék generális-vezér dolgozik igazándiba, hogy az elakadt szekér megmozduljon. Pedig ha a panaszkodók, jajgatok egyarányosan megfognák a dolog végét, bizony máskép állanánk la. De észbe veszem az egyferiezigány históriáját. 0 is panaszkodott, jajgatott. — Bizony dádé. mondották neki a dolgos gazdaemberek, jobb volna ha a jajgatás helyett te is dolgoznál. — No bizony, felelte a czigány. Hát ostán kendtek mi ázs érdégnek vénának á világon? Akurátusan igy vagyunk mi a népsegitő munkával az mai világban la.-M-M M-M M-M-M M M M A pókok és az időjárás. Az időjósként szereplő állatok között első helyen a pókok állanak. Ezek közül is főleg a keresztes pók — és a házi pók. — Egy politikai fogoly már a múlt században hosszabb ideig lévén elzárva, nagy gonddal figyelte meg czellája pókjainak magatartását az időjárással szemben és azt találla, hogy ezek magatartásából egész biztonsággal lehet következtetni a jövendő időre. A pókok ugyanis tartós eső beállta előtt lesőhelyeikre vonulnak vissza, míg verőfényes időben vígan sétálnak hálóikon. Ennek oka onnan ered, hogy a pókháló szála a hajszálhoz hasonlóan viselkedik a nedvesség iránt, vagyis meglazul, megernyed annak behatása alatt, vagyis a pókháló úgyszólván száraz hygrométer gyanánt szerepel. Innen van az, hogy mikor a pókháló ilyen viszonyok közé jut, a pók nem szeret rajta futkosni, hanen a tapasztalatokon okulva, lesőhelyére visszavonul.
