Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
MAGYAR FÖLDM1VEI.Ő 397 ISMERETEI TÁRA. Hány hangya van egy bolyban? Ezzel a kérdéssel már sok természettudós fog- lalko ott. Fore IGusztáv svájczi tudós, a ki legeló'ször számlálta össze, hány hangya van egy bolyban, 114,000 hangyát talált az általa megszámlált bolyban. Teljesen pontos adatokat azonban csak Yung Emil genfi tanár szolgáltatott, a ki több hangyabolyt számlált meg. ügy járt el, hogy előbb az egész bolyt szénké- neggel megfojtotta s aztán a fészket a lárvákkal együtt a zsákba lepárolta, a mely a földrészekkel nem kevesebb mint 80 kilogrammot nyomott. Ebből a tömkelegből olvasott ki Yung 22.580 hangyát és 13.500 lárvát. Azonban a munka oly fáradságos volt, különösen a hangyáknak a földrészektől a fa- morzsalékoktól való elválasztása, hogy a tudós nem bízott számítása pontosságában s más módszert eszelt ki az ujabbi számlálásnál, már csak azért is, mert hiszen csak a fészekben talált hangyákat vette számításba, pedig igen sok lehet még a fészekén kívül is. További eljárásnál Yung tehát kicsalta a hangyákat a lyuk szájához s egy kis csapdában fogta össze, valamint gondja lévén e mellett arra is, hogy a fészek alsóbb folyosóiban meghuzódottak is előkerüljenek, valamint ilyen módon fogdosta össze a szomszédos fákon levéltelve után vadászó kirándulókat is. Yung ilyenformán öt bolyt számlált meg és pedig a következő eredménynyel: az első bolyban talált 53.018-at, a másodikban 67.179-et, a harmadikban 16.933-at, a negyedikben 93.694-et, az ötödikben 47.828-at s azok testalkatra a legkülönbözőbb nagyságúak voltak. A fészek terjedelme és a hangyák száma között semmiféle összefüggés nem volt, mert például a második és ötödik fészek volt a legkisebb, a harmadik és negyedik a legnagyobb, az első pedig középszerű. A szökevény hangyák számát melyeket Yung nem tudott összefogni, lü.000-re teszi; a mely számot összehasonlítva a fentiekkel, kimondhatjuk, hogy egy népes, eredeti vörös hangyaboly alig számlál többet 100.000 lakónál, középszerűek 70.000-nél s a kicsinyek pedig 30.000-nél. ÜGYES-BAJOS DOLGOK A borászati felügyelők. Kétségtelen, hogy ma már a szőlőtenyésztés, mivelés, hazánkban ismét oly roppant fontosságú, hogy annak virágzásáért, helyes irányban való haladásáért az államnak minden áldozatot meg kell hozni. Az állam ezért az ország különféle helyein borászatig felügyelőségeket szervezett. És mert a szőlősgazdák bizony nem egyszer reá vannak szorulva arra, hogy szakértőtől kérjenek tanácsot, útbaigazítást, jónak látjuk e rovatban közölni. Hol vannak szőlészeti és borászati felügyelők? i. Budapesten, Rácz Sándor vinczellériskolai igazgató (Murányi-u. 6i.) 2. Szegszárdon, Nits István. 3. Pécsen, Pucher Alajos. 4. Kaposváron, Saáry Ákos. 5. Csáktornyán, Ulicsnyi Károly. 6. Tapolczán. a ta- polczai m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 7. Pápán, Márton Dénes. 8. Sopronban, Bernhardt Rezső. 9. Pozsonyban, a pozsonyi szőlészeti és kertészeti szakiskola igazgatósága. 10. Nyitrán, Katócz Simon szőlészeti és borászati felügyelő. 11. Esztergomban, Hegedűs Sándor. 12. Szirákon, Tornác/.ky Kálmán. 13. Egerben, az egri m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 14. Miskolczon, Klaisz Gyula. 15. Tarczalon, a tarczali m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 16. Beregszászon, Tóth Károly. 17. Szinér-Váralján, Jab- lonszky György. 18. Szilágy-Somlyón, Csiszár Zsig- mond. iq Bihar-diószegen, a bihardiószegi m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 20 Ménesen, a ménesi m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 21. Fehértemplomban, Gábor József. 22. Debreczenben, Heinrich József. 23. Kecskeméten, az állami Miklós-szőlőtelep igazgatósága. 24, Szabadkán, Halászy Lajos. 25 Nagy- Enyeden, a nagyenyedi m. kir. vinczellériskola igazgatósága. 26. Dicső Szent-Mártonban, Schöppner Samu. 27. Tordán, Pámmer Jenő szőlészeti és borászati felügyelő. Mindenki a kinek dolga van, ahhoz ir, a ki legközelebb lakik. A , Múlt vasárnapra beszámoltunk mi imflíJlinfr a mi Újságunk eddigi életével, Ilii UJŐdglilllV. működésével. Azt is mondottűk, hogy maradunk az ötödik esztendőre is, a kik voltunk, sőt igyekezni fogunk minden erőnkkel, hogy a magyar nép szivéhez, eszéhez, leikéhez közelebb férhessünk. Hogy a »Magyar Földmivelö« legjobban és legszívesebben várt vendége, sőt barátja legyen a nép tűzhelyének. Ürömmel tapasztaljuk, hogy felhívásunkat szeretettel, lelkesedéssel fogadják a mi hü barátaink. Egyre-másra küldik szerkesztőségünkbe azon ismerőseik nevét és lakóhelyét, kiknek lapunkat kóstolóba küldhetjük. ígéreteket tesznek, hogy a községekben mindent el fognak követni a mi újságunk terjesztésére. Jó szivvel fogadjuk ezt a szép ragaszkodást és pártolást. Mi igyekszünk majd ezt becsületes munkával meghálálni! Újra és újra kérjük tehát barátainkat szives támogatásra. Adják át a mi újságunkat olvasás czél- jából, a szomszédoknak, jó embereknek Társuljanak össze a családok, igv közösen olcsóbban hozzá jutnak a lap olvasásához Mi már csütörtökön mindig pontosan postára adjuk a lapot, hogy igy vasárnapig többen is olvashassák, kiknek erre estenkint idejük van. Vasárnapra pedig adják tovább! A gazdakörök összejöveteleire szép, vig és tanulságos párbeszédeket, sőt színdarabot is közölni fogunk. Egyet már a múlt számban adtunk kóstolóba. A legegyszerűbb faluban is előadhatják. Még más meglepetés is leszen. De nem Ígérünk semmit, hanem cselekszünk! kkkkkk±kkkkk-kkjkkk.kkkkkkk±kk±kjkk-kkk±kkkkk Hogy lehet dobbal — tolvajt fogni ? Biharmegyc egyik községének elöljáróit illeti a feltalálás dicsősége. B. községben ugyanis több egymást követő reggelen más és más gazdák arra a kellemetlen felfedezésre jutottak, hogy az éji homályban disznóik, libáik, kacsáik és tyúkjaik eltűntek. Az elöljáróság kitalálta, hogy itt lopnak. Ha lopnak tolvajnak is kell lenni. Ha pedig tolvaj van, azt meg is kell fogni. Ergo: lehordták az éjjeli őröket, hogy miért nem fogták meg a tolvajt. E lehordás nem használt — a mi természeies. így állván a dolog, az egyes házigazdákat is kirendelték felváltva őrt állani. Ez is természetes. Hanem az már nem természetes, hogy dobszóval hirdették ki, miszerint minden kirendelt őr este 8 órától tartozik helyét elfoglalni. Hogy mennyire nem volt ez természetes, megmutatta a következmény: a mennyiben ha eddig az éji homályban távoztak el az aprómarhák, úgy ettől kezdve az esti homályban tették meg ezt, mivel a tolvajok 8 óra előtt emelgették el őket. Nem csekély bosz- szuságára az éjjel hiába fagyoskodő öröknek. No hát — ily körülmények közt — ez is természetes. Az elöljáróság tehát felfedezte, hogy még mindig lopnak. Ez is természetes. Hanem most jön valami, a mi nem természetes. Ismét dobszóval tétetett közhírré, hogy mivel a lopások 8 óra előtt történnek, ezután minden őr este 5 órától foglalja el a helyét. Hogy emez intézkedésről a tolvajok is tudomást veitek az — gondolom — természetes. S hogy most ismét kijátszván a dobbal hirdetett szállási időt, majd a reggeli homályban fognak lopui — ez is természetes. így lehet dohhal — tolvajt fogni. A szerkesztőség és kiadóhivatal.