Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-08 / 49. szám
391) MAGVAK FÖLÜMIYELŐ A csontárokat legczélszerübb frissen elvetni; minthogy azonban a dió és mandula magját őszkor elvetve, a télen át az egerek gyakran megrongálják, jobb ezeket ládákban rétegezve és az egerek ellen kevés kőolajjal megpermetezve, szellős pinczében tartani és a tavasz kezdetével elvetni. A gesztenye magját úgy vetjük, mint a csontárokat. A ki törpefákat akar nevelni, az alanyul birs- körte, birsalma, galagonya és sajmeggy magját vesse. Ha gondoskodtunk jó magiakról, arra is ügyeljünk, hogy jó földbe kerüljenek. Valamint a jó gazda földjét a mag befogadására a leggondosabban késziti elő, úgy kell tenni a gyümölcsmagvetőnek is: meg kell ásni, forgatni, porhanyitani a kiszemelt területet, csak megtrágyázni nem szabad. A könnyű megmunkálás azt is megkívánja, hogy a gyümölcsmagvetés alá elkészített földet ágyakra oszszuk. Az ágyak oly szélesek legyenek, hogy oldalukról a középre akadálytalanul hozzáférhessünk. Az ágyakon akár hosszában akár keresztben egymástól io 20 czentiméternyire, 3—5 czentiméter mély ár- kocskákat huzunk és azokba vetjük a magokat. Arra számítva, hogy a legjobb körülmények között is, sok mag ki nem kel, a vetés inkább sűrűbb legyen. A kisebb magvakat egyenkint kell hullatni, a nagyobb magvakat pedig mint diót, mandulát, baraczkot, egymástól 10—15 czentiméternyire rakjuk le, hegygyei lefelé állítva. A vetés után rögtön be kell az árkocs- kákat temetni és az ágy felületét elegyengetni. Télre mélyebben, tavaszkor sekélyebben vetünk. Vetéseinket folyton gondozzuk. Télen át védjük meg a kártékony állatoktól, különösen az egerektől, melyek ellen óvszerül azt ajánlják, hogy vetéskor az árkocskákba kőolajat cseppegtessünk, vagy apróra összevagdalt borókát hintsünk. A nyáron át pedig tartsuk tisztán az ágyakat és a közbeeső utakat minden gaztól, mely rabolja a kis csemeték táplálékát. Száraz időben öntözzük; a nap heve ellen, mig megerősödnek, árnyékoljuk és a földet porhanyó állapotban tartsuk. Ha magvaink az első évben ki nem keltek, ne forgassuk föl az ágyakat, különösen azokat, melyekben a csontármaguak vannak, hanem gondozzuk továbbra is, várjuk be a következő esztendőt. Az ügyvédek és kisemberek. Az elmúlt hónap végén a fiskális emberek, ügyvéd urak nagy gyűlést tartottak a fővárosban. Ügyvédi karunk is jónak látja a tömörülést, ügyes-bajos dolgaik közös megbeszélését, a mely cselekedettel a dugóhuzós fiskális ész is megmutatta, hogy bizony mai világban már csak tömörülés, szövetkezéssel érhetnek czélt a különböző társadalmi osztályok... De hát micsoda ügyes-bajos dolguk akadhat a fiskális uraknak az ő peres feleiken kívül: a saját portájukon ? A lefolyt ügyvéd-gyülésből látjuk, tapasztaljuk, hogy bizony a fiskális urak legtöbbje nem nyugszik rózsás ágyakon. Panaszkodnak az ügyvédek, hogy sokan vannak. Sokan? Többen mint kellene! így például a szék- és fővárosban annyi a fiskális, hogy minden hat száz lakosra jut egy-egy. Hazánk nagyobb városaiban is ilyen az arány. Persze, — igy állván a dolog — a jövedelem nem lehet akkora, mint mennyiről jurátus korában a fiatal ember álmodozott és amennyi egy diplomás embernek tényleg felférne családja fentartására. Ám, most ennek tetejébe még más baj is Ígérkezik. Az uj magyar-törvénykönyv, melyet az igazságügyi miniszter dolgozott ki, olyan intézkedéseket tartalmaz, melyek a fiskális urak szerint — az ügyvédeket még jobban megszorítják. Mert az uj- módi törvény kevesbbiti a perek számát, az ügyvédi közbenjárást, a fiskális szükségességét a perekben, No hát ez a körülmény elég nyomós ok volt arra, hogy a fiskális urak összejöjjenek és keressék a módokat, hogy a kecske is jól lakjék, meg a káposzta is megmaradjon. Hogyan fog ez nekiek sikerülni, hogyan nyerik meg majd perüket, ha mindjárt ezren és ezren összeteszik furfangos, csavargásra hajló eszüket, azt bizony bajos lenne most megmondani. Egyet azonban megmondhatunk! Azt, hogy való igaz, melyszerint a kis emberek részére Magyarországon nagyon drága, sőt p a p- rikás az üg}rvédi képviselet Adomák, tréfás viczczek keletkeztek már csomójával arról, hogy a fiskális ember mint huzza a pert, csak azért, hogy állandó adót szedhessen a perlekedő féltől. Esetek, megtörtént dolgok jellemzik, hogy az ügyvéd mily czinizmussal követel kövér dijat a legkisebb tanácsért: Ismeretes az a história, mikor a szegény em-‘ bér az utczán megszólított egy fiskust. Égy Írást mutatott neki, kérdezvén: mit kellene csinálnia ? A fiskus ál nézte az Írást és azt mondotta perelni kell barátom, mert könnyen megnyerheti. Nincs arra költségem, yálaszolt az ember. Es megköszönve a felvilágosítást, tovább akart menni. De a fiskus utána szólott: Megálljon csak barátom, ügyvédi tanácsomért 2 forintot fog fizetni. Talán kicsinyes adomának fog ez az eset feltűnni, pedig akár történt meg, akár nem: ez a mai helyzete hazánkban a kis emberek jogvédelmét illetőleg. Az ügyvédek maguk vallják be, hogy sokkal többen vannak, mint kellene. Ennek a helyzetnek természetes következménye, hogy az ügyvédek minden egyes alkalmat ugyancsak nyakon csípnek, hogy jövedelemre tehessenek szert. Nem a lelkiismeret, nem a belátás dönt már náluk — tisztelet a még mindig jó számban levő kivételeknek - de az, hogy dolguk és igy jövedelmük legyen, Csudálkozunk e tehát, hogy maga a legfőbb igazság őre is, az igazságügyminiszter törvénynyel akar a kis emberek védelmére sietni. Csudálkozunk-e, ha a Magyar Gazdaszövetség, sőt a kis emberek sorsát szivén hordó közönség is éveken keresztül hangoztatják, hogy nem csak olcsóbb jogvédelemben részesítsük a kis embereket, de — miként a külföldön már tényleg létezik — szervezzünk a kis emberek, a falusi nép számára oly tanácsházakat, jogi intézményeket, melyek ezt a népet védelmezik a túlkapásoktól. A mi újságunk már több Ízben szólott ez ügyhöz. Ismertette a külföldi ez irányú mozgalmakat és bemutatott egy hazánkban keletkezett ingyenes tanács^ szövetkezetei. Ám az ügyvéd-gyülés nekünk alkalmat kínál arra, hogy e kérdésre még visszatérjünk. B. Találós kérdések. 1. Milyen lom szüli a tolvajt? 2. Milyen lom kell az uj találmányra ? 3. Milyen lom-ba sorozzák a költeményeket ? 4. Milyen lom-hoz tartozunk mi? 5. Milyen lom elve sok rossz embernek ? 6. Milyen lom teszi magatartóvá az embert ? 7. Milyen lom kelt részvétet ? 8. Milyen lom föld ? (Felelet a jövő számban.) Törpe lovak, Pamir vidékén tenyésznek a legkisebb törpe lovak. A párisi »Nouveau Cirque« czimü lovardában közelebb egy 26 és fél hüvelyk nagyságú lovat mutattak be, mely szintén Pamirból került Francziaországba.
