Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
MAGYAR FÖLDM1VELŐ 365 MAGYAR KIS GAZDA. A vetések állása. A földmivelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól beérkezett jelentések szerint október hó második felében is gyakori esőzések voltak, kivéve a délvidéket, a hol inkább száraz és szeles időjárás uralkodott. A vetési munkálatokkal többnyire elkészültek s a vetések nagyobbára jól keltek és szépen is zöldéinek. A repcze miatt panaszkodnak sok helyütt, a mely nagy részben gyenge. Az őszi búza és ro/.svetésekben néhol férgek és rovarok, különösen pedig a hesszeni légy és a gabona- futrinka elég sok kárt okoznak; a délvidéki és erdély- részi vármegyékben egyes helyeken az egerek is, habár kiseb mértékben pusztítják a vetéseket. A gazdasági munkálatok közül a répaszedés még több helyütt folyik ; néhol szántanak, sőt itt-ott még vetnek is, különösen a Tisza-Maros szögén, a hoi a szárazság miatt sókat késtek a vetéssel. A szüret befejeztetett, elég jó eredménynyel. Takarmánynemüekben és szalmában több helyütt hiány mutatkozik ; az utóbbi időig a jószág még künn járt a legelőkön, a hol a fünövés a sok esőzés miatt többnyire kielégítő volt. A hideg bekövetkeztével azonban a jószág is az istállóra szorul. Állami szőlőveaszők és szőlőoltványok. A földmivelésügyi minister most bocsátotta ki hirdetését az állami szőlővesszőszaporitó- és oltványtelepeken termelt szőlővesszők és oltványok eladása tárgyában. Mindazok, akik az állami szőlőtelepekről szőlővesszőket vagy szőlőoltványokat óhajtanak szerezni, vételajánlataikat a kívánt szőlővesszők és oltványok fajta, minőség és mennyiségszerinti megjelölése s a kiültetés helyének, úgyszintén a szállításra vonatkozó adatoknak (az átvevő neve, rendeltetési hely, vasúti vagy gőzhajóállomás stb.) pontos feltüntetése mellett legkésőbb az illető évi november hó 30 ig i:.on kerületi szőlészeti és borászati felügyelőhöz, illetőleg vinczellériskolai igazgatósághoz tartoznak benyújtani, akiknek vagy amely igazgatóságnak szőlészeti és borászati felügyelői kerületében a felújítandó vagy szőlővel beültetendő terület fekszik. A részletes hirdetés a földmivelésügyi ministeriumban kapható. Nyolczmillió eperfa. A kincstári igazgatóságok területén nyolczmillió eperfát tenyésztettek és osztanak ki a gyümölcsfatenyésztés föllenditésére. Az élöjószág árának csökkenése. Az ország számos vidékéről írják — kapcsolatban az elég szüle takarmányterméssel — hogy az élő jószág, különösen pedig a szarvasmarha, nagyon sokat veszített értékéből. A kisebb gazdák a drága takarmány miatt nehezen tarthatják jószágaikat és mert igazi vevő kevés jelentkezik a jószágra nézve, ennélfogva a rendes átlagon alul értékesíteni kénytelenek nemcsak a hízott, hanem az igásökröket is. A nyár eleje óta a szarvas- marha ára több vidéken 20—25 százalékkal csökkent. Mindenesetre czélravezetőbb lenne, hogyha a kisebb gazdák is — akik a takarmány szűkét emlegetik — inkább azon igyekeznének, hogy a jószágot amúgy is olcsó póttakarmánynemüekke! : korpa olajpogácsa stb. tartanák, mint semhogy könnyelműen odadobják piacira jószágaikat, a melyeknek az idén éppenséggel meg lesz a jó értékük, tekintve azt, hogy Németország és Ausztria mind fokozottabb mértékben érdeklődnek áruink iránt, különösen azóta, hogy Szerbiában és Romániában az állategészségügyi viszonyok ismét nem mondhatók rózsásaknak. Fagyott tojás és alma helyreállítása. Fagyott tojások újra élvezhetőkké válnak, ha friss kutvizbe sót keverünk és a tojásokat beletesszük. A fagy kiszivódik belőlük és megint teljesen használhatók. Fagyott almákat 1 —1-15 cm. magasan hideg vízzel leöntjük s mikor már jégkéreg képződött, lefolyatjuk, azután a képződött jégkérget egy rongy- gyal letöröljük és az almát meleg szobában helyezzük el. Ugyanezt az eljárást lehet a körténél is alkalmazni, csak ügyelni kell arra, hogy a fagyott gyümölcs ne engedjen fel még az eljárás előtt. A hagyma csírázása télen ekként akadályozható meg: Mihelyt a hagymát a földből kiszedtük, a napon, vagy rossz időjárás alkalmával a ke- menezében megszáritjuk és egyenként — összefonva — tiszta száraz szekrénybe rakjuk. Ennek szintén száraz kamarában kell állnia, hogy a hagyma télen meg ne rothadjon. Ily módon akár egy évig is el lehet tartani, még pedig jól és üdén. A hagyma megőrzése télen. A hagyma jó áttelélésének előfeltétele, hogy az teljesen érett állapotban takarittassék be. A hagymát száraz, napos időben száraz talajra kiterítjük, vagy pedig az összekötött száraknál fogva felfüggesztjük (ez utóérésre igen alkalmas), gyakran meg kell forgatni, novemberben meg kell tisztítani és kiválogatni. Kisebb mennyiségeket hálókba lehet tenni és aztán fagymentes, de nem tulmeleg helyre aggatjuk, a hely azonban okvetlenül száraz legyen. Sertések sózása. Általában nincsen szokásban a sertések eledele közé sót keverni, pedig ezeknél, mint egyéb házi állatainknál is, a só igen jó hatással van, habár a sertések nem látszanak a só után annyira vágyakozni, mint más házi állatok. Ha például a sertések főzött vagy párolt takarmányt kapnak, egy kevés só hozzáadásával izletesebbé tehetjük azt és könnyen emészthetővé. Az. aránynak körülbelül olyannak kell lenni, mint az emberi eledeleknél. Különben a sertések gyomrával rendesen nem sokat törődnek, azt hívén, hogy az mindent elbír és a sertés sokáig képes még az éhséget is eltűrni. E figyelmetlenség azután gyakran okozója a sertések megbetegülésének. Rendszeres sóadagolás egy kevés kénvirággal és hetenkint faszénadagolással lehetővé teszi, hagy az állatok tartósan jó étvágyban maradnak, gyomruk jól emészt és emésztési zavarok nem fordulnak elő a sertésnyájnál. Az egészség fentartása, úgyszintén az emésztés kétségtelenül előmozdittatik, ha a sertéseknek gyakrabban kevés meszet, krétát adunk, vagy pedig egy kis adag égetett magnéziát keverünk a takarmányuk közé. Ügyeljünk a tehenek itatására télen! Télen jó arra ügyelnünk, hogy a fejős- tehenek ne legyenek kénytelenek hideg vizet inni. Már pedig legtöbb helyen erre semmi gond sincs, mert akármilyen kemény is az idő, a teheneket a többi barmokkal kihajtják a válura és megitatják a jéghideg vízzel. Hogy ilyen hideg viz kártékonyán hat a barmok gyomrára, az már bizonyos, de a fejős teheneknél még más hátrányos következménye is van. Az ugyanis, amint a próbák bebizonyították, hogy langyos vízzel itatott tehenek egy negyeddel több tejet adnak, mintha hideg vizet isznak. Ebből mindenki kiszámithatja, hogy nagyon is megvan jutalmazva az a csekély fáradság, amelylyel az istállóba előre bekészitünk vizet, hogy megíangyosodjon, mielőtt a fejős tehenekkel megitatnók. Egészségi és hasznossági szempontból egyaránt jó ezt a tanácsot követnünk. Makacskodó ökrökkel való bánásmód. Megtörténik néha, hogy az ökör a földre lefekszik és semmiképpen nem akar felkelni, bár mint akarják felhajtani. Van aztán lótás-futás, rettenetes káromkodás, a makacsos állatot meg több legény is üti, rúgja, szurkálja minden eredmény nélkül, mert a makranezos állat megszegi magát és inkább kínokat szenved, mintsem lábra állana. Ily esetben igen egyszerű módon meg lehet törni az ökör csökönyösségét, még pedig minden durvaság nélkül. Az állat orrlyukaiba földet kell tömni; a szokatlan érzés hatása alatt az állat levegő után kapkodva felugrik és nagyot tüsz- szentve megszabadul a kellemetlen érzésből. Ha már aztán talpra állt, könnyen lehet vele bánni.
