Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
Megjelenik műiden vasárnapSzerkesztSség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szára. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre . . . 4 korona (2 frt) Fél évre . . . . 2 (1 » ) Negyed évre . . 1 (50 kr) A bérlők. Hogy kicsoda-micsoda számba, értelembe vesszük a bérlő szót, azt tudja minden emberfia. A földbérlő például bizonyos összegért kibérelt annyi-amennyi földet, aztán gazdálkodik, túrja vagy turatja a földet, mert neki a föld zsírjából nem csak a bérösszeget kell kivennie, hanem hogy ő is tisztességesen megélhessen belőle. Ki tagadná, hogy a tisztességes földbérlésnek megvan a jogosultsága és viszonyaink szerint országos és helyi érdeke is. De fájdalom, vannak ám tisztességtelen, veszedelmes földbérletek is. Egy ilyen fajtájú mesterségről húzta le a minap az igazságszolgáltatás a takarót. Jó lesz, ha mi is foglalkozunk véle egypár sorban. Köztudomású dolog, hogy hazánkban már régóta sir fel a jobbak keserve, földmives és általán népünk pusztulása, gyöngülése láttára. És keresve-keressük azon okokat, sebeket, melyek bajaink, boldogulni nem tudásunk forrásai. Ezek közt egyik újság czikk a tisztességtelen bérlők lelketlen üzérkedéseire mutatott reá. Az ujságczikk nyíltan mondotta, hogy például van egy bérlő, a ki ioo hold földet árendál. Ez a bérlő minden más, csak nem gazda! Hát mi a manót akar azzal a ioo hold földdel? Mit? Albérletbe adja ki szegény földmives embereknek, még pedig zsíros bérösszegekért, feles művelésre. És a bérlő ur hogyan atyáskodik, halljuk csak! Ha albérlője például megszorul télviz idején, meg segíti a parasztot. Tehát nem rossz ember, ugy-e bár ? Ad neki kölcsön 7—8 forint értékű terményt 20 forintba számítva. És a 20 forint után is csak 8°/0 (kamatot) szed a jövő aratás idejéig. Ugy-e atyámfiai, ez nem épen rossz mesterség ? Számítsatok csak utána. A földet magát kiadja a bérlő ur apró részekben dupla bérösszegért. aztán segíti a parasztot 7—8 forinttal, mely után kap húsz forintot és 8°/0-os kamatot. Annyira nem rossz mesterség, hogy ugyanabban a faluban, a melyben a bérlő ur ezt a manipulácziót űzi, nyomor és keserűség költözött. Pusztulóban van ott minden. De a bérlő urnák ma már 100 ezer forint érő vagyona van. Erre azt mondotta az az ujságczikk iró, hogyhát a ki igy bérel, igy mesterkedik az uzsorás, lelketlen orzó. És kimondja, melyszerint az ilyen tisztességtelen bérlet is egyik fő-fő oka a mi népünk, községünk nyomorának. Szólj igazat, betörik a fejedet. Régi, régi közszólás. bérlő ur nyomban hozzá is látott a czikkiró fejének betöréséhez. Perbe fogta az újság czikkiróját rágalmazás miatt. Szerencse, hogy ez alkalommal nem teljesedett a közszólás jóslata. A rágalmazásért beperelt czikkiró 41 tanúval igazolta be, hogy a mit irt, az szóról-szóra igaz. Erre természetesen a czikkirót első fokban a budapesti büntető törvényszék, másodfokban pedig a budapesti királyi Ítélő tábla — felmentette. Mit jelent tehát ez a felmentés? Azt, hogy a bíróság a bérlő urat csakugyan uzsorásnak, az az olyan embernek jelentette ki, mint milyennek a czikkirója állította. Tehát a bérlő ur csakugyan uzsorás? A törvényszék is kimondotta. Akkor tehát valóban bűnös. A bűnöst pedig üldözni kell a törvénynek, az igazságszolgáltatásnak. De nem üldözheti, mert a közvádlónak, a törvényszéki ügyésznek még nem elég tökéletes törvényünk értelmében nincs joga üldözni. A törvény csakis akkor üldözné az ilyen uzso-
