Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-20 / 42. szám
MAGYAR KÖLDMIYELÖ 334 gulyás szinitésére és izesiiésére — ritkábban az aszalt paradicsomot, felfőzve s áttörve (paszirozva) szósznak is használják gazdasszonyáink. A paradicsom aszalása — amint „A kert“ czimü folyóirat ajánlja — legegyszerűbben úgy történik, hogy a fölösleges paradicsomot oly kemenczébe teszszük, melyből a kenyerek szedettek ki megsülés után. Utóaszalásra pedig a napra rakjuk ki, mig a téli eltevésre teljesen kész. Takarékos gazdasszony a paradicsom befőzése alkalmával mindig visszamaradni szokott héjat is fölszántja és téli használatra elteszi, mely az étel jó színére és izére kétségkívül szintén előnyös befolyással bir. A száj- és körömfájás ellenszere. A száj- és körömbetegség el.en, melyet eddig nem tudtak hathatóson kezelni, uj szert találtak, mely állítólag hivatva lesz ennek a járványnak veget vetni. E szer oly egyszerű és használata oly könnyed, hogy meg- próbálásának semmi sem áll útjában. Sikere pedig biztos. Közönséges viz.be preparált fehér timsót dobunk és abba mártott szivacscsal vagy rongygval a marha szájat néhányszor napjában letöröljük. Néhány nap múlva a betegségnek nyoma sincs. Ha pedig a körmön van a baj, akkor a férgek elpusztítására terpentin olajat használunk és a férgek elpusztítása után a fenti szerrel többször megnedvesitjük a marha lábát a körmök között. A siker nem maradhat el. De a szerrel még a betegségnek elejét is vehetjük, ha a marha torkát e vízzel gyakrabban mossuk és azonkívül a limsós vizet a marhával itatjuk. A szer nem drága — i kiló timsó körülbelül 40 krajczár — s igy megpróbálhatja azt minden tenyésztő. Nyers tojás az anyátlan csikóknak. Gyakran megtörténik, hogy a csikó még gyenge korában anyátlanul marad, vagy ha nem is, de egy vagy más oknál fogva elegendő mennyiségű tejben nem részesülhet, minél fogva aztán a fejlődésben visszamarad. Már pedig az első évi kivált néhány első hónapi mulasztást a csikó többé helyre nem pótolja, bármi kedvező táplálkozási körülmények közé jusson is később. Ezért az olyan kancza csikójának, a melynek kevés a teje, vagy nem elég tápláló, adjunk mindazon ideig, mig elegendő zabra nem fogható, naponta 3—4 friss tyúktojást, 2—3 óra időközökben, s a mint a csikó több-több zabot eszik, abban a mértékben kevesbítjük apránként a tojások számát. A tojásetetési eljárás igen egyszerű: egy ember felfelé tartva a csikó fejét, kinyitja annak a száját, a másik pedig az előbb valamely pohárba ütött tojást beletölti a szájba, sőt némelyek egyszerűen feltörvén a tojást, annak tartalmát közvetlenül töltik a csikó szájába. Ilyen módon és langyos tehén tejjel az anyátlan csikókat is kifogástalanul fel lehet nevelni. xV, txtx, ,xtx, ,X?X, xjx, .xtx. xjx xfx, .xfx, xfx ,xtx. xfX xtx xjx, .xfr* xtx xtx xf*Gazdasági közmondások. Lyukas ruhának tű az orvossága. — Nemcsak ezüsttálbó! szednek vajas pogácsát. — Olcsó fának hideg a lángja. — Rózsának tövis a szomszédja. — Róka halálát egy tyuk sem siratja. — Sok embernek ég a háza, ha nem látszik is a füstje. — Üres pipa a király szájában sem ég. — Vak ló is jobb a szamárnál. — Viselve válik meg minden. — Adsza, nesze; űzess kapsz. — Kicsinyből lesz a nagy. — Nem használ a tanács, ha nincs követője. Kérdésre felelet. Az elmúlt heti újságunkban az »Egyről-másról« ez. rovatban közölt »T r é f á s kérdése k«-re következőleg adjuk a helyes feleletet: 1.) Az egy lúd szembe megy száz ludnak. 2.) Mind a kettőt fel kell huzni. Ugyanakkor megjelent »Számtani feladvány« kiszámítása igy helyes : Az első 890, a második 195, a harmadik pedig 585 koronát kap. A nevezett rovat utolsó közleménye a »Sz ór ejtvén y«, melynek helyes megfejtése: Hétfő. ŐSZI ESTEK. Tisztes mulatságok. Sokszor irtunk mi már arról, hogy a hosszú őszi, illetőleg téli estéken, mivel foglalkozzanak a községekben ? Szivünkből óhajtjuk,hogy legyen minden községnek a gazdasági munkák szünete alatt: jövedelmet hozó munkája. De a munkán kívül a tisztes szórakozásra, tisztes mulatságra is kell gondolnunk. Az idő, melyen a gazdasági munka szünetel, oly hosszú, hogy jut belőle a tanulásra, a munkára. de juthat a tisztes szórakozásra is. És midőn arról gondolkodunk, hogy milyen mulatságokat, szórakozást ajánljunk a iöldmives, gazdanépnek : eszünkbe jut, hogy némely községben megkisérlették a műkedvelői előadásokat. És a kik látták, (e sorok Írója is látta és részesült e kellemes, üdítő, tanulságos szinelőadásokban) azt mondják, hogy nagyon beválik, nagyon hasznos. Sokan kifogásokat tesznek. Hogy péld. a föld népe nem színész. Hogy ilyenekkel sok idő pazarol- tatik el. Hogy czifraságra, hiúságra csábit és—a többi. No hát módjával megvédelmezzük ezeket az előadásokat. A legelőkelőbb körökben is játszanak színdarabokat. Színészekké lesznek e azért az urak és úrnők? Tessék felelni! A legtöbb családban úgyszólván tétlenül, ási- tozva, unalomtól gyötörve töltik a téli estéket falun. Általánosan épen a szigorú bírálók panaszkodnak, hogy a magyar falusi kamaszok átpipázzák a telet. A leányok meg rosszhirü fonóba járnak. Hát miért ne tanulhatnának e helyett nekik való darabot, szüleik felügyelete alatt, miért ne vehetnének részt az előadásban ? Tessék válaszolni 1 Czifrákká, hiúkká lesznek ? Kivetkőznek ugy-e a maguk egyszerűségéből! Azoknak a színdaraboknak, melyek ilyen czélból Írattak éppen az a czéljuk, hogy küzdjenek ezek ellen a gyarlóságok ellen. Egy jó darab, ha annak van hatalmas csattanója nagyobb hatást gyakorol a népre, mint száz predikáczió, mint ezer ujságezikk. Mert közvetlen, mintegy az életben látja az urhatnámság szomorú következményét, a czifraság bolondjait. Mert nevetségessé lesz előtte olyan után kapaszkodni, a ki őt fel nem veszi. Persze, azt elismerjük, hogy ilyen, falusi népnek való, egyszerű szerkezettü, kissebb lélegzetű darabokra égető szükség lenne. A melyeket minden nagyobb hozzá készülés, díszítés nélkül elő lehet adni. Melyek a nép tanulási mértékéhez és felfogásához vannak mérve. Megtörténhetik, hogy már az idén elkészül a mi szerkesztőnk próbakép, kísérletül egy ilyen falusi műkedvelői színdarabbal. Hát meglátjuk, hogy beválik-e és alkalmas leszen-e arra, hogy a hosszú estéken tanulságos és tisztes mulatságot szolgáltason a föld népének. Igen alkalmatos, tisztes szórakozás úgy a családokban, mint a gazda-olvasókörökben az úgynevezett dominó-játék. Téglány alakú kis kocz- kák ezek, melyek pontozva vannak. Ezek a • pontok képezik a számokat. Bajos és hosszadalmas lenne leírni. De a játék oly könnyű, hogy az iskolásgyerek is egy-két este megtanulhatja. A koczkák nagyon olcsók. Talán a szövetkezeti boltok meghozathatnák, vagy a tanító ur, ki aztán egyszeri magyarázattal az egész községet megismertetheti vele. Megy az aztán, akár a karikacsapás.
