Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 319 MI ÚJSÁG? Az uj és utolsó évnegyed alkalmával kérjük az előfizetések megújítását és a hátralékoknak sürgős beküldését. |A jövő 1902. esztendőre már most elfogadjuk az előfizetést. Aki 3 uj előfizetőt gyűjt, egy szép könyvet kap ajándékba. — Kérelem olvasóinkhoz ! Tiszteletid kérjük olvasóinkat, hogy ha valamely községben, családban találtatnának olyan versezetek, mondanivalók, melyek az arató ünnepségek alkalmával használtattak: szíveskedjenek azokat nekünk leírni, vagy leíratni és szerkesztőségünkbe beküldeni. Bár mily egyszerű ember Írását szívesen fogadjuk, olvassuk el. .4 kiknek aratási ügnepélyre szóló és beküldött legkisebb írását felhasználjuk, azoknak egy érdekes könyvvel kedveskedünk. A küldemény »Magyar Földmivelő« Szatmár czimzendö. — Királyunk ő felségének okt. hó 4-én volt névünnepe. Ez alkalommal az ország összes templomaiban istenitiszteleteket tartottak. Isten tartsa, óvja és áldja agg királyunkat! — Ä király köszöneté. A király Veszprém és Baranya vármegyék, valamint Verőcze vármegye közönségének a miniszterelnök utján legfelsőbb megelégedését méltóztatott kifejezni azért a hazafias és buzgó készségért, melylyel a hadgyakorlatokon megjelent katonaságot és személyiségeket fogad ták, valamint azokért a biztonsági és közrendészeti intézkedésekért, melyek eredménye a hadgyakorlatok egész területén és tartama alatt tapasztalható volt. — Uj Petőfi -szobor. Petőfi Sándornak a magyar szabadság lánglelkü költőjének emlékszobort állít Kunfélegyháza, a hol a költő ifjúsága éveit töltötte. Közadakozásból már szép összeg gyűlt egybe a szoborra, melynek tervezését Holló Barnabásra bízták. Holló már elkészítette a mintát, mely Petőfit vándordiák korában örökíti meg. Karcsú termetére atilla szorul, egyik kezében köpenyt tart, a másikban kalapot és botot. Ugv az arcz, mint a tartás igen érdekes és jellemző. — Br. Wencheim szobrát nagy ünnepségek közt leplezték le Kisbéren múlt hó 30-án. A lo- vasszobor a kisbéri ménesparancsnokság parkjában van felállítva. Az ünnepségen nagy és díszes közönség volt jelen. Megjelentek: Széli Kálmán, miniszterelnök, Darányi, Hegedűs, Plósz, Wlassics miniszterek stb. stb. Huszárok jubileuma. A 15-ik huszárezred Miskolczon állomásozó százada kegyeletesen ülte meg fennállásának 200 éves jubileumát. A Halicka- téren 8 órakor tábori mise volt, a melyen az ösz- szes katonaság részt vett. — Aratási ünnepély. Siegler Gyula, somi birtokos elmúlt vasárnap élénk aratási ünnepélyt rendezett. Az aratók, a majorbeli cselédség, sőt a falu apraja-nagyja vígan tánczolt a zöld lombbal felékesitett nagy kocsiszínben, melyet ez alkalomra tánczteremnek alakítottak át. — Angol katonák — magyar fürdők, Hire jár, hogy egy angol ezredes fog Budapestre érkezni abból a czélból, hogy tudakozódjék: mely magyar fürdőkön lehetne elhelyezni ezerkétszáz sebesült délafrikai angol tisztet? — Tanítók hitelszövetkezete. A minap kezdte meg működését a Magyar tanítók országos takarék- és hitelszövetkezete. A szövetkezet küldöttségben járt Berzeviczy Albertnál, hogy megköszönje és továbbra is kérje támogatását, amelynek nagy hasznát látták a tanítók szövetkezetük alapításában. Berzeviszy igen szívesen fogadta a küldöttséget s megígérte a szép törekvés meleg támogatását. Lám-lám, hát a tanítók is példát adnak arra, mikép kell a szövetkezés előnyeit kamatoztatni. — Inségkölcsön a székelyeknek. Inség- kölcsönt adott Hegedűs miniszter az Udvarhely megyeieknek, hogy az árvíz által sulytott székelység az éhínségtől megmentessék. Hit' szerint a többi miniszterek is hozzájárulnak ehez. Amig ez megtörténnék, addig a megye kölcsönből fedezi az utmun- kára fordítandó kiadásokat. — Három esküvő. Érdekes házasságkötés történt a napokban Bács-Doroszlón. Kgy idősebb földesgazda elvett egy szintén idősebb özvegyet. Két legényfia elvette egyidejűleg az özvegy két hajadon leányát. Most már az öreg embert a fiai apának vágy apósnak, az asszonyt a leányok anyának vagy anyósnak fogják-e nevezni ‘? — A ki Írni és olvasni tud. Egy alföldi kerületben hire járt, hogy képviselő-jelöltnek föllép az öreg Csorba Gáspár, a ki ezer disznót hizlal, s ehhez képest a legren- dezettebb anyagi viszonyoknak örvend. Az ottani újságban egy tanár szóvá tette Csorba uram föllépését, s többek között azt irta róla, hogy nem tud se Írni, se olvasni. Másnap az aranyparaszt találkozik a piaczon a tanárral. Megszólítja : — Tanár ur, azt irta felőlem, bőgj’ nem tudok se Írni, se olvasni. — Voltam olyan bátor. — Nobát menjünk be ide a papirkereskedésbe, s lássuk, melyikünk tud jobban. A papirkereskedésben Csorba uram elővette kövér bugyellárisát, s szép lassú tempóban Kiolvasott belőle száz darab ezrest. — No most folytassa tanár ur. A tanár megvallotta, hogy az ezres olvasásban nincsen kellő jártassága. — Lássuk az Írást, mondotta az öreg Csorba, kérek két váltó-blankétát. Az egyik váltóra aztán alákaparitotta a nevét. — írja alá a másikat tanár ur, vigyük a takarékba, ott majd megmondják, hogy melyikünknek jobb az Írása. — Szerencsétlenül járt munkások. A kassai kera- mitgyár tulajdonát képező »Furcsa« erdőben az agyagbánya 500 méter mélységben beomlott. Tizenkét munkás közül Rebiták és Vojtek megfulladt. A többi megmenekült, ezek közül kettőt súlyosan megsebesülve szállították be a kassai kórházba. — Nagy vihar. Valóságos nyári zivatar volt a múlt héten Zemplénmegyében, Nagy-Mihályon. A zivatar éjjel tört ki és a község sok házának födelét hatalmas erővel tépte le. A villám is kétszer csapott le és Bujánovics Béla birtokos istállóját és magtárát meggyujtotta, majd a szomszédos Corove pusztán 12 ökröt sújtott agyon. A kár meghaladja a 40 ezer koronát. — Fostarablás Nagyiétán. Vakmerő postarablás hírét jelentik Nagyiétáról, a hol a minap éjjel ismeretlen tettesek betörtek a posta épületébe. A gonosztevők kifeszi- tették a pénzes szekrényt, melyből 180 koronát elloptak. A csendőrség nyomozza most a posta tolvajait.. — A becsapott muzsikus. Egyik vidéki vendéglő köznapi ivójában kapatos fejjel, hevült, piros arczczal da- lolgatott aranyos kedvében egy vidéki magyar. Látszott rajta, hogy a kedve széles, eltart talán hajnalig is. Persze, örült a vendéglős s mert örömében az ember kitárja a szivét, hogy a más szegény ördögöket szánalommai öntöz- gesse : ő is, tudniillik a vendéglős megsajnálta a sarokban pislogó muzsikus czigányt s biztatta, kísérelje meg a mulató polgár körében a szerencséjét. A hegedű csakhamar kézbe került s a czigány derűs arczczal ált a vendég elé. — Egy nótát, csak egyet, ides ur! — Nem tuczcz ... — Még a nótáját is eltalálom ... — Reggelig se biz azt... — Mit ád, ha eltalálom s reggelig huzom '? — Kapsz egy tehénre valót. Felragyogott a czigány fekete szeme s nem égett volna tüzesebben, ha Fáraó trónját Ígérik vala neki. A nótát csakhamar eltalálta s húzta ... húzta a tehénre való boldog reményében világos hajnalig. A magyar agyon mulatta magát... Berekedt, elázott.. . düledezve czibálta magára a dolmányát s indulni készült. A czigány ijedten kapaszkodott beléje s szorongva kérdé: — Édes uram ... a tehénre való’? — Ahán! Madj el is feledtem! Belenyúl a dolmány belső zsebébe s egy jókora csomagot vonszol elő ... Itt van la ... a tehénre való. A czigány nevető képpel bontogatta az általa egész vagyonnak hitt csomagot s ábrázata eltorzulva látta a valót, a felbontott csomag tartalmát, mi nem volt más, mint egy egészen uj — tehénre való k o 1 o m p.
