Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
4 MAGYÁR FÖLDM IVELŐ Adófizetési határidők. Már többször irtunk arról, hogy a pénzügyminisztériumban tárgyalások folynak annak a módozatnak megállapítása iránt, bogy miként lehetne az adófizetési határidőket elhalasztani. Több szem többet lát, azért jónak látjuk e czikkelyt közölni, hogy az ügy közmegbeszélés folytán mentői jobban tisztázódjék. A most életben lévő és a közadókról szóló 1883. évi LX1II. törvényezikk azt rendeli, hogy minden adózó polgár évi adótartozását négy részletben köteles megfizetni és pedig február hó 15-én az első negyedévre eső részletet, május hó 15-én a másodikra, augusztus hó 15-én a harmadikra és végül november hó 15-én a negyedik évnegyedre járó részt. Az adó tehát minden negyed év középső hónapjának középső napján válik esedékessé. A ki ezen napig adófizetési kötelezettségének meg nem fele), tartozásának 6%-át tartozik késedelmi kamat fejében az állam pénztárba befizetni. Az adófizetésnek ilyeténképen történt beosztása a gyakorlati életben nem vált be; főként nagy a panasz ország-szerte a harmadik negyed évi esedékességi idő ellen. Augusztus 15-én. a mikor az esedékesség napja van, az aratás befejeződött ugyan, de még a csépe- léssel nem végzett a gazda. Máé most két alternativa előtt áll; vagy eleget teSz fizetési kötelezettségének s akkor nyakra-főre el kell adrij gabonatermését, mi gyakran veszteséggel jár, vagy kiteszi niagát annak az eshetőségnek, hogy a végrehajtó teszi nála tiszteletét s dobra üti a termést s ehhez járul még az is, hogy tartozása után megveszik rajta a késedelmi kamatot. Ha a gazda gabonatermését már a eséplés folyama alatt kénytelen áruba bocsátani és Fogy pénzhez juthassob, a kereskedőnek él is adni, ez annak a félreismerhetlen jele, hogy pénz dolgában meg van akadva ; mi természetesebb tehát, mint hogy a vevő a gazdának ezen, általa felismert, szorult helyzetét a maga javára igyekszik kihasználni és olyan árt fizet, mely aránytalanul csekély. Főbből szomorú következmény származik, hogy a gazda csak azért, hogy az állam iránt tartozó kötelezettségének idejében megfelelhessen, munkásságának gyümölcsét — gabonatermését —- haszon nélkül, nem ritkán veszteséggel kénytelen eladni. Máskép állana a dolog, ha mint most tervezve van a fizetési határidőnek ezt á pontját tudniillik az augusztus 15 ikét elhalasztják. Elhalasztják olyan időre, a mikor a gazda termését illő áron értékesítheti és nem kénytelen kótya-vetyére bocsátani, vagy uzsora pénzhez nyúlni. Ahhoz, hogy a gabonának az ára positiv módon formálódjék, bizonyos idő kell. A ^gabonaárakat nem a kisgazdák által áruba bocsátott és piaczra szállított néhány zsák gabona állapítja meg. hanem megszabja az a nagy mennyiség, a mit a nagybirtokos termel s áruba bocsát. A közép árakat tehát csak akkor lehet pontosan meghatározni, ha már több nagy termelő értékesítette termésének nagyobb részét. Hogy pedig ezt tehesse s haszonnal tehesse, meg kell várnia a mig az aratást és illetve a cséplési időt követni szokott árhullámzás rendes mederbe jut. Helyes tehát a kormánynak az a szándéka, hogy az augusztus közepére eső fizetési határidőt eltolja. Ámde még ennél is f o n fosa b b n a k és szükségesebbnek tartanók, hogy a február h ó 15-i k é r e e s ő adófizetési határidő ni ár ez i us hó vég ér e halaszta t n é k. Megmondjuk, hogy miért. Ha a földbirtokos augusztus 15-én nincsen abbaii a helyzetben, hogy adófizetési kötelezettségének eleget tehessen — mennyivel kevésbé teheti ezt a kisgazda — a lakos ságnak az a része, melynek ugyan van némi vagyona, de adóját napszám keresésből fedezi; mert február derekán a külső munka szünetel, napszámmal meg csak márcziusba kereshet valamit Épp úgy van a kisiparos is. Februárban ennek sincs keresete: ipara ekkor szünetel. Csak, ha a külső munka, a szőlő-metszés, kapálás stb. kezdetét veszi, keresi őt fel a nép, hogy bevásárlásait megtegye. Az országos- és hetivásárok is ekkor kezdenek íátogatottabbá válni, mert a nép alsóbb rétege. melynek a télire valójából kevés, vagy semmi sem maradt piaczra szállítani, napszámból ekkor kap pénzt. A lábas jószág a tavasz kezdetével nagyobb keresletnek örvend, mivel tovább tartására több a kilátás. Szükségét látnok tehát, hogy ha már a kormány bölcsessége az adófizetés kötelezettségének határidejét megváltoztatni czélozza, a most fölhozott indokok alapján az első negyedévi részletre eddig fönnállóit február 15-ét az évnegyed végére, már- czius 31-ére helyezné, a mikor a lakosság legnagyobb része már oly helyzetbe jut, hogy adótartozását kényszer alkalmazása nélkül megfizetheti. Ezen intézkedéssel sok aggodalomnak, kárnak és kellemetlenségnek eleje vétetnék és sok gazdálkodót óvna meg az államhatalom attól, hogv élei miszereit, vagy más vagyonát potom áron eladja és magát és családját a nélkülözésnek tegye ki. Népkönyvtárak ügye. E rovatban mikor csak szükséges leszen azon ügyeket fogjuk megbeszélni, melyek a népkönyvtárak alapítása, kezelése iránya egyszóval a népkönyvtárakhoz tartoznak. Szívesen vesszük, ha olvasóink észrevételeiket, tanácsaikat, panaszaikat, vélekedésüket velünk közük. A gazdasági népkönyvtárosok újéve. Darányi földmivelésügyi miniszter 750 községben állított fel gazdásági népkönyvtárt. E könyvtárakat jobbára tanítók kezelik, még pedig ingyen. Ott, á hol a népkönyvtárakat sikerült megkedvelteim, a könyvtár kezelése nem kis dolgot ád, főleg szombaton és vasárnap és a könyvtár-kezelők fáradságukért éppen semmivel sem voltak kárpótolva. A Búd. Levél, értesülése szerint a földmivelésügyi miniszter méltányolva sokaknak elismerésre méltó buzgalmát, elhatározta, hogy beszerezteti a népkönyvtárak forgalmáról való adatokat és azon könyvtárkezelőknek, kik a könyvtárak szervezése, megkedveltetése, rendes kezelése körül érdemeket szereztek, egy kétszáz, két száz és 30 ötven koronás tiszteletdijat fog elismerésül kiosztani, jövőre pedig aképpen fogja a népkönyvtárak kezelőit honorálni, bogy minden olyan kedvezményeknél, melyek a földmivelésügyi miniszteri tárczához tartoznak (facsemeték, szőlővesszők, kaptárak, méhészeti eszközök, szőlőkarók, fajbaromfi, szakkönyvek stb.) első sorban a könyvtárkezelő kérvényét fogja figyelembe venni. Katholikus népkönyvtárak czimén 87 önálló népkönyvtárt sorol elő dr. Gyürky Ödön legközelebb kiadott füzetében. Ez felemlíti, hogy számos kath. egyesületben van teljesen berendezett népkönyvtár. Protestáns részről nincsenek még adataink, de bizonyos, hogy itt is serényen mozognak. A mi arról tesz tanúbizonyságot, hogy hazánkban a népkönyvtárak ügye a legközelebbi időkben nágv haladást tettek. De még mindig hány és hány község van, a hol népkönyvtárról szó sincsen!
