Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
268 MAGYAR FÖLDMIYELÓ TÁRGZA. József kir, herczeg, mint műfordító. Közöltük József kir. herczeg érdekfeszitő közleményét a czigányokról, most az Osztrák-Ma- gyar-Monarchia ez. vállalat legújabb füzeteiben József kir. herczeg, a ki mint iró régóta ismeretes az irodalomban, mint műfordító lép a közönség elé. Lefordított egyes czigánydalokat magyar és pedig igen szabatosan, zengzetesen. Az egyik fordítást itt közöljük: Nem ismertem az apám, Nincs barátnak gondja rám, Édes anyám rég meghalt, Kedves babám rég megcsalt; Csak te, drága hegedűm, Kisérsz mindenüvé hűn ! Nyírfa alatt heverek, Rám hullnak a levelek ; Madár zengi odafenn: Milyen szép a szerelem ! Hej, de árva lelkemet Gyötri az emlékezet: A szerelem nagyon szép, De álomnál nem egyéb. A virágot ne tépd le, Halld, mit rebeg beszédje : »Éltem egy nyár csupán, Dér és fagy megvesz korán, Vagyok, mint te, czigánylány«. Húsz év óta nincs hazám, Hideg a tél, be fázom ; Meleg kemencze körül Csak a gazdag ember ül, Élek, mint a kis egerek, Itt nyaralok, ott telelek ; Éltem végén a halál Valahol csak rám talál. Tavasz napján majd Kopasz fa kihajt: Árva madár hallgat, Mi neki a harmat, Mi neki a liget, Hol a patak siet, Mi a viruló fa? Nem bánja, mióta Meghalt dalos párja Árvaságban árva. Kénytől ázik az én kendőm ? Verje meg az én teremtóm, Verje meg a lelkét annak, Ki az oka bánatomnak! Ki a karjaimba vágyott, Ördög vessen annak ágyat, Tüzes legyen bőre, bele, Kígyó, béka háljon vele ! Anyám, értem ne járj sírva, Ha messzi föld temet sírba, Az egész föld az Istené. S egy menny borul mindenfölé. Meddig él a méh? A méhek életkora szoros összefüggésben áll életviszonyaikkal, azaz helyesebben azzal, hogy van-e alkalmuk dolgozni, vagy sem. Nyáron mikor nappirkadástól késó estig kijárhatnak, úgyszólván agyondolgozzák magukat s ritkán élnek tovább öt-hat hétnél, beleszámítva azt az időt is, melyet a bölcsőből való kibúvás napjától a teljes megerősödésig azaz az első kirepülésig a kaptárban töltenek: mig ellenben a későn őszszel költött méhek április, sót május végéig is elélnek. Az anya öt évig is elél, ha magára hagyják, de néző képessége a legtöbb esetben már a harmadik évben erősen hanyatlik. A here élete csak ritkán nyúlik hosszabbra két hónapnál, mert a rajzás befejeztével a méhek kiűzik a korábban oly szívesen látott és gyengéden dédelgetett naplopó urflakat, a kiknek immár semmi hasznát sem vehetik. De megesik, hogy egyik-másik kaptárban egy-két herét egész télen át megtűrnek. Különben a méh is úgy van, mint a nyúl: ritka náluk a természetes halállal való kimúlás. jíépköííyvtArak ügye. A magyar nép szeret olvasni! Olvasóink tudják, hogy a mi újságunk kiváló érdeklődéssel kiséri a gazdasági népkönyvtárak működését. Időről-időre buzdítjuk népünket ily könyvtárak létesítésére. Elmondottuk már a létesítés módozatait. Irtunk arról is, hogy mely módon kell okosan használni és olvasni a könyveket, hogy azok jóvoltunkra szolgáljanak. Most kapjuk kézhez a gazdasági népkönyvtárakról szóló rövid kimutatást. Hogy t. i. ez idő szerint 870 gazdasági népkönyvtár van már az országban. Ezek olvasottságáról a könyvtárkezelők jelentéseiből a következő statisztikát (összevető szám adat) állították össze: a múlt télen a könyvtáraknak 228.387 olvasója volt; magában Szabolcsban 30.968 ember fordult a népkönyvtárakhoz ingyen olvasnivalóért. Érdekes adat, a mely igazolja, hogy a magyar nép szeret olvasni, művelődni. Mi is elismerjük, hogy ezek a számok arról tesznek bizonyságot, hogy a magyar nép kezdi megszeretni a jó könyveket. Főleg, ha hozzá veszszük, hogy ez az adat nem teljes, mert az itt kimutatott szép könyvtáraknál sokkal több van az országban és igy természetesen sokkal több az olvasó is. Szomorú dolog is volna, ha a számokkal tudnók csak bizonyítani az olvasni szeretők nagy nagy tömegét. Hiszen, már a nép veszi is a jó könyveket, ezt mi is fényes adatokkal bizonyíthatjuk. Mindennek daczára mi még most sem vagyunk megelégedve a népkönyvtárak terjedésével. Épen a napokban olvastunk egy kimutatást, mely arról szól, hogy megyék szerint hogyan, mily mértékben vannak elterjedve a könyvtárak. Nagy terület az, hol a népkönyvtárakról még mit sem tudnak. A községek százai és százai még csak nem is gondolkodnak ezekről. így e helyeken vagy egyáltalán nem olvasnak vagy olvasnak olyan fűzeteket, könyveket, melyekből aztán nincs áldás, köszönet. Tehát csak tovább! Csak tovább a népkönyvtárak szervezésével. Nagyon kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek nekünk ez irányban tudósításokat küldeni. Különösen, ha majd eljŐ az ősz: akkor kezdjünk hozzá különös lelkesedéssel és beszélgetéssel a népkönyvtárak tovább való fejlesztéséhez! ^ JÓ EGÉSZSÉG. Az elgázolás. A hirtelen jövő szerencsétlenségek közé tartozik az: elgázolás. Vigyázatlan kocsis emberek és vigyázatlan gyermekek, öregek, bizony nagyon sokszor ki vannak téve ennek a bajnak. Akárhányszor egész hidegen, élettelenül húzzák ki az elgázoltat a kocsi, szekér kerekei alól. De mily különös! A szegény szerencsétlenen a legkisebb sérülést sem vesszük észre. Legföljebb, hogy valami horzsolást szenvedett a felbőr. És mégis csaknem élettelen az elgázolt. Mi lehet ennek oka? Az, hogy a felbőr igen ru- gékony, (elasztikus) de a bőr alatt valami nemesebb részt pl. a májat vagy valami belet metszett el a kocsi, szekér kereke. Ilyenkor azonnal orvosért kell küldeni, mert segíteni nekünk vajmi keveset lehet. De ezt a keveset is mulhatlanul meg kell tennünk. És mi által segíthetünk? Fölkötés összefáslizás és hideg, jeges borogatás által; egyszóval ami a belső elvérzést megakadályozhatja.
