Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
232 MAGYAR FÖLDMIVELŐ v' : < V I c — A pestis. Ezen előttünk alig ismeretes betegség, mely a koleránál sokkal veszedelmesebb. Európát s leginkább hazánkat fenyegeti. A betegséget Indiából s Afrikából hozták be Konstantinápolyim, hol azonban teljes erővel igyekszenek meggátolni tovább terjedését. A közlekedést Európa többi államaival megszüntették. — Az angolok lovat vásárolnak, Nagv-Szebenben egy lókereskedő angol ügynököktől azt a megbízást kapta, hogy a legrövidebb idő alatt 2000 lovat szállítson Dél-Afrika számára. — Leugrott a robogó vonatról. Talpas György ba- tarcsi illetőségű ember, a Szatmárról Királyháza felé induló vonatról valószínűleg hirtelen elmezavar következtében leugrott. A súlyosan sérült embert Halmiba szállították gyógykezelés végett, hol kínos szenvedés után a napokban meghalt. — Halálos villámcsapások. .Nyíregyházán nem is nagy vihar után lecsapott a villám három gyermekre. Közülök az egyik, Nagy János szörnyet halt. A másik két gyermek megsiketült. — Nagy égiháboru volt Téthen is. A zivatar hirtelen keletkezett s nagy kárt okozott. A czikkázó villámok több helyütt lecsaptak. Németh Imre tehetősebb gazda négy ökre künn szántott, midőn a zivatar jött. A béresfiu a kepelyukba húzódott a vihar elől s éppen idejekorán, mert a villám ott csapott le s a négy ökröt agyonütötte. — Nagy vihar vonult a minap este ” Zalaegerszegen át, mely alkalommal Eahrner Márton bessenyői lakos pajtába beütött a villám és fölgyujtotta. Eeégett a pajta, benne elhamvadt a földbirtokosnak 8 lóerejii cséplőgépe egész szerelvényével: a tűz átcsapott a közelben állott nagy szénakazalra, ezt is felgyújtotta. Elégett ezenkívül sok gazda sági eszköz, egypár igavonó állat. A cselédség és a lakosság is künn a mezőn volt elfoglalva, nehezen jött segítség. Aki jött, az is borzalommal látott az oltáshoz, mert az a vélemény van itt elterjedve, hogy villámokozta tüzet nem lehet eloltani. — F. hó 10-én a miskei határban egy szegény arató embert villám sújtott agyon. A délután keletkezett vihar alig hozta meg első cseppjeit, mikor a rendek közt sürgölődő emberre lesújtott. A szerencsétlen arató legott szörnyet halt. Feleségét, ki a markot szedte utána, szintén érte a csapás; életben maradt ugyan, de lábai megbénultak. — Sükösd határában a múlt héten rettentő nagy vihar dühöngött, mely nagy károkat okozott. Az orkánszerü szél nagy pusztítást vitt véghez a gabonában és gyümölcsben. A villám a csordában négy tehenet, a legelő lovak közül [ledig egyet ölt meg. — Belefult a korpába. Párját ritkító szerencsétlenség történt a minapában Szinér-Váralján a Kepes-féle műmalomban. Tatár Imre k.-remetei illetőségű molnár inas, midőn a korpás rekesz feletti pallón egy zsák búzát vitt keresztül, véletlenül a korpába esett. Midőn megtalálták, már megvolt halva. A szerencsétlen ifjú a szó teljes értelmében korpába fűlt. — Anyámasszony-katonája. Dunapatajon Vörös József fiatal legény, kit a tavaszon soroztak be, attól való félelmében, hogy pár hónap múlva bele kell kóstolnia a katonakenyérbe, — főbelőtte magát. Nagy elkeseredésében egy éjszakát áttivornyázott, s másnap hajnalban revolvert szegezett szivének. íme ilyen bátrak, ekkora hősök az öngyilkosok ! Még arra is gyávák, hogy a rendes élet mindennapi terhét elviseljék. — Leégett papírgyár. A horkai első magyar papírgyár leégett. A kár eddig 100.000 korona. A munkáslak és a raktár teljesen elhamvadt. A tüzet még nem oltották el, sőt egy egész hold területen pusztít. 180 munkás kenyér nélkül maradt. — A pálinka gyümölcsei számokban. A számok mestere — a német. A németországi fegyházi adatokból állították össze azt a szörnyűséges lajstromot, mely a pálinka rovására iratik. E szerint be van bizonyítva, hogy a bűnök 70 százalékára a szeszes ital élvezése vezetett. Kitűnt, hogy a gyilkosságok 46 százalékát, rablások 68 százalékát, testi sértések és szemérem elleni kihágások 74 százalékát iszákosok követik el. Egy másik kutatás megállapította, hogy az iszákosság évente 32.000 német embert juttat a dologházba. Mértéktelen pálinkaivás miatt évente 1600 lesz öngyilkos, 30.000 elmebeteg és 150.000 a bűn útjára jut. 1891-ben Németországban pálinkaivás után elkövetett bűnesetek között 122 gyilkosság, 225 gyújtogatás 3000 szemérem elleni bűntett és 40.000 testi sértés volt. Jaj, hát Magyarországban mi történik, a hol százszorta több korcsma méri ezt az ördögitalt 7 ! — Az angol-búr háború egy folytonos s megszokott állapothoz hasonlít. Újabb események alig történnek. A tél már beállott s az angol katonák igen sokat szenvednek, míg a benszülött burok kevésbé veszik fel. A buroknál egyideig bajt okozott a ruhahiány, de már ezen is túl vannak. Ugyanis, most juh-bőrből készítenek tartós meleg ruhákat. Sátrak helyett juhbőr zsákokban hálnak, mely igen könnyen hurezolható s alkalmas a burok megszokott mozgékonyságához. A harezosok nagy része ünnepies esküt lett, hogy addig harczolnak, mig hazájuk ismét szabad lesz. Az angolok legújabban inkább a lovasságot szaporítják s ettől remélik győzelmüket. )\- A kínaiak mindinkább csendesednek. Alig történnek kisebb csete-paték a nyugodni nem akaró boxerek- kel. A béketárgyalások megvoltak, de a békeszerződés még nincs aláírva. Az európaiak felett franczia és német csapatok örködnek. iiiiiiéiiiiiáiiiiiiiiiiiiiiiiéliéiiééiii miHESSSÜNK!!! Nemes harag. Nagy keservesen emeli bőgőjét a nagybőgős^ a kávéhá/.ban, mikor az ajtóban egy tiszt kutyája mérgesen ugatja. — Hadd el mán te rongyos, — formed rá a bőgős, — hogy simogásson meg á devla ! Tálán csák nem hordok a kedvedért trombitát? Közös beszélgetések. Gazdaköri vitatkozók. Hazánkban 4600 postahivatal van. Ezen postahivatalból ma már több, mint 400 millió levelet és csomagot küldenek szét egy-egy esztendőben. Kereskedő másfélszázezer van Magyarországon. De ezeknek csak fele önálló, a többi — segéd. Tanító. S. R. —i. Igazsága van, ez érdekes tudnivaló. Utánnéztünk és egy hiteles kimutatásból Írhatjuk meg az adatot. Nagyobb sze'szgyáru n k több van 300-nál. Van azonban 80 ezer kisebb s z c s z é g e t ö. Hát bizony ez elég bő forrás arra, hogy népünk, akár bele is fulladjon — a szeszbe. ... Hű előfizető. A marhasó ára mmázsánkint az előállítási helyen, vagyis Akna-Szlatinán és Maros-Újváron tiz korona; ile kapható minden sóhivatalnál és ezenkívül az ország minden részében, vármegyénként több helyen is felállított marhasó áruló helyeken. Az utóbbi helyeken azonban a marhasó annyival drágább, amennyibe az odáig való szállítás kerül és pedig a távolság szerint mmázsán- kint tiz korona 36 fillértől 17 körömi 80 fillérig. Legkevesebb öt kiló marhasó vásárolható. H. M. Marczel. A küldött 4 koronát köszönettel vettük. Ezzel elő van fizetve a jövő év első felére is A levélben említett feladó-vevénv fogalmával nem vagyunk tisztában. Bővebb felvilágosítást kérünk. Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMENY-NEME 50 kilogramm ára || k. f. k. f. | k. j e k. f. Árpa 6 6 10 Muhar 9 50[ 9 80 Búza 8 — 8 10 Bab tarka 7 601 7 80 Rozs 6 — 6 10 Bab n. fehér 8 30 8 50 Zab 7 30 7 501 Borsó 11 — 11 20 Tengeri 5 15 5 20 Lencse min. szer. 11 — 11 50 Luczerna m. 38 — 42 — Köles 13 3o! 13 80 Vörös lóhere 33 — 47 — Köles kása 14 50 14 80 Baltaczim 13 80 14 — | ^ i Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1901.
