Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-21 / 29. szám
228 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az iskolában is tapasztaltam, hogy egy-egy fiúcska túlságos jó kedvvel jött elémbe. Kérdésemre, hogy — Fiacskám, nem ittál te otthol pálinkát ? azt felelte: — Édes apámnak jó kedve volt, osztég engem is leitatott. Szegény apa nem gondolod meg, hogy mit te- szesz. Hogy fiad szerencsétlenségét szántogatod lassan- lassan. Hogy megmérgezed, hogy vétesz saját gyermeked és hazád ellen, melynek hasznavehetetlen el- satnyult utódot adsz. Az okos szülő ilyeneket soha sem fog tenni. Hiszen a gyermek mindent kíván, a mit lát. De ebből korántsem következik, hogy mindent a kezére adjunk. Any jók, tehát egy kortyot sem! Mester. M-M-M M-M-M-M M M M- VASÁRNAP. _______ Az első arató-ünnep. Igen, a mi községünkben most, vasárnap tartottuk meg az első arató ünnepet. Úgy egyeztünk meg ugyanis, hogy a falu munkásai közerővel fekszenek neki az uraság aratnivalójának, hogy aztán nyugodtan a maguk dolguk után nézhessenek. Csendben, szépen folyt a munka. Felhangzott a vidám dal, volt tréfa, czikkázó perpatvar, de a mely senkit sem vérez ám meg. Mikoron pedig már már befejezéshez közelgett a munka, két legöregebb munkatársunk, tisztes módon felöltözve elindultak az urasághoz bejelentő szószólónak. Elmondották, hogy hát mely módra folyt le a munka. Békesség honolt, senkinek nem esett baja, miért áldassék a Teremtől Egyben hódolattal tesznek jelentést arról, hogy a leg- szinaranyabb kalászból font koszorút tiszteletteljes ünnepséggel holnap, már mint szombaton fogja a munkás nép béhozni. Az uraság is hálát adott a jó Istennek, hogy megsegítette az ő munkásait. Aztán kijelentette, hogy nagy szívesen, magyaros igazán fogja fogadni a munkásokat, sőt egész családjával megjelenik a koszorú- ünnepen, mely ime a ránkvirradó vasárnapra leszen. Szombaton, mikor a nap öregedni kezdett, megindult a menet a mezőről. Leányok, asszonyok, legények, férfiak kettős sorokban indulának. Égyik koszorút a választott leány, a másikat a választott legény viszi elől. A dal felhangzik s mikor a faluhoz közeledünk apraja, nagyja köröttünk örül, ugrál. A koszorút meg szépen letettük, mert a tulajdonképeni ünnep csak mai nap volt. Vasárnap ünnepi díszben van az egész falu. A kis házikókon nemzeti szinü zászlók lengenek. Virággal vannak díszítve az ablakok. Fehérruhás leányok járnak-kelnek az utczán. Templom után gyönyörűséges szivet andalítóan megy a menet az udvarra. Ott a két szószóló elmondja a magáét, az uraság is ráduplázza... osztég kezdetét veszi ám a lakoma. Az uraság, meg az áldott uraságné is ott van köztünk. A szószólók felveszik poharukat és áldomást isznak. Majd más is neki bátorodik, tüzesedik. Aztán egyszer csak kiáll a ko- szoruvivo legény a síkra és járja a bajnoki tánczot. Majd átkarolja a másik koszorutvivő leányt és repül vele, mint a sebes villám. Egyszer csak ott tánczol már az egész csapat. Köztük az uraság emberei is. így tartott ez szép csendben, rendben egész virradtig. Hej, sokáig fogunk emlékezni erre a szép koszorús ünnepségre. Valahányszor annak a szép könyvnek lapjait forgatjuk, mely könyvet az uraságtól kaptunk az idei aratási ünnepség emlékére. Krónikás. A tűzrendészetről. Sok mostanában a tűz, faluk pusztulnak el. Jónak látjuk elmondani, amit a törvények rendelnek a tüzveszedelmek meggátlására. Vigyázni kell a gyermekekre, hogy gyufákhoz és más tüzelő szerekhez ne juthassanak. Az öntudatlan gyermekekért a szülők, vagy felvigyázók felelősek. „Aki valamely tárgyat gondatlanságból felgyújt egy évig terjedhető fogházzal és két ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig ezáltal valakinek halála okoz.tatott: öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.“ Négy koronától negyven koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik: i. aki tűzveszélyes helyen erdőben, vagy annak közelében tüzet gerjeszt;. 2. aki az általa, vagy hozzájárulásával, avagy jelenlétében gerjesztet tüzet kellő felügyelet nélkül hagyja, vagy a tűzveszélynek kikerülésére szükséges intézkedéseket elmulasztja; 3 aki az erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál s azt el nem oltja, ha pedig eloltani nem bírja, vagy ha erdőégést vesz észre vagy annak tudomására jut: azt az útjában eső legelső ház lakóinak tudtára nem adja s ilyen lakó, ha erről az erdő felügyelettel megbízott személyzetet,, vagy az elöljáróságot nem értesíti; 4. aki erdőégés esetén az oltásnál nem segít, vagy az oltást vezető hatósági közeg rendelkezését alapos ok nélkül nem teljesítené. Kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. aki, bár tulajdonát képező szabadban levő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly he- lyen gyújt fel, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy aki másnak hasonló tulajdonán gondatlanságból tűzesetet idéz elő. Nem is szólok arról a rettenetes bűnről, midőn valaki szándékosan gyújtogat, a minek legkisebb büntetése öt évi fegyház, de lehet életfogytig tartó fegyház is A takarmány és élet behordásánál vigyázni kell hogy ezek a házak között, vagy ezek közelében össze ne halmoztassanak. Csűrökben, szérűkön, istállókban, padlásokon, általában könnyen gyulható anyagok közelében dohányozni, tüzelni és lövöldözni nem szabad. (1869. évi junius 17-iki rendelet.) Gondoskodjanak az elöljárók, hogy a tűz kiütése esetére a tűzoltáshoz legyen elegendő viz. Evég- ből szigorúan intézkedjenek, hogy minden háznál egész nyáron keresztül folytonosan álljon nagyobb dézsákban, vagy kádakban viz (u. n. kapitány viz); . továbbá, hogy kéznél legyen a tüzoltóhorog és létra. „Tűzvész esetén a telken fekvő vizet a tűzoltástól senki el nem vonhatja.“ Ki a községben kitört tüzet észreveszi, köteles azt azonnal köztudomásra hozni (harangfélreverés által, vagy más módon.) Aki tűzvész kiütésének, vagy terjedésének meg- gátlása czéljából kiadott szabályokat megszegi: hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, aki a tűzvész kiütése esetén az oltásra, rendre és közbiztonságra nézve kiadott szabályokat megszegi: 3 napig terjedhető elzárással büntetendő. Aki a tűz oltásában részt venni nem akar: 200 koronáig, aki pedig attól másokat visszatart: 8 napig terjedhető elzárással és 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Tűzre, vízre vigyázzatok! A világ legnagyobb legelője. Amerika óriási kiterjedésű rétségei mindig híresek voltak. Hogy Texasban milyen terjedelmű legelők vannak, érdekesen mutatja egy odavaló gazdasági újság egyik közleménye, mely a többek között ezekről az óriási legelőkről is szól. A warschami legelőnek a terjedelme 50 ezer acre. Az armstrongi grófság legelője déli határvonalán 83 angol mérföldnyi hosszúságú. De vannak ott egy millió ötszázezer, sőt 3 millió acre területű földek is. Ki hinné azt, hogy olt egyes legelők nagyobbak, mint némely ország az Unióban és ezek mind angol kézben vannak. A Catt le Compagni legelője olyan hosszú, hogy a gyorsvonat három és negyed óráig szeli keresztül annak hosszaságát.
