Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-14 / 28. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 221 ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A belügyminiszter a vasárnapi munkaszünetről. A belügyminiszter a következő rendeletet in­tézte valamennyi törvényhatósághoz: Panaszok merültek fel arra nézve, hogy az ál­lami egyedárusági czikkek eladásával is foglalkozó ke­reskedők a munkaszüneti törvénynyel szemben rend­szeres visszaéléseket követnek el, amennyiben az egyedárusági czikkek elárusitásának örve alatt nyitva tartott üzleteikben a munkaszünet tartama alatt nem csak az állami egyedáruság czikkeit, szeszes italokat és dohánynemüeket, hanem kereskedelmi üzletük egyéb áruit is kiszolgáltatják s ily módon nemcsak kijátszszák a munkaszüneti törvény rendelkezéseit,ha­nem egyúttal állami egyedárusági czikkek eladásával nem foglalkó üzlettársaikkal szemben jogosulatlan ver­senyt fejtenek ki. Ezen visszaélések lehető megakadá­lyozása czéljából felhívom a törvényhatóságot, misze­rint intézkedjék aziránt, hogy a rendőrhatóságok a kérdéses kereskedőket a legszigorúbb ellenőrsés alatt tartsák s mihelyt arról győződnek meg, hogy egyes kereskedők az egyedárusági czikkek tekintetében él­vezett kivételes állapottal visszaélve, az egyedárusági, valamint a 14837—92. sz. kereskedelemügyi minisz­teri rendelet V. pontjában megnevezett egyéb áruczik- keken, úgymint gyufa, szivarkapapir, szipka stb. kí­vül más áruczikkeket is szolgáltatnak ki a vevőkö­zönség részére, az elkövetett kihágások megtorlása iránt haladéktalanul intézkedjenek. A községi lakosokra kivethető községi adó. Csakis az állami adók arányában vethető ki és sem ez, sem más törvény nem tartalmaz oly rendel­kezést, hogy a községi kiadásokra szükséges összeg a községi adónak az állami adók arányában való kive­tése helyett valamely más vagyon, nevezetesen a házi állatokra kivethető adóból lenne fedezhető. Községi elöljárói választásnál minden választó saját szavazatán felül csupán egy meg­hatalmazás alapján szavazhat érvényesen. Főszolgabírói hivatal viselése a községi virilisták névjegyzékének összeállításánál a kétszeres adószámí­tás kedvezményére az esetben sem ad igényt, ha az illető főszolgabíró kihágási ügyekben bírói hatáskör­rel van felruházva. A transzváli háborúból. Egy búr farmon (tanyai gazdaságon) nem rég a követ­kező jelenet játszódott le a farm tulajdonosa és egy angol tiszt között. A tiszt parancsoló hangon szól: — Parancsom van, hogy minden takarmányt, a mi a farmmon van, vagy megvásároljak, vagy felégessek. Én az utóbbit választom. Hordják össze, ami szalma van a házban az udvarba és égessék el. — De hadnagy ur, — szól a gazda. — Szót se I Tegyék, amint mondtam. — Nem bánom, hadnagy ur, de engedje ... — Nem engedek meg semmit. Égessék el a szalmát. Az udvaron csakhamar nagy máglya áll és a lángok vígan ropognak. Mikor a szalmából már csak pernye van, a gazda megint odalép a tiszthez : — Csak azt akartam mondani, hogy a szalmát, amit eltetszett égettetni, eladtam volt az angol ellátási parancs­nokságnak és már meg is kaptam az árát. Vájjon kinek volt benne kára? Egy kis jóslás. Schmidt Ágost stuttgarti egyetemi tanár ez év szep­temberéig a következőképpen állította egybe zivatarjóslatát: Julius 5-től 10-ig gyönge nyári zivatarok várhatók. Tizedi­kétől kezdve ismét erős viharok dühöngenek majd, ami július 25-ig fog tartani. Augusztus harmadikáig aztán csön­des időjárás lesz. Huszonharmadika felé újra zivataros eső­zések várhatók. Szeptember 10-ig változatos időjárásra le­het kilátásunk. Ekkor újra zivataros időre számíthatunk, ami a hónap vége felé egyre gyengül. MAGYAR KIS GAZDA. Uj bőrvédő. A magyar kir. szabadalmi Hivatal a napokban egy készüléket fogadott el, melyről a hivatalos hirde­tés azt mondja, hogy megakadályozza a csaponjáró bornak a hordóban való megromlását. A készülék főrésze egy gummival bélelt hengerfuratos fadugó, melybe beleszoritható egy mesterségesen szerkesztett üveghenger. Ebben oly folyadék képezi a vizzárat, mely a pinczében élősködő penészgombákat, a mint csapnyitáskor a levegővel beáramlanak, menten meg­öli s igy a bort meg nem fertőzhetik. A készülék kezelése igen egyszerű s jó szolgálatot tehet minden háztartásban azzal, hogy nem kell félteni a bort az elvirágosodástól és ihatatlan alj eresztésétől. A fel­találó: dr. Molnár István tanár.(Budapest, Népszin- ház-utcza 27.) A készülék ára öt évre való konzer­vált szerrel hét korona, tehát egy hektó boron már megtakarítható. A tormaültetésről. Sok helyen azt mondják erre az emberek, hogy mit? Hát a tormát is ültetni kell? Hiszen elég terem a folyóparton az árokszélen és útfélen, csak ki kell ásnil Hát igaz, hogy a torma vadon is megterem folyó és árokpartokon és utszéleken, de először is a folyó és árokpartok nem arravalók, hogy áskáljuk, mert az legtöbb helyen nem is szabad. — Másodszor: a folyó és árokparton nem terem annyi torma, ameny- nyire szükség van és nem is lehet azt rendes ter­mésnek nevezni, amit csak úgy, innen, onnan szede­get az ember. Aki tehát akár a maga szükségére, akár eladás végett tormát akar termelni, az figyelje meg, mit mond egy tapasztalt tormatermelő a torma ültetéséről: Először is szabjuk ki, hogy mennyi helyen aka­runk tormát tenyészteni. Azt a földet két jó ásó nyomra meg kell forgatni. A forgatást legjobb igy nyáron, vagy kora tavaszszal végezni, hogy őszszel belé ültethessük a torma szálakat. A földet a forgatás alkalmával jól meg kell trágyázni, mert a torma sze­reti a trágyás földet. Ha már a dugdosni való tormát beszereztük: (legjobb a debreczeni és a kassai torma) a területet 70—80 czentiméteres sarokban megvonalazzuk és ezekre a vonalokra egy jó arasznyi bakhátat huzunk s ebbe a kis töltésbe dugdossunk egy fafuróval készí­tett lukacskába egymástól 40—50 cm. távolban a tormatörzseket úgy, hogy tenyérnyi föld fedje azokat. Az ültetvényt aztán a gaztól és az oldalhajtá­soktól tisztán kell tartani, mig fölszedhető lesz. Védelem tavaszi fagy ellen. Az osztrák Mailberg környékén kiterjedt a szőlő- mivelés, melyet idáig mindig megkárosítottak a tavaszi fagyok. Pár évvel ezelőtt megalakult a fagy ellen védekezési szövetkezet s azóta haszonnal dolgozik. így a múlt évben, májusban, mikor már lehet következ­tetni, hogy az éjjel fagy lesz, a központból kiadott rendelet nyomán a szövetkezet minden egyes tagja meggyujtotta a már előbb kikészített füstterjesztő máglyákat (kátrányos fürészpor, nedves szalma és polyva, fahulladékok, stb.) s éjszakára az egész völ­gyet ellepte a vastag füst. Ilyenformán egy éjjel két millió korona értéket mentettek meg, mert a nem védekező szomszédságban mindent leperzselt a fagy. A haszon még nagyobbodott azzal, hogy a füst alatt gyümölcsfák, bokrok, rétek, mezők termései is meg- óvattak a dértől. Hát nálunk nem lehetne-e ily mó­don védekezni a májusi fagyok ellen ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom