Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-20 / 3. szám

22 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR KIS GAZDA. Lenmag a kisgazdáknak. Darányi földmivelésügyi miniszter megbízta Füredy Lajos kassai gazdasági szaktanárt, hogy Oroszországban négy vaggon rigai lenmagot vásárol­jon. A vető mag beszereztetvén, a kisgazdák 100 kilogrammot 15 korona áron, nagyobb birtokosok 20 korona áron kaphatnak belőle. Ingyenes len­vetőmagot ez évben nem osztanak ki, de méltányos­ságot érdemlő esetben a legkedvezőbb fizetési módozatokat állapítják meg a kistermelőknek. A rothadásra hajlandó burgonyáról. Ha ezt a bajt észleljük, akkor a rothadásnak induló burgonya kiválogatandó és a rothadási gom­bák által már megtámadott gumókat meg kell főzni és úgy í'öletetni. Főzés által az ily gumók még etethetők. Loggjohbak e czélra a gőzölök, — a milyen a Venczky-féle is és mások. Ha a termés nagyobb mennyisége miatt a kiválogatásra időnk nem marad, akkor ilyen gőzölőkben főzzük meg összes burgonyánkat, aztán zuzzuk meg zúzógépen és vermeljük el ily főzött állapotban. Ez természete­sen az eltakar Hiányzásra szánt burgonyára szól és nem arra, a mely szeszgyártásra van rendeltetve. Az igy besavanyított takarmányt hat hét múlva mindenféle jószág jól eszi. A vermelésnél azon szabályokat kövessük, a melyeket egyéb dolgok verembetevésénél is követni szoktunk. Koczák csecsbimbóinak elhalása. A koczák csecsbimbói legnagyobb valószínűség­gel fagvás következtében hullanak le. Ha a koczák közvetlenül a szoptatás után kora reggel a nagyon hideg levegőre kimennek akkor, még ha nincs is hó, a bimbók felületén levő nedvesség reájok fagy­hat és a még finom bőr megfagyását is maga után vonhatja, mire azután a felső bőr bereped, lehámlik és később az egész bimbó is elüszkösödhetik. Nem igen tartjuk valószínűnek, ámbár nem lehetetlen, hosry az elhalást fertőző anyag okozza, mely az álomról a szoptatási idő kezdetén gyöngédebb fel­bőr finom horzsolásaiba benyomul és a szövetek­ben üszkösödésre vezető gyuladást indít meg. A védekezés mindenek előtt abban áll, hogy a koczákat a lemalaczozást követő időben s főleg közvetlenül a szoptatás után védjük az erősebb hideg behatásától; azután pedig, tekintettel az utóbb említett lehetőségre abban, hogy a bimbókat valamely, nem nagyon kellemetlen izű és nem mérgező fertőtlenítő kenőcscsel ('pl. 1. r. resorein 10. r. zsirral) bekenjük. A kotlók elültetéséről. Hogy a kotlóstyukok elültetése minél jobban sikerüljön, szükséges a következőket szem előtt tartani: A fészek alját rövid puha zabszaluaáhól készítsük, olyan szélesre, hogy a lyuk testének és farkának elegendő legyen, mert ha farkát kotlás közben nem tarthatja a tyuk kényelmesen, soha­sem ülhet nyugodtan. A kotlóstyukoknak különösen helvet kell rendezni a fészken ülésre; a tyúkól, hol a tojóstyukok mind együtt vannak, erre nem alkalmatos, mert nagy lárma a kotlósokat egyre zavarja. A költő-ólakban külön rekeszek legyenek egy-egy tyuk számára; a kotlósok egymásra nagyon irigyek, különösen midőn ülnek, s egyik a másikat a tojásról elkergeti. Eleinte a kotlók uj lakhelyükön unják magukat; némelyeket a tojáson maradásra némileg kényszeríteni is kell; mások nagy zajt ütnek, holott a kotlásnak minden jelét mutatják; az ilyeneket legjobb kiereszteni, s mielőtt a tojások kárba mennének, más kotlót kell választani. Eleinte néhány régi tojást teszünk a fészekbe, ételt, italt melléje, hogy oda csalogasuk a tvukot s csak ha már 2 — 3 napig ült s a fészek egészen átmelegedett, rakjuk alája a kiköltendő tojásokat. Mihelyt ülve marad a tyuk az alárakott tojásokat majd csőrével, majd lábával, sőt még hasával is igyekszik a maga kényelme szerint elrendezni, s a mennyire csak lehet kiterjeszkedik, hogy a tojásokat mind betakar­hassa. A kotlók megültetésére legjobb az esti idő, midőn az ülésre és nyugalomra különben is ter­mészeti hajlamuk van. Némelyek erre nem ügyelve, tyúkjaikat nappal is akármikor megültetik, midőu a tyúkok a fészket többnyire elhagyják s kifelé vágyakoznak, hogy ezt meggátolják, mindenkép leborogatják a tyúkokat, hogy sötétben legyenek . holott épen ez által még jobban elriasztjuk az üléstől. A fészkenülő tyúkokat napról-napra nézzük meg; gondoskodjunk, hogy mindig legyen előttük friss szemeleség s tiszta viz. A tisztaság a tyúkólakban a legjobb óvószer a járványok és más betegségek ellen. Épen ezért a majorságtenyésztők főleg most télen ügyeljenek arra. hogy a tyúkólak, etető és itató edények tiszták legyenek. Mindennap gondosan meg kell tisztítani őket, főleg ha a majorság egész napon át bezárva lartatik. A törvény-házból. Büntetik azt az ügyvédet, ki cserben hagyja védenczét. A budapesti kir. büntetőtörvényszék (>2243— 1900. B. sz. a. a következő végzést hozta. A mai napra kitűzött főtárgyalás elnapoltatik és a védő az e főtárgyalás kitűzése folytán felmerült 10 korona 80 fillér költségnek megfizetésében 15 nap, és kü- lömben végrehajtás terhe alatt a m. kir. államkincs­tár részére elmarasztaltalik. Az Ítéletről a budapesti ügyvédi kamara tudomásvétel végett értesittetik Különös váltótörlesztés. Egy debreczeni menyecske, kinek laczikony- hája van, de mellékesen kisebbszerü disznókupecz, varrógépet vásárolt egyik nagyváradi kereskedőnél. Minthogy azonban pénze nem volt. váltót adott a gép áráról. A váltó lejárt, de a menyecske nem fi­zetett s annak természetes következményeként a kereskedő a váltót beperesitette. A menyecske a törvényszéknél kifogásokat adott be a váltó ellen, melyekben a többek között a következőket Írja .. . instálom téus bíróság ur. azir nem fizetem mer a mi kis pízem vót, malatzba fektetem. A ma1 latz megdöglöt. Oszt most nincs pinzem, Osztán meg jól tudok főzni, megeheti a főztem akárki. 9 fortir elmék ahho az urho a kitiil a gépet vettem, leszógálom azárát. A téns törvény uraimékho is be- álanék, leszógálnám az Írást, mihez iránt tudásának, magamat ajánlva Kel debrecen kezüket tsókolja Kutzi boris. Borist persze elutasították a kifogásaival. Népszámlálás Szegeden. Mikor született kend bátyámuram ? — kérdi a szám­láló a magyartól .’ — Szentgyör napra kérőm. Szentgyör napra ! — Hogy melyik évben született kend, azt kérdem. — Mondd már anyjukom, mikó esik Szent-Györgynap '! , * — Hány óra van ? — tudakolja a népszámláló. — Ott az óra a falon : háromnegyed tízre. — Jól jár vájjon ? — Azt mán mögén mögnem mondom kérőm, alig­hanem siet é negyeddel! ! — Miért nem igazitja kelmed vissza ? — Sohse igazittyuk azt, úgyis leszámithattyuk *z( az égy fértályt! Nem olyan tulnagy (idő a !

Next

/
Oldalképek
Tartalom