Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-02 / 22. szám
174 MAGYAR FÖLDMIVELÓ MAGYAR KIS GAZDA. Időjóslat. Junius. E hónap rendszerint inkább száraz, mint nedves; azonban vannak oly esztendők, a melyekben az egyik a legnedvesebbek közül; ezen esetben sokat szenvednek a mezei vetések és drágaság következik. Azt tartják, hogy ha sz. Medárd napján (máj. 8.) eső esik. teliát 40 napig fog esni; s ez néha beteljesedett. Szinte úgy vélekednek sz. János napjáról is. — Ha Júniusban gyakran dörög az ég, az felleges nyarat, jó gabonát és sok árpát jelent. Kér. sz. János nap előtt kell esőért könyörögni, mert azután önként megjön, sőt néha kelletténél is több van. Ezen hónapban a sok nedvesség, minthogy hideggel van összekötve, mindenféle gyümölcsre nézve ártalmas. Az éjszaki szél egész éven által soha sem oly hasznos, mint ebben a hónapban t. i. ha nem igen erős és nem hideg. Már közmondássá vált, hogy a júniusi éjszaki szél búzát és bort fuj az országba. Ha Orbán napja (máj. 25) táján jó idő van, Vida (jun. 15.) napja táján pedig egy kevés eső van, az jó esztendőt szokott jelenteni; ellenben némelyek igy esedeznek: „Oh Szent Vida! távoztasd el az esőt, hogy az árpában fogyatkozást ne szenvedjünk.“ Ha a makk sz. János nap táján röviden van hüvelyében, tehát jól diszlik az esztendő, ha pedig hosszas, úgy roszat jövendöl. Ha a jtakuk sokáig szól Sz. Jduos-nap után, jó esztendőt jelent. Sz. Péter és Pál után éjjel nappal érik a búza. A honvédelmi miniszter a gazdákért. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, Temesvár város országgyűlési képviselője, leiratot intézett a temesvári mezőgazdasági kiállítást rendező Délvidéki földmivelők egyesületéhez, melyben kijelenti, hogy a kiállítást a legnagyobb figyelemmel kiséri. Neki is régi óhaja, hogy a katonaság, illetőleg a honvédség lószükségletét, a közvetítők mellőzésével, egyenesen a tenyésztő gazdáktól szerezze be s e czélból utasította a szegi 3. honvédhuszárezred parancsnokságát, hogy a kiállítást megtekintse s az egyesület által rendezendő lóvásárokról katonai véleményt mondjon. A tanitójelöltek a mezőgazdasági kiállításon. Az országos tornaverseny alkalmából pünkösdkor a fővárosba érkező összes tanitóképezdék növendékei csoportosan megtekintették a mezőgazdasági kiállítást. A pünkösdi ünnepek során több gazdasági egyesület küldöttsége is élénkité a kiállítás helyiségét, melynek egyébként állandóan nagy publikuma' van. Hát bizony a ki teheti menjen fel a fővárosba. Főleg, hogy utazási kedvezményben részesülnek egyes csoportok,^mint^azt a múlt számban akkurátusán megírtuk. Ni sündisznó, üssétek! A minapában az eskolás gyerekeket kivitte a tanító ur a nagy oltványos kertbe. Egyszer csak felugrálnak a nebulók és torkuk szakadtából kiáltják : — Ni sündisznó. — Üssétek! — Agyon kell ütni! A tanító ur nagyon elszomorodott erre a dologra és igy beszélt a gyermekeknek: — Világért ne bántsátok ezt a derék állatot. Tudom, hogy sokan nem tudják, talán még ti sem, hogy hasznos és kedves jószág ez. Kárt nem csinál, legfeljebb a lehullott gyümölcsöt dézsmálja meg. De visszafizeti ám ezt, mert a kártékony rovarokat ugyancsak pusztítja. Hát még az egereket! A melyik kertben sündisznó tanyázik, ott az egerek nem telepednek meg. Féltik az irhájukat! Mondják hogy ha pin- czében tartjuk a sündisznót: a patkányokat is pusztítja. De legjobb itt hagyni őket, azért máskor ne lármázzatok és ne bántsátok ezt a hasznos állatot. Ágyúzás a fagy ellen. A viharágyukat mindenfelé alkalmazzák már. És most kisütötték, hogy nemcsak a viharfelhőnek, hanem a fagynak is legjobb ellenszere az ágyulövés. Amint ugyanis a felhőréteg megnyílt és szétfoszlott az ágyulövésre, épp igy, ha a fagyra kedvező csendes, derült időben a leereszkedő hideg levegőnek bo- csátnak szélrohamot, vagyis ágyúval rálövünk, ezt a hideg levégőt is úgy szétkergetjük, mint a felhőt. Szóval megakadályozhatjuk a fagyot. Az uj találmányba! már javában kísérleteznek a franczia és a német föltalálok. (Vájjon mit fog ehhez szólani ami tudós könyves András bátyánk ? Szerk.) Üldözze-e a gazda a varjakat? Jabionovszki József a rovartani kísérleti állomás főnöke évek óta tanulmányozza azt a kérdést, hogy a varjú kártevő vagy hasznos madara-e a földmive- lésnek ? Jabionovszki odakonkludál, hogy ahol a varjú csak átfutólag tartózkodik, üldözésébe nincsen ok, mert ha alkalmi kártérítését ellensúlyozza a gazda gyakori riasztással, kénytelen-kelletlen a varjú rovar- pusztitó is. Tömeges és huzamosabb tartózkodása mindenesetre káros, de megismételt riasztgatással elmennek. Hogy tehát a varjú üldözendő-e, azt a helyi körülmények határozzák meg. (Birtokunkban van egy igen szép értekezés e kérdésről. Talán a nyáron közölni fogjuk az „Ismeretek Tárában.“ Előre is felhívjuk reá olvasóink szives figyelmét. Szerk.) A mérges légyről. Színe kékes, forró, tartós, száraz időben julius augusztusban dühöng. — Ez a légy oly veszedelmes a baromnak, hogy azt kevés óra alatt kivégzi. Eddig azt hitték, hogy a csípése, vagy szúrása halálos, de nem úgy van a dolog; nem a szúrása halálos, hanem maga a légy öli meg a barmot, midőn ez azt lenyeli, mely igy esik meg: a légy érzékenyen csípvén meg a barmot, ez minden módon igyekszik azt magáról lehajtani, és ha olyan helyen van, hogy máskép el nem éri, hanem csak nyelvével, lenyalja azt magáról és lenyeli. Gyakran a fűvel is befalja s lenyeli a marha ezt a legyet a legelőn. Mind a két esetben egyszerre meggyulad a nagy gyomor, mely gyuladás mintegy két óra múlva fenévé válik, és a barmot megöli. — Ha a ló vagy szarvasmarha ilyen legyet nyelt le, nem eszik az többé egy falatot se, szomorúan áll, a fejét lesüti, és gyakran néz a hasára; szőre felborzad és bőre remeg vagy rángatódzik, lihegése erősebb mindaddig mig meg nem dögük. Némelyik mihelyt kezdődik a baja, mindjárt lefekszik, és többé fel sem kél. Mihelyt ezen veszedelemnek legelső jelét észre veszed, be kell adni a baromnak minden fél órában friss tejet, kevervén a közzé mindenkor egy pár tojás sárgáját is. Ez a légyben való méreg erejét elveszi, és a barom élete megmarad. Gazdasági közmondások. Imádkozzál és dolgozzál! Embernél a munka, Istennél az áldás. — Fekete kézzel, fehér kényeret kereshetsz. Hamari munkának kevés az értéke. — Minden munkát gyorsan és jól végezz! — Ott az áldás, hol a munka. — A dolog nem szégyen. — A munkának keserű a gyökere, de édes a gyümölcse. — Ahogy dolgozol, olyan a szerencséd. — Jó vég köti a munka koszorúját. — Ha egy munkával elkéstél, elkésel a többivel is. — Bivaly munka — lassú munka. — Földednek nem parancsolhatod, hogy teremjen, amint gondozod, úgy veszed hasznát. — Rossz jószágnak, rossz a munkája is. — Munka után édes a nyugalom. — Munkára van teremtve az ember. — Hasznos munkának nincsen fáradsága. — Amilyen a munka, olyan a jutalma. — Méltó a munkás az ő bérére. — Hirtelen munka sose volt jó.
