Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-19 / 20. szám

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIAÖÓTDL.UÜOXOS: BODNÁR GÁSPÁR­Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. IV. évfolyam. Szatmár, 1901. A gazda vagy olvasókörök egyik fontos hivatásáról. Ne gondolják a magyar kis gazdák, hogy a gazda vagy olvasókörök fontos hiva­tásáról már mindent elmondottunk. Beszélhetünk, sőt beszélnünk kell arról még sokszor, és sokat, mert annyi féle irány­ban van azoknak áldásos hatásuk, amennyi baj szakad a magyar nép fejére. Emlitettük például, hogy szerfölött kí­vánatos, mely szerint a községekben a táncz- mulatSágokat vegyék kezükbe ezek a gazda­körök. Általánosságban kérdezzük, hogy eddig és talán mostanság is kik rendezik vagy rendezték például a nyári tánczmulatságo- kat, majálisokat vagy más ilyféle dolgokat? A korcsmárosok, árendások! És hol rendezték vagy rendezik ? Mon­dottuk a minapában, hogy rendszerint a bűzös korcsma-helyiségben, összetákolt, tűz­veszélyes sátrakban, hova válogatás nélkül mennek aztán a kamaszok, alig az iskola­padból kikerült suhanczok! Es kik ügyel­nek, kik lesznek felelősök az ott történte­kért ? Bizony nem tudjuk... Mert abba a helyiségbe, abba a mulat­ságba ugyan nincs és nem lesz kedve be­lépni vagy elmenni a község értelmi embe­reinek, annyi bizonvos! Ez pedig öreg hiba! Mert, ha a nép látja azt, hogy az ő mulatságát megtisztelik látogatásukkal az értelmesebb osztálybeliek is: azt gondoljuk, nagy hatással leszen a mulatság egész szel­lemére, tisztes lefolyására és megnemesité- sére... Akkor abba a mulátságba nem fog kivánkozni az, a kinek élete, erkölcse foltos, mert tapasztalatunk szerint egy kis közvé- lemény fog keletkezni a községben. Ez a a közvélemény pedig féltékenyen őrködik majd a mulatság tisztessége felett. Ha már most hozzá veszszük, hogy a tánczmulatságot maga a gazda vagy olvasó­kör rendezi, mint egy erkölcsi testület: úgy ezen mulatságnak megleszen erkölcsi bizto­sítéka és ez évről-évre fokozódni fog. A gazda vagy olvasó-kör tagjainak er­kölcsileg kifogástalanoknak kell lenniük az I alapszabályok értelmében. így meg fognak tisztulni a mulatság látogatói is, mert min­denki igyekezni fog arra, hogy neki joga legyen abban a mulatságban tisztes helyet elfoglalni. Ez az én tapasztalatom. A mi közsé­günkben ma már a farsangi bálok és áltá­lán mulatságok oly szépek, felemelők, hogy példát lehet róluk venni. Ezt pedig köszön­hetjük annak, hogy az értelmesebb osztály részt vesz a gazdakör életébeu s mint ilye­nek részt vesznek a gazdakör mulatságaiban is. Es ők tanúskodjanak, vájjon nem kapják-e meg a kellő tiszteletet? De igen! Mert csak tisztességesen mulató nép nem feledkezik meg arról, hogy mivel tartozik — az értel­mi osztálynak. Egy falusi gazda. Egy királyné a szűk czipők ellen. Heléna olasz királyné nem rég igen jó tanácscsal szolgált udvarhölgyeinek. Egy udvari ünnep elölt ugyanis igy szólt hozzájuk: — Hölgyeim, engedjék meg, hogy egy jó tanácscsal szolgáljak önöknek. Ha az udvarhoz kell menniök, sokkal jobban teszik, ha olyan czipőt húznak, mely nem szorítja a lábukat. Ha kényszerítve vannak arra, hogy órák hosz- szat álljanak és szolgálatot teljesítsenek, a tödolog az, hogy kényelmes czipőt viseljenek. Hát a mondók vagyunk, hogy ezt a jó tanácsot ne csak az udvarhölgyek fogadják ám meg, azok, kik órák hosszat kénytelenek feszt állani. De fogadják meg a falusi leányok is, kiknek ma már szinte lukszust csinálnak ab­ból, hogy olyan csizmát, topánkákat húznak ünnepnap a lábukra, hogy egy egy lépésükre a szemükből köny csorog. Mikor meg járnak, mintha a tojások közt kerülgetnének. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom