Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-05 / 18. szám
142 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGYAR KIS GAZDA. A káposzta lepke irtása. Éghajlatunk egyik legkártékonyabb lepkefajtájának, a káposztalepkének irtására útmutatást adott ki a földmivelési minisztérium. A káposzta lepke testvére a gyümö'csfákat pusztító galagonya lepkének, melynek hernyói a zsenge leveleket rágják le, ez pedig a káposztaféléket rágja össze s az oly vidékeken, hol nagyban tenyésztik a káposztát, jelentékeny károkat okoz. A káposztalepke némely évben olv óriási tömegekben jelenik meg. hogy például 1871-bm Németországban a vasúti sitteket lepvén el, magát a vasúti forgalmat is akadályozták. 1876-ban a Rajna mentén milliárdnyi tömegekben jelentkeztek. Nevezetes, hogy e pillangófajt Európából Amerikába is behurczoltak (viszonzásul a fillokszeráért és a kolorádó bogárért) s már ott is elterjedt, sőt az addig ott élt rokonfajokat a pierci Oioracer.t és protocl cet is kiszorította s ezek az ősfajok ma már csak elvétve találhatók. A káposzta pillangónak irtására a m. k. állami rovartani állomás készítette s a földmivelési n misztérium á*tál kiadott Útmutatás, melyet a nevezett intézet (Budapest Nádor-utcza 28 szám) levelező lapon tett kérésre díjtalanul megküld, — a következőleg hangzik : Útmutatás a káposztapillangó hernyójának irtására. Életmódja és kartétele. A káposztapil- iangók hernyóját falánkságáról egyaránt jól ismeri a falusi gazdasszony, aki zöldséges kerjében maga gondozza a házhoz szükséges káposztaféléket, meg a gazdaember is. a ki eladásra nagyban, táblaszámra termeszti a káposztát. A kápos/.tapillangó hernyója kisebb-nagyobb számmal minden évben akadhat, egyik másik esztendőben azonban oly nagy mértékben szaporodhatik el, hogy nem elégszik meg csupán csak a káposztával, amelyet a hernyók serege egész a torzsáig pusztára letarol, hanem a káposzta fogytával neki esik a ka- larábénak, sőt ennek hiányában a tormaleveleknek is. így történt az 1900. esztendőben is, amelynek őszén a káposztahernyo roppant kártétele miatt mindenfelől felhangzott a panasz. Ézek a kártékony hernyók a káposztapillangó tojásaiból fejlődtek, a melyet nyár elején a fehér lepke a karalábé, torma, de különösen a káposzta leveleire rak le. A lepke ezeket a tojásokat szép sárga- szinü csomócskákba tapasztja oda egymás mellé a levelek fonákjára. Úgy két hét múlva ezen tojások mindegyikéből egy piczi hernyó bújik ki. A hernyók ilyenkor még igen aprók, eleinte fehéres-zöld színűek, egyideig egymás mellett egy c-omóbun vesztegelnek és nem igen látszik meg, hogy nagy kárt tennének, mindössze a levelek fonákját hámozzák meg itt-ott. Néhány nap múlva azonban elszélednek a káposztaleveleken. hogy mindegyikük a maga szakállára szabadon gazdálkodhassál« s a milyen mértékben nőnek, híznak a zsenge levelek árán, olyan arányban növekedik a kártételük is; kikezdik a leveleket a szélükön és lyukakat rágnak azok közepén, úgy hogy utoljára semmit sem hagynak meg a levelekből az ereken kívül. A hernyók őszre, rendesen a káposztaszüret idejére teljesen kifejlődnek s a káposztáról stb. vándorútra indulnak. Ilyenkor látjuk a Jtövér hernyókat a szomszédos fákon, kerítéseken, a falakon mászkálni, sőt egynémelyük lakásunkba is betolakodik, hogy alkalmatos helyen, a hol a tél hidege, a nedvesség és sokféle ellenségük ellen olta’mat találnak, bábbá alakuljanak át. Ha a báb szerencsésen kitelel, akkor abból tavaszra kibújik a fehér lepke, a mely a fent jelzett módon ismét lerakja petéit, még pedig minthogy ez a tavaszi ivadék részére káposztára ilyenkor még nem igen talál, leginkább a Vadon termő káposztafélékre (mustár, vadrepcz.e stb.) Ezeken nevekedik fel a második, a nyári ivadék, a méh’ mint fentebb említettük, a mi káposztánkat fertőzi meg. (Folytatjuk.) A csalán sokféle használásáról. Ha jó hasznát akarjuk venni a csalánnak: úgy legelsőben is le kell vágnunk a szárát, midőn a magva megérett és a szára is feketedni kezd. Azután kiterítjük valamely száraz helyen s megforgatjuk napjaiban kétszer, sőt még többször is. ha az esőtől meg- nedvesedett volna, vagy penésztől kellene tartani. Midőn a héjjá könnyen fejük, a szára pedig jól eltörik, jele annak, hogy már elegendő a röstölés. Azután összegyűjtjük apró csomókba és össszkötjük, és mihelyt egészen megszárad, megtörjük mint a kendert vagv lent s elválasztjuk a szálaktól a pozdorjá’. Ha tiszta a héjjá, meggerebenyezzük mint a kendert; de ha csak kötelet akarunk belőle csinálni, akkor nincsen arra szükség. A csalánt szintúgy lehet készíteni, mint a lent, ha szövésre alkalmazni akarjuk. A csalánnak szövésre és papírkészítésre való alkalmazása régóta ismeretes s javasoltatott is több Ízben; hanem követte e valaki a dologhoz értők jóakaró tanácsát? ... A csalán azon oly eledele a marháknak, olyan gyógyító erővel bíró szer némely nyavalyákban: s olya alkalmas növény még a konyha- haszná'ásra is mint a spinót vagv friss repc/.e levél, ha fiattal korában vágatik le és illendően készíttetik el. mondom ezen fele te hasznos növény meg ma is csak gaznak tanárik és a helyett, hogy neme-űttet- nék: mindenfelé kiirtatik ; pedig azt bizonyították a vele próbatérelek, hogy szálaiból olyan kötelet lehet csinálni, meiy szmtolv erős és tartós a vízben mint a kenderkötél. A vászon hasonlóképen erős 1 s tartós, igen jó a törlőkre vagy ruhabójésre. Ha tehát ilyen hasznos növény a csalán és művelésével még sem gondolunk : hagyjuk meg legalább a földek végén és kerítések alatt termettet és tanítsuk meg a földmive- seket, miként kelljen ezen d éretek növényt sokféle haszonra fordítani. Közös beszélgetések. R. S. i-r. Katona ügyben a kérvény bélyegmenles. K. K. Kökényesei. Magyar mezőgazdák szövetkezete Budapesten V. Alkotmány utcza 31. sz. alatt van. Czimezze csak igy: T. Magyar Mező. stb. Szőllős-gazda R A viharágyuk bizony szépen terjednek vidékenkint. így legutóbb olvassuk a következőket. A vasmegyei Sárvár elhatározta, hogy a sárvári szőlőhegyen egy viharágyu-hálőzatot létesít, öt nagy’ ágyú (4 méteres hangtölcsérrel) egymástól 4—5000 méter távolságra lesz felállítva. A sági hegy birtokosság követni fogja a sárváriakat, tehát a tervszerű, egy’öntetü védekezés hazánkban is terjedni kezd és részünkről egyedül ezt tartjuk helyesnek. Ha lesz egy-két vagy több jól szervezett védekező állomás, ezek révén keletkezni fognak újabbak is és mi sem maradunk el élelmes stájer szomszédainktól, közvetlen tapasztalatokat szerzünk arról, a mit ma leginkább hallomás- és leírásból tudunk. R. K. —i. Hát csak türelem. Hiszen mi nem vagyunk mindentudók. Levele egy ahhoz értő munkatársunknál van, a ki pedig a hatodik megyében lakik. Csókás. I. Mézbor készítéséről következőket olvassuk: Vegyen 10 kg. mézet, keverje össze 40 liter vízzel és gyenge tűzön engedje a keveréket felforrni a hab foh’tonos leszedése mellett. Akkor azután az egészet melegen két fertályos hordóba töltjük, melyekbe előzőleg egy negyedfertály' borseprőt töltöttünk. Ezután jól felkeverjük az egészet és langymeleg helyen erjedni hagyjuk. 6—8 hét múlva gummícső segélyével a tiszta bort törkölyig lefejtjük más tiszta hordóba. A lehúzott mézbor lassan tovább fog erjedni és ezentúl ugyanazon kezelésnek vetendő az alá. mint a közönséges szőlőből préselt bor. Az igy’ preparált bor pompás, gyomorerősitö ital, mely’ amellett igen sokáig eltartható. — Eczetet mézborból Ugyanúgy kell előállítani, mint a boreczetet, eczetágy vagy faforgácsos hordó segélyével. Olvasóköri tag. A dohányból 107 millió koronát vár az állam költségvetésében. Az ám, de az állam a dohánygyárakra költ ám 48 millió koronát. A tiszta jövedelem tehát 59 millió korona. És igy fogadásál elvesztette.
