Magyar Földmivelö, 1901 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 103 MI ÚJSÁG? — Polgártársak! Lépjetek be a Segítő- Pénztárba és ne késed elrnezzetek! Harmadfél hónap alatt 35 szerencsétlenül járt családon segített ez az áldásos intézmény. Az ember minden perczben ki van téve a balesetnek, nyugtassátok meg szerető családotokat és lépjetek be ! — Az udvar Budapesten. A budai királyi várpalotában, valamint a gödöllői királyi kastélyban megkezdődtek az előkészületek az udvar fogadására. A király és a királyi család több tagja az egész udvartartással együtt a jövő hónap közepén Budapestre érkezik és négy hétig marad itt. Május hónap elején leplezik le Gödöllőn Erzsébet királyné szobrát s a leplezési ünnepen, mely igen nagyszabású lesz, részt fognak venni a király, G i- zella és Mária Valéria kir. herczegnők családjukkal. A királyi család több tagja a tavasz egy részét Gödöllőn fogja tölteni. — Az angol király Budapesten. Hírlik, hogy királyunk Edvárd angol király első látogatását Budadesten fogja fogadni, mert az angol király óhajtása, hogy itt töltsön egy pár napot fővárosunkban, hol mint velszi herczeg oly szívesen időzött. A látogatás valószínűleg szeptember vége felé fog megtörténni. — Egy híren orvon halála. Fodor József egyetemi tanár, európai hirü orvos meghalt. — A főváron a Vörönmarty szoborra. A főváros 10.000 koronát szavazott meg a Vörösmarty szoborra. — A főrendek. A főrendi ház is ülést tartott a múlt héten. Ritkán beszélnek ám a főrendek, de üres beszédeket a főrendiházbaa nem tartanak. Minket legjobban érdekel az, hogy három hatalmas főur, kik ugyanennyi pártot képviselnek (t. i. a szabadelvűt, függetlenségit és néppártot) megegyeztek abban, bogy a mezőgazdasággal foglalkozó népet védelmezni kell munkájában, községében, jogaiban, terheiben, tulajdonában. — Politikai hirek. A honatyák közt az a hir van elterjedve, hogy a delegátusok nem most, hanem őszszel fognak ülésezni. A kvóta ügyben valószínűleg újra a király fog dönteni, az az egy évre megállapítani. A választások eképp júniusban lennének. Hányszor fogják még a politikai fordulatok e hirt össze-vissza kavarni ? — A gazdasági munkássegélypénstár uj alapitó tagjai. A gazdasági munkássegélypénztár részére az államerdészet 2000 koronás alapítványt tett. Ezenkívül több alföldi község lépett be alapitó tagul, de nem csappant meg a birtokosok érdeklődése sem az intézmény iránt, nap-nap után jelentkeznek alapitó tagokul. — Rendelst a rezervistákról. A hadügyminiszter elrendelte, bogy a hadkiegészitőkerületek- től távol tartózkodó tartalékosokat helyezzék át azon csapattesthez, amelynek területén laknak. Távol tartózkodónak tekintik azokat, akik legalább két év óta a hadkiegészítő területen laknak. Az idén deczember 31-én hajtják végre ezt az áthelyezési rendeletet, azontúl pedig minden év október hó első napján. Mindenesetre nagy örömhír ez a sok tartalékosokra és póttartalékosokra, a kiknek a fegyvergyakorlat kedvéért mérföldekre kellett el- utazniok hozzátartozóik köréből. — Brazíliából visszatért kivándorlók. Fiúméból jelentői, hogy a napokban több főből álló csapat érkezett oda a vasúton. Magyar kivándorlók voltak, kiket lelketlen ügynökök kicsaltak Braziliába, majd éhen pusztultak s csak a kouzulá- tus támogatása mellett tudtak visszatérni. Olasz gőzös hozta őket Génuáig. A fiumei kormányzóság segélyével most tovább utaznak szülőföldjükre. És ez a nép még most sem okul! — Szöknek az uzsorások! Úgy látszik nem jól kezdik magukat érezni már az eddig szabadjára fosztogató uzsorások. Kolozsvár hírneves uzsorása Berkovics Benjamin is kereket oldott, hogy a fogháztól szabaduljon. Hogy merre vette útját még nem tudják? Hát csak hadd fussanak.de előbb nyakon kell őket csípni, hogy bünhödésüket elszenvedjék. — Mennyi halat fogtak a Balatonban? A balatoni halász részvénytársaság 1900-ban 793,608 darab 6—17 cm. hosszúságú ponty porontyot és 20 millió sülló- ikrát helyezett a Balatonba. 1900-ban kifogtak 8357 méter- mázsa keszeget és gardát, 408 mmázsa csukát, 107 mmázsa harcsát és pontyot, 615 mmázsa süllőt és 55 mmázsa fogast, összesen 11542 mmázsa halat. — Bodrog áradása. A beállott folytonos esőzések következtében a Bodrog több helyen kiöntött medréből. Bodrog-Szerdahelytől kezdve kevés kivétellel, csaknem Tokajig húzódik a kiöntés. — Árvíz. Mármaros megyében árvíz pusztított. Az Iza folyó a törvényhatósági utat Szurdok község közelében 150 méternyi magasságban elöntötte, ugv hogy a közlekedés is megszakadt. A Tisza vize is erősen megáradt és a szlatinai vashid mellett kitört a gáton, az utat elöntötte és Trebusán az üveggyárhoz vezető fahidat elszakította. A viz most már apad. — A koldus asszony hagyatéka. Nagyváradon egy élelmes koldusasszony élt, Geduly Sár». Elmondt* bizalmasan a szállásadónéjának, egy szegény szatócsnénak, hogy ó oly gazdag, hogy nem kellene koldulnia, hanem a Riviérán fürdózhetne. A szatócsné hitt neki, kivált mikor a koldusasszony végrendeletet csinált és 70,000 frt. vagyonát ráhagyta. A végrendeletben meg volt Írva, hogy a kincs el van ásva a koldusasszony régi szállásán a föld alatt. Ettől kezdve gyöngyélete volt Geduly Sárának. A szatócsné tejbe-vajba fürösztötte és tekintetes asszonynak szólította. De a gyöngyéletnek végét vetette a halál: a koldusasszony meghalt és a szatócsné, hozzáfogott, hogy az örökség birtokába jusson, Elvitte a végrendeletet a leltár biztoshoz, aki elment vele az elhalt koldusnó korábbi lakására. Ott elkezdtek ásni az ágy alatt. És pedig nem eredménytelenül. A föld mélyében megtalálták a kincset: egy ócska bögrét tele értéktelen gombbal. Képzelhetjük, hogy a szatócsné hogy áldotta most haló poraiban a tekintetes asszony emlékezetét! Még port is akart ellene indítani, de felvilágosították, hogy a másvilágra nem terjed ki a bíróság illetékessége. — Sorozás omberhalállal. Mogyoródon sorozás volt a napokban. A kétszáz hadköteles közül bevált 28 legény összeverekedett a kiszuperáltakkal. A verekedés vége egy halál és tizenhét súlyos sebesülés, azonfelül pedig számtalan kisebb sebesülés lett. A vizsgálat megindult, de éppen a verekedés kezdői mind súlyos betegen nyomják az ágyat. Hát bizony a legények okulhatnak e szomorú esetből. — Üregi nyulak. A »Dunántúli Hirlap«-ban olvassuk a következő mulatiágos történetet. Minthogy Gyóró, Czirák, Dénesfa és Iván környékén igen elszaporodott az üregi nyúl, ann*k vadászása még most is szabad, daczára a tilalmi időnek. Mivel *z üregi nyúl nagyobbára a földben vájt lyukokban tartózkodik, azért vadászása nehéz, mert nem lehet megközelíteni. A dénesfai uradalmi erdész úgy segített magán, hogy szerzett egy, a vadászásra betanított fehér mennyétet. tízzel a kővetkezőképpen vadásznak: A menyétet kiviszik a mezőre s bebocsájtják a lyukakba, a honnan a nyulat kiűzi. Sokszor igen furcsa hangok hallatszanak a lyukakból, mert a nyúl megérezvén a veszedelmet, szembe száll a menyéttel, de nem bir vele s kénytelen kijönni az üregből, nyakán a menyéttel, hol még élve kerül a vadász kezébe, mivel már gyenge a meneküléshez, a menyét által okozott sebei miatt. Néha azonban megtréfálja nz erdészt, mert ha a nyúl nem menekül vele együtt, kiszívja a vérét s ott marad pihenni. Ilyenkor 3—4 órát kell várni a «tényétre, mig előkerül az üregből. Gyilko« bojtár. Debreczen városához félórányira fekvő Szentgyörgy tanyán minap este Bogdán Sándor számadó juhászt megleste Turányi József bojtár s orozva megtámadva félholtra verte, majd kötelet tett a nyakába a juh akolba vonszolta s olt felakasztotta. Aztán föllárraázta a cselédséget, hogy Bogdán öngyilkos lett. A csendőrök ép a tanyán voltak s vallatni kezdték a bojtárt, a ki hamarosan bevallotta, hogy ó volt a gyilkos. Azért ölte meg a juhászt, mert szerelmes volt a feleségébe
