Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
MAGYAR FÖLDMIVEI.(") 355 De másrészt a sok perlekedéseknek is elejét veszi. A leszámolás könyüvé és igazságosabbá válik, mert ott leszen az irás, az beszél. Csürni-csavarni, károsítani a szegény munkást nem lehet lesz ám! A képviselőház ezt a törvényt vita nélkül elfogadta. Hát szolgáljon ez a törvény is a magyar nép boldogulására! A nótárius uram folytatja a beszélgetést a segélypénztárról. — Nótárius uram, a múlt vasárnapon ösz- szeczihelődtünk egy né- hányan, hogy megbeszéljük a segélypénztár ügyét. De bizony még sok mindenre kell kita- nitania falubelieket ezen dologban. — Csak ki vele gazd’ uram, kész leszen a felelet. — Kik lehetnek tagjai a mi pénztárunknak ? Például az asszony népség is ? — Tagja lehet férfi és nő egyaránt, ha munkás igazolványuk van és gazdasági munkával foglalkoznak. Vagy pedig, mint gazdasági cselédeknek -(cseléd) könyvük van, szóval minden gazdasági munkával foglalkozó egyén. Valami kikötést is olvastam én a »Magyar Földmivelő« újságból. — Jól emlékszik. Hat. i. azaz egyén életének 14. évét már bétöltötte, de 35-ik életévét túl nem haladta. — Értem, aláson. — De ne vakarja kigyelmed a füle tövét. A törvény nagyon a kezünkre ad. Mert a segélypénztár életbeléptétől számított öt éven belől megengedi, hogy a gazdasági munkás és külső cseléd is beléphessen az egyletbe, a ki életének 35-ik évét már bétöltötte. de ötvenedik évét még túl nem haladta. — Hát a családból többen is beléphetnek ? — A családnak minden tagja beiratkozhatik, sőt egv ember két tagsági könyvecskét is válthat, persze, ha mind a kettőre külön fizeti a dijat. De ha igv fizet, kétszeres segélyre van joga. — Bizony, bizony jó, és üdvös dolog ez. Csak birnók, csak birnók. — Hát gazd’ uram, igaz. hogy nehéz az élet, ritka most a garas, mint a fehér holló. De hiszen azok a garasok eddig elcsúsztak, tudja kend mire, hova, ne is beszéljünk bővebben róla, — Tudom, nótárius uram, nagyon jól tudom.-- Most aztán szállja meg a szegény munkás embert az a gondolat, hogy hiszen arról van itt becsületes szó, a mire eddig reszketve gondoltak. Mi lesz velem, ha a betegség lever ? Ha kezeim el- gvengülnek, munkaképtelen leszek. Ha a jó Isten kiszólit ez világból ? Mi lesz árváimmal, szegény családommal. Ez a sötét gondolat összerázza az embert! Hát most itt az alkalom, hogy a szánktól, •torkunktól, kényeim ü n k t ő 1 vonjuk el a garast és biztosítsuk magunkat. — Igaz szó ez, nótárius uram. Találd ki! Egy macska ül két macska előtt, két macska ül egy macska után, egy macska ül két macska között, hány macska ez‘? (•J[S3BIU luonejj) Ezer meg ezer gyermeket Ital egy anya és etel: És ki rajta tápját leli, Mindannyit később elnyeli. De föltámad majd sírjából Mindegyik, ha Istene szól. Pl 0.4 TÄRGZÄ. A bukovinai magyarok betlehemi játéka karácsony napjaiban. Személyek : A király és szolgája ; József és Mária. Az angyal és a pásztorok. A király elöljáró beszéde a házban : Dicsértessél Krisztus, a magas menyekben, Ki kigvelmeteket tartsa az életben; Tartsa és maraszsza végnélkül mennyekbe. Mi nem azért jöttünk, hogy historiázzunk. Hanem Betlehemről egy-két-hármat szóljunk. Ur Jézus születéséről mi példát mutassunk. Ha meghallgatjátok gazdánk s gazdasszonyunk. József az ajtón énekel : Csorda pásztor midőn Betlehemben, Csordát őrizének éjjel a mezőben, Isten angyala leszállóit melléjük, Nagy félelemmel telek meg ő szivök. Örömet mondok nektek, ne féljetek, Mert ma születik néktek üdvösségtek. Ezután így szól: Egészséggel gazda ! nyisd meg az ajtódat. Ereszd be te rajta a jó akarókat; E világ Urának dajkáló dajkája Nagyon megbágyadott a nagy utazásban. A király szolgájához : Egy szózatot ballék mostan az ajtómon, Hogy mi legyen oka, én ugyan nem tudom; Parancsolom szolgám neked sietséggel, Lásd, ki zörget olt kinn oly nagy bátor szívvel'! A szolga megy az ajtóhoz és kiszól: Mit akarsz barátom! mondd meg honnan jöttél. Az ajtón zörgetni, hogy merészkedtél ? József: Tiberius császár parancsolatjára Jöttünk Názáretből a behatásra; Hogyha befogadnál ez egy éjszakára, Bizony megfizetne az egeknek Ura ... A szolga jelentést lesz a királynak : Oly emberek ezek, felséges királyom ! Kiket országunkban én sohasem láttam... Király: Nohát szolgám adj tanácsot nékem! Szolga: Felséges királyom, az lesz a tanácsom: Hogyha mi ezeket ide befogadjuk, Épen kipirulunk ... Király: No! ha úgy van, szolgám, eredj hamar, Ajtót, kaput bezárj s épen be se bocsásd. [gyorsan, József szomorúan : Oh kemény kőszívű, kegyetlen nemzetség, Még a pogánynál is van engedelmesség. Es te nálad nincsen uradhoz kegyesség! A király hallóim ezt, igy szólt : Ereszd be hát szolgám fűtözni, nem bánom, Mert a karácsonynak nagy dere van, tudom. Bemennek. József köszön. Áldjon meg az Isten, kedves jó akaróm ! Király: Hozott a szerencse, szerelmes barátom! József kérése a királyhoz : Kedves jó akaróm, az egész városon Szállást nem kaphattunk; Hogyha szállási adnál ez egy éjszakára, Bizony megfizetne az egeknek Ura. A király válasza : Szerelmes barátom, szállást nem adhatok. Mivel hogy estére sok vendéget várok : A városon kívül vagyon egy istálló. Oda szokott szállni a jövevény szálló... l
