Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
418 MAGYAR FÖLDM1VELŐ MAGYAR KIS GAZDA. Kik az ország nagy komló birtokosai ? Öt holdon termelnek: gróf Mikes Zsigmond, Bodola; br. Kemény Pál, Cintos; Cseh Sándor, Héjjasfalva; Misselbacher Ágost, Segesvár; 6 holdon: Gróf Károlyi Tibor, Mácsa; Bacon Teréz. Segesvár: Somogyi Albert, Héjjasfalva: báró Kemény Béla, Szent-Erzsébet; 7 holdon: Dungyerszkv Lázár; j Bács-Cséb: 8 holdom L. Gutmann Izidor, Karcsava; gróf Zichy Nándor, Őrs; dr. Waedt Rezső', Seges- I vár; Ábrahám Lajos. Segesvár; gr. Bethlen Bálint, Keresd; 10 holdon: Imreh Lajos, Ilyefalva; báró Kemény Gejza, Csekelak; Frank Károly, Segesvár; gr. Zichy János, Nagy-Lángh; Léderer Dávid, Nagy- Várad ; 11 holdon: gr. Haller Lujza, Fejéregyház; 13 holdon: dr. Issekutz Győző, Erzsébetváros (Erdély legnagyobb kertje); 20 holdon: Herceg Sulkovsky, Pankota ; 25 holdon : Biedermann Ottó. Morgó; 30 holdon: gr. Chotek Rezső. Futták; 70 holdon: bélyei főherczegi uradalom (Bárányául.) Az esetleges hiányok kiigazítását szívesen veszszük olvasóinktól! A lennek egész selyemfinomságig való megnemesitéséről. Rendszerint egy nehány kilogram tiszta és linóm tilolt len fehér kemény vászonban, fonallal, egyenlőképen, erősen hengerformára összekötve 14 napig, valamely nedves pinczében tartatik. Ezen idő múlva a len kivétetvén 5-ször, 6-szor meg- mángoltatik, annakutánna pedig finom gerebenen meggyarattatik. A mángolást és gyaratást háromszor kell tenni, mely által a len a legfinomabb kínai selyemhez hasonló lesz. csepüből igen szép kanavásznak való fonal válik és igen finomra meg lehet fonni. A fákat nem szabad mélyre a földbe ültetni. A ki fát ültet, annak arra kell vigyáznia, hogy a fákat ne tegye mélyen a fölbe s a fa törzséből ne kerüljön semmi a föld alá. hanem odáig érjen csak a talaj, a hol a törzs és a gyökér külön válnak. A mélyen ültetett fák vagy egészen elpusztulnak vagy örökké csak sínylődnek és elegendő gyümölcsöt soha sem fognak hozni. Jó telelhető hely baromfiak számára a juh, szarvasmarha és lóakol. Egy tenyésztő a tél folyamán a tyúkjait naponként beéresztette a juhakolba, hol ezek pompásan érezték magukat. Csináltatott még az akolban két melegágyat is, ezeket bevetette zabbal és igy felváltva bocsátotta ezen pompás zöld takarmányt a baromfiak rendelkezésére. A tvukok oly jól érezték magukat ezen kezelés mellett, hogy egész télen át tojtak. A tyúkok pipjéuek orvoslásáról. Beáztatván a jó köményt egy néhány órára meleg vizbe, meleg konyhára teszszük, kenyeret hányunk bele, jól elkeverjük és igy másnap reggelig a meleg kályhán hagyjuk állani; reggel pedig midőn a tyúkok az ólból kieresztetnének s még semmit sem ettek, elébek tesszük és mig ezen köményes kenyeret meg nem emésztették, nem adunk nekik mást enni. fagyott zöltséget ismét élvezhetővé tehetjük. A fagyott zöltséget, gyümölcsöt hideg vizbe tesszük, melyet hóval és sóval keverünk. Á vizet 4 óra múlva leöntjük s a zöltséget. gyümölcsöt szellős helyen megszáriljuk. A gyümölcsöt legjobb kendővel megszántam s olyan helyre tenni, hol a -agyás ellen biztosítva van. A varjak elriasztása a vetésről. Némely vidéken valóságos csapásként lepik meg a varjak a vetést és semmikép sem lehetőket elriasztani. Az a gazda, a kinek ilyen baja van. próbálja meg a következő eljárást; Szórasson el oly helyeken, a hova a varjuk letelepedni szoktak, buzapolyvát, és erre a polyvára buzaszemeket, melyeket előbb két óra hosszat erős czukros pálinkában áztatott. Ettől a varjuk megrészegednek, képtelenekké válnak a további repülésre, sőt meg a lábukon se tudnak állani. így aztán kora reggel szép rakást fogdoshal össze és azokat elrettentő például, — ijesztőkul is felhasználhatja. A ló megjártafása félen A lótenyésztők előtt általánosan ismertes, hogy mily hátrányos, mily káros következményei vannak a lovak agyonhajtásának. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy annak, ha a lovak folytonosan az istállóban állanak ép oly káros hatása van. Pedig ez úgy áll minden lóra nézve, tehát azokra is, melyek nyáron terhesebb munkát végeznek. Ezeket is be kell télen át minden nap rövid időre fogni és megjártatni, mert különben nemcsak a lábuk romlik meg, hanem mozgási erejük is megfogyatkozik. Idegen tehenek összeszoktafása. Ha idegen teheneket állítunk az istállóba, vagy ha a meglevő tehenek megszokott helyét megváí- toztatjuk az istállóban, az idegen tehenek az otthonosabbakat, vagy ezek amazokat nem akarják maguk mellett megtűrni s az erősebbek a gyengébbeket a takarmánytól is elverik. A teheneket állítólag igen egyszerűen leszoktathatjuk erről a rossz szokásukról, ha a gyengébb vagy félénkebb tehenek fejét és nyakát pálinkával megmossuk, mire az erősebbek igen szépen elférnek velük. Fagyott ruha. Nagy a panasza az asszonyi népségnek, hogy a szárogatásra kiterített nedves ruha télen jéggé fagy s könnyen szakad a betakarításnál. Ezen ugyan könnyen segíthetnek, ha az utolsó öblögető vizbe egv-két marék konyhasót elegyítenek. Tessék megpróbálni! ,xjx. x+x,.x+x..xtx,.xtx. xtx xtx .xfX. xtX Xtx xjx. xtx..x+x..^tx xtx..'xtx,.xtx. xtx xtx ,xtx. Gazdasági közmondások. Állattenyésztés Nyomorék marhának, nyomorék a borja. - Szalmán tartott birkának csenevész a báránya. — A mi ehető, azt feletessük: moslékon is meghízik a malacz. - Etetés, itatás idejét pontosan betartsd. — A hogy etetsz, úgy hizlalsz. — Beteg marhának orvos a gyógyítója. — Lovadnak a lábából pénzelsz. — Rossz etetés, dögrovás. — Csak ann}d marhát tarts, a mennyit takarmányod megenged. —- Az állat is megkívánja a magáét. —- A disznó megeszi a makkot, de föl nem néz a fára: a gazdának kell ezt megtenni. — Egy rühes birkától rühes lesz az egész nyáj. — Jó nyíró nyírja a juhot s nem nyúzza. — Jó marhát az istállóban is megveszik. — Ki lovait másra bízza, hamar gyalog marad. Tréfás feladvány. Ha 3 személy közi 21 hordói kell elosztani, melyek közöl 7 tele van, 7 iires, 7 pedig csak félig van tele borral, de úgy hogy mind három egyenlő mennyiségű bort s hordót kapjon; hogy lehet azt eszközölni ? Felelet: Az 1. és 2. személy kap 2 telt, 2 üres s 3 félig telt hordót (3VS akót), a 3. 3. lelt, 3 üres s 1 félig telt hordót kap (3V.J akót.); vagy az 1. és 2. személy kap 3 telt, 3 üres s 1 félig telt hordót (3*/2 akót), a harmadik 1 telt, 1 üres és 5 félig tölt hordót (3‘/s akót).
