Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 69 ISMERETEK TÁRA. A petróleum, vagyis kőolaj. Az öregek emlékeznek még, hogy ennek előtte csak pár tiz esztendővel a falusi házakban a laggyu mécs, a kócz. meg az olaj járta. Ma már azonban a legszegényebb házikóban is ott függ a lámpa, melybe a petróleumot, ha mindjárt az utolsó garasunkon is be kell szereznünk. Ugyan atyámfia, gondolkoztál e valaha arról, hogy honnan kerül elő ez a csudálatos folyadék, melynek, olyan nagy a világossága. llát én azt gondolom, nem lesz érdektelen erről egy néhány szót vesztegetni. A petróleumot, vagy kőolajat, mint mondják már a legrégibb (ősi időkben) ösmerték. A Kaspi tó délnyugati részén, az úgynevezett Baku vidékén fedezték fel a petroleum forrást. Még ma is itt van a legtöbb kőolaj. De csudálatosán nem itt kezdődött a tulajdonké- peni petroleum termelés. 1859. esztendőben Drake nevezetű ezredes az amerikai Egyesült Államok pen- szilvaniai tartományában fúrta meg az első petroleum kutat. E kutból naponkint 40 hek- tonyi petróleumot tudtak kiszivattyúzni. Persze ennek a hire villámgyorsan terjedt. A pénzes amerikaiak lázas sietséggel szaladtak erre a vidékre szerencsét próbálni. Nagy vagyonokat öltek bele a kutak forásába. Sokan bele is buktak, de többeknek kedvezett a szerencse, főleg azoknak, kikártézi kút módjára magától felszökkenő petróleum forrásokra akadtak. Ezalatt már említett Baku vidékén is neki bátorodtak (látván az amerikaiak sikerét) és kezdettek ők is kutakat fúrni: Sokkal nagyobb szerencsével, mint az amerikaiak. Mert itt nem kell oly mélyre fúrni és azért sokkal gazdagabban ontják a a kutak ez olajat. Aztán más hol is találtak kőolaj forrásokat. így Galicziában. Romániában, Németországban és hazánkban is itt-ott. De hát arra vagy kiváncsi ugy-e bár atyámfia, hogy hát mely módon keletkezett ez a furcsa izü, szagu és természetű folyadék? Hát atyámfia a jó Isten kezeinek nyoma ez is, mint minden, a mi földön, földben és földalatt vagyon. Ezt a folyadékot is ő juttatta ide, vagy oda az emberiség szolgálatára. Azért a tudománynak lehet ám keresni azon eszközöket, melyekkel a jó Isten az ilyen jelenségeknek folyását megengedi, így azt mondják a kőszénről, hogy azok nem egyebek, mint az ős időkben a föld alá került növények maradványai. Ebből aztán úgy okoskodnak, hogy a petroleum meg talán azoknak az ős állatoknak a zsiradéka, melyek a vízözön, földrengés és más nagy természetháboruságok következtében kerültek a földrétegek alá . . . Meg kell jegyeznem atyámfia, bogy a petroleum nem úgy kerül ám a lámpánkba, mint az az Megfagyott! olajkulból kijut. Párolás állal megtisztítják. Nagy petróleummal telt üstöket lassan-lassan felhevitenek. Legelőbb illannak el a nafta vagy benzin-féle gázok. melyek lehűtve ismét folyékonvnyá lesznek. Magasabb hőfok (melegítés) mellett elillanó gázok megsüritve adják az égő olajokat (ezeket világításra használják,) a még magasabb hőfok mellett elillanok adják azokat a nehéz olajakat, melyekkel a gépeket szokták olajozni vagy pláne fűteni. Az amerikai nyers petroleum sokkal több égő olajat szolgáltat, mint — a hakni. Petroleum-finomitók vannak hazánkban is. (Budapest, Fiume.) Most már nemcsak petróleummal világítanak a nagyobb városokban, hanem kőszéngázzal, villanv- nyal stb. De azért a petróleumot sohase fogják nélkülözhetni, mert olcsóbb. A petroleum források kutatását a mi kormányunk is gondjai közé veszi. Mert bej, ha sikerülne nekünk csak legalább annyi petróleumot találni, a mennyi itthon elégséges volna, bizony nagy összeg maradna szép hazánkba. így most nagy summa pénz vándorol tőlünk külföldre. íme rövidesen váltottam egy pár szót veled atyámfia a petróleumról. Tettem pedig ezt azért, mert sokszor szóba jön úgy esténkéit az egyszerű emberek házában, hogy hát voltaképpen honnan veszik ezt a folyadékot. Milyen jól esik az ember lelkének, ha ezzel is tisztában van. Hej, mert ha ilyen ösmeretek megbeszélésével töltenénk szabad időnket, az a kis nyugtalan nyel- vecske nem szúrhatna meg annyi és annyi embert. Eltemetett és feltámadt ágyú. Egyik Tugella melletti ütközetben erőssen szorították a búrokat az angolok, ugyannyira, hogy vissza kellett vonulniok. Ä legnagyobb baj azonban az volt, hogy egyik legjobb ágyujok az angolok birtokába került volna a visszavonulás esetén. Végre egv jó gondolata támadt a búr parancsnoknak. Egy árokba vitette az ágyút, betakartatta földdel és egy fakeresztet tétetett föléje, abban a reményben, hogy az angolok nem fogják zavarni, a sirhalom alatt vélt halottak nyugalmát. Úgyis volt. Mikor néhány nap múlva visszafoglalták a burok azt a dombot, csakugyan sértetlenül találták az ágyút sírjában. Persze azonnal kiásták és alig egy félóra múlva ismét hallatszott óriás hatalmas bömbölése. Joubert néni. A búr főhadvezér, Joubert tábornok felesége. A háború minden veszedelmeit átszenvedi, fáradalmait megosztja férjével. »Joubert néni« bátorságát az angolok is megbámulják. A búr nép előtt közönségesen »Joubert néni« a neve, mert valahányszor férje a bensziüöttek ellen táborba vonult, mindenhova híven követte. Kitünően bánik a fegyverrel, a háborúban főfeladata mégis: férjének gondozása, ápolása. A fővezér sátrát rendben tartja, az ételeit maga főzi és a lehető legnagyobb kényelemről gondoskodik férje számára. Az őrt álló búr katonák gyakran látják fővezérük feleségét, amint a sátor előtt krumplit hámoz, vagy férjének valamelyik kedvelt eledelét készitgeti.
