Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

MAGYAR FÖLDMIVELÓ 351 — Karácsonfára! Pozsgay József pécsi kanonok 600 koronát adott át örök alapítványul a pécsi papnevelő-intézet igazgatóságának. Az alapít­vány évi kamatai (15 frt.) évenkint karácsonykor fognak szétosztatni, a papnevelő-intézeti uradalom kökényi és szent-pál pusztai gazdaságaiban szolgáló konvencziós cselédek közt. Ezen alapítvány nem első már a maga nemében; a káptalani cselédek javára is tett már Pozsgay alapítványokat. A jótevő kanonok, mint látszik, azokról kivan megemlékezni bőkezűségében, kikre senki sem gondol. Áldani is fogják nem várt jótéteményéért a szegény kon­vencziós cselédek. — Az elme-orvosok, kik a i-zerencsétlen megbomlott eszű embereket gyógyítják, nagy gyü­■ lést tartottak a fővárosban. Arról értekeztek, misze­rint lehetne a létező mostoha gyógykezeléseken segíteni. Uj fogyasztási szövetkezet. A mihályi és kisfaluéi fogyasztási hitelszövetkezet vasárnap tartotta alakuló közgyűlését Mihályiban Ajkay Béla dr. földbirtokos elnöklete alatt. Elnök bejelentette, hogy a törzskönyv tanúsága szerint 139 tag 302 üzletrészt jegyzett, egy üzletrész 20 korona. Azután a választás ejtetett meg. Telepítés. Kecskemét városnak Pusztasze­ren 7500 kát. hold birtoka van. A közgyűlés elfo­gadta K a d a Elek polgármesternek azt a javaslatát, hogy ezt a birtokot kecskemétiek részére bocsássa áruba a város, amivel nemcsak a közönségnek sze­reznek előnyt, hanem a város jövedelmét is emel­hetik. A haszonbér most 80,000 korona, a vételári összeg 4 százalékos kamata pedig 156,000 koroná­nak felel meg. — Kétszer sorozták be. Szilágyi György nagybajomi földművessel, a ki már 37 éves csalá­dos” ember, megesett az a kellemetlen dolog, hogy most másodszor sorozták be. 1893-ban besorozták a 15-ik huszárezredhez s ki is szolgált ott három évet tisztességesen és nyugodtan tért vissza falu­jába, hol munkával tartotta fenn magát és család­ját. A közelebbi pótsorozáskor aztán nagy megle­petés érte Szilágyit. Behívót kapott a sorozásra, hol minden mentegetőzése ellenére ismét felesket­ték, bizonyosan valami másik Szilágyi György helyett, a ki még nem szolgálta ki a császárt. így aztán Szilágyi akarva, nem akarva, kénytelen ismét lovat pucoválni, inig ki nem derül az igazsága. (Eddig a hir. Ám de ha ez a hir megfelel a valóság­nak, úgy nem tréfa dologgal állunk ám szemben. Sürgősen ki kell derülni az igazságnak és pedig annak is, hogy ki az oka a tévedésnek ? Es ha ki­derül: úgy Szilágyi György földmivesnek teljes elégtételt kell adni és kárát a tévedés okozójával megfizettetni. Szerk.) — Isten ujja. Blaschek Jánost a főváros­ban össze-vissza törve a mentők szállították el a Sándor-utcza 17. számú házból Blaschek ott dolgo­zott; függő állványon meszelte a ház falait s akár tetszett neki valami, akár nem: egyre káromkodott. Figyelmeztették is, hogy nem jó vége lesz a károm­kodásnak. Erre Blaschek azzai válaszolt, hogy ő a z ördögtől sem fél, nemhogy az Istentől. Három­negyed 12 órakor Blaschek két emeletnyi magas­ságból lezuhant a pinczemélységü földszintre és össze-vissza törte magát. A mentők úgy, ahogy le­hetett, összefoldozták s lepedőben szállították el a helyszínéről. — Tüzek. A fővárosban nagy tűz volt. Le­égett a Dongó utczai asztaloskellékgyár. A kár 60 ezer korona. A gyár biztosítva volt. — Természeti ritkaság. Egy somogy- vármegyei földbirtokos a minap tökéletesen kifejlett, feketére érett másodtermésii megyet küldött mutatóba fülöpi szőlőtelepéről a Somogy szer­kesztőségének. Még a másodvirágzás is ritkaság; hát mikor a gyümölcs másodszor érik meg. Ilyet csak az idei ősz produkálhatott. — A titokzatos remetenő. Az Alsó-Lendva és Radamos községek között levő erdőben egy nő­hullát találtak. A bonczolás megállapította, hogy éh­halál áldozata. Tőle nem messze saját maga készí­tette kunyhót találtak, ahol magányosan élt. Ujján aranygyűrű volt. A kunyhóban nehány kendőt ta­láltak. Kilétének megállapítására folyik a nyomozás. — Panasz a huszkoronás miatt. Az eddig forgalomban levő pénznemek közül egyről sem Írtak még annyit a lapok, mint a huszkoronásokról s egyetlen péznemünk sem ment át oly nehezen a közforgalomba, mint ez a vörösképii pénz, melynek értékét a «kékhasu» bankóhoz szokott népfiai nem akarják elismerni. Egy ezt igazoló kis eset játszó­dott le a pécsi kir. törvényszék vizsgálóbírója előtt, hol Mesko István ráczkozári lakos azzal a panaszszal jelent meg, hogy Matits Stevo ráczkozári lakos, ki tőle nehány borjut vásárolt, hamis pénz­zel fizetett neki. S ezzel a panaszszal egy papiros­szalaggal átkötött bankócsomót adott át a vizsgáló­bírónak, ki azonban a legszorgosabb kutatás daczára sem volt képes a jó bankók között a hamisat fel­találni. Végre is a panaszttevő gazdához fordult: — Hiszen ebben a csomóban nincs hamis pénz ! — Nincs-e? Hát ez mi? — mondta méltatlan­kodva a gazda és egy vörös bankóra mutatott. — Ez húsz koronás. Az uj pénz. —■ No hát neköm ez nem kő! Nem fogadják el sehunse — mormogta a panaszos s már majd ott hagyta az értéktelen papirt a bíróságnál, mig a vizsgálóbírónak sikerült őt a vörös bankó for­galmi képességéről meggyőződtetni, mi csak ak­ként történhetett, hogy hecseréltette a gazdával a huszkoronást tiz forintosért! — Megégett gyermek. Rigó Alajost, a * Gyöngyösi Lapok» szerkesztőjét súlyos csapás érte. Sárika nevű 4 és fél éves kis leánya ugyanis né­hány másodperezre magára maradt a konyhában, mig az ebéd elkészítésével foglalkozó édesanyja a szomszéd szobába lépett, a kis Sárika ruhája tüzet fogott s mire édesanyja után a szobába futott, ez az égő ruhát csak nagy bajjal tudta róla letépni, de a szerencsétlen kis leány ekkorra már úgy össze­égett, hogy daczára a leggondosabb orvosi ápolás­nak, pár óra múlva meghalt. A NAGT VILÁGBÓL. — Pusztulnak Amerikában a magyarok 1 A galvestoni óriási orkán megölte Szinnyei nevű, tiz év óta ott lakó honfitársunk feleségét és két gyermekét. Ugyancsak a vihar áldozata lett: Szabó János, B. R á t i Ferencz, Bara József, és Szanyi P. Jánosné. Mind a négy Bereg-megyébe, Nagy-Dobornyba való! — Krüger apó megkezdi európai körútját, hogy a burok számára pártfogást eszközöljön. Mikor el- indull Afrika partjairól a hatalmak követei üdvözölték. Európában is ünnepélyesen fogják fogadni, különösen Hollandiában és Franczia országban. — Nagy havazás az Alpeseken. Az auszt­riai Alpeseken nagy havazás volt. A Bécsbe érkező vona­tokat hó fedte. Néhol félméternyi hórétegen át gázoltak a vonatok. Bécsben is annyira sülyedt a hőmérő higanya, hogy fagy állott be. Az elmúlt héten Bécsben 2 fok Réumurt mutatott a hómérő. — Milyen szüretijük volt a francziáknak ? Hát bizony szerfelett jobb, mint a magyarnak. A legked­vezőbb időjárás mellett folyt le a francziák szüretje és pedig mennyiség tekintetében is meglepő eredmény­nyel. Nem is számítottak ilyen szép eredményre. Egyes helyeken nagy volt a kádhiány, hogy a szüretelést félbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom