Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-07 / 40. szám

MAGYAR FOLDMIVELO 311 Kassai gyűlés. Már kezetekben leszen lapunk e száma — ma­gyar nép, mikor Kassán a hazának nem csak gazdaközönsége, hanem minden rangú és rendű tényezői összegyűltek, hogy megtartsák azt a nagy gyűlést, melyről rövidesen már híradással voltunk. És igy van ez jól! Össze kell fogózkodniok azoknak, kik a magyar nép jólétét nem csak szivü­kön viselik, de munkálkodni is akarnak érette. A kik belátták, bogy, végét kell vetnünk ama rendszernek, mely e hazában szétszakította a ter­mészetes viszonyt a társadalom tagjai közt, mely hivatva kell hogy legyen e földhöz kötni az egész középosztályt és egymáshoz a népet és intelligen- cziát. Igen, a tisztes kereskedelemnek és iparnak is részt kell vennie azon munkában, mely uj társa­dalmi életet, jobbat és igazságosabbat teremt. A kassai nagy gyűlés e törekvés útját készíti elő atyámfiai, mikor megbeszéli azon kérdéseket, melyeknek szerencsés megoldásától függ úgyszólván társadalmunk újjászületése. A nagygyűlés sorrendje különben a következő- képen volt megállapítva: Gróf. Majláth József. — A középosztály és a nép. Bujanovits Sándor. — A középosztály ne­veléséről. Gróf Károlyi Sándor. — A középosztály ve­zető szerepe. Mák falva y Géza. - A birtokminimum örö­kösödésről. (Homestead.) G y ö r g y Endre. — A magyar gazda hitelé. Zselénszky Róbert, — Földmivelési vámok és határidőüzlet. A mint láthatjátok e gyűlésen legjelesebb fér- fiaink tartottak előadásokat középosztályunk bajai­ról, az orvoslás módjáról és arról a vámpoli­tikáról, melyet követnünk kell. Természetes, hogy az ellenséges táborból is nagy figyelmesen tekintgetnek erre a nagy gyűlésre és akadn. k olyanok, a kik azt kürtölik, hogy ime hát hiszen itt a nagy birtokosok a maguk bajaival foglalkoztak! Persze, hogy a maguk bajaival is. Mert hiszen a nagybirtokosok, a középbirtokosok, a városok ba­jai összefüggésben vannak, de még milyen összefüggés­ben a nép és községek bajaival. Az a derék, bátor csapat, mely megindította a nép érdekében való mozgalmat, eddig tisztes mun­kák közt foglalkozott a nép bajaival. És ezenközben észrevette, hogy ama bajok közösek a gazdavilág­ban lent és fent egyaránt. Orvosolni kell tehát a bajokat ott is, itt is és különösen össze kell hozni a k ö z é p o sz t ály t a néppel, mert ezen el­választás által maradt épen a nép magára, minden segedelem és tanács nélkül. A magyar népnek tehát egész lélekkel és bi- zodalommal kell tekinteni e nagy gyűlés elé. Majd egvenkint és a magyar nép értelméhez alkalmazkodva magyarázzuk meg nektek atyámfiai azon kérdéseket, melyeket ott a nagy gyűlésen — megbeszéltek! xfx..xtx..xfx..x|x. xtx..xtx..xtx .X+A. ,xt A.,xtx. xf A..xfA..xtx xtx ,.xfx,.xtx. X+A XTA.,xtx. Gazdátlan milliók. A londoni első fólyaiuodásu törvényszék legújabb kimutatása szerint az angol bankban jelenleg mintegy 70 millió font sterlinget vagyis, 850 millió forintra rugó olyan hagyatékokat kezelnek, melyekre örökösök nem jelentkeztek. Az örökhagyók száma körülbelül 50.000, a kik között igen sok magyar név is található. Az angol bank a kezelt hagyatékok után egy és fél százalékos ka­matot fizet, mely azonban nem az esetleges örökösöket, hanem a londoni első folyamodásu törvényszéket illeti. Ezekből a kamaiokból emelt nemrégiben a londoni tör­vényszék magának egy uj palotát, mely több mint tia millió font sterlingbe került. A gabona-uzsora ellen. Többször foglalkoztunk azon kérdéssel, hogy a gabona uzsora egyik legfőbb oka a földmivelő nép szorult helyzete, melyet lelketlen emberek kizsák­mányolnak. A gabona-uzsorások ugyanis jól tudják, hogy a földmives nép a III. évnegyedben az állami adót kifizetni kénytelen, mert különben augusztus 15-én okvetlenül megkezdődnek as adóvégrehajtások. A lefoglalt gabonát pedig szeptember 10—15 napjai között becsáron alól is elárverezik. A szegény nép tehát, hogy az adóvégrehajtóktól meneküljön, a leg­alacsonyabb árak mellett kénytelen eladni gaboná­ját. Lelkiismeretlen gabonakereskedők aztán a nép­nek ezt a szorult helyzetét zsákmányolják ki, rin- geket alkotnak a gabonaárak hihetetlen leszállítására. Azt is kívántuk ezen tűrhetien állapotok mián, hogy az adófizetés aug. 15-től tolassák ki szept. 15-re, hogy igy az adófizető nép ne legyen kényte­len elkótyavetélni kis termését. Már már érkeztek aztán a hírek, hogy a kor­mányzatban csakugyan gondolkoznak erről a a határidő kitolásáról. Nagy volt azonban a csalódás — mint azt »Egy kis emlékeztető« czimmel a mi újsá­gunkban is megírtuk és kellőleg méltattuk. Az történt ugyanis, hogy habár az aratási eredmények közel száz millióval érnek kevesebbet Magyarorszá­gon : tűzzel-vassal hajtották az adót, meg sem várva, hogy a szegény ember letörölje verejtékét az ara­tási munka után. Végre mégis törvény készül az igazság­ügyi minisztériumban: a gabona-uzsora ellen. E törvény arra törekednék — hir szerint — hogy a gabona-uzsorásokat ne csak megtorolja, de üzelmei- ket meg is akadályozza. És mily eszközökkel ? Ám, halljuk! A kizsákmányolással szemben azt javasolja, hogy az állam nagyobb gabonakereskedő- czégekkel kössön szerződést, a mely c z é g e k a tőzsdei napi ár mellett ven­nék át a végrehajtók által 1 e z á 1 o g o 11 gabonát.. Az adóvégrehajtások alkalmával lezálo- golt gabona községi takarékmagtárakba volna össze- gyüjtendő és annak végleges átadása a czég kezei­hez csakis a záloglást követő 30 nap múlva tör­ténnék. A czég az átvétel' napján jegyzett árt fizetné az államnak. A kisbirtokos jogosult lenne a lezálogolt gabona átadásáig gabonáját kiváltani. Ez intézkedés által a helyi uzsorások is kényszerítve volnának, hogy a tőzsdén jegyzett napi árakhoz ragaszkodjanak, a kisebb gazdák pedig kiszabadul­nának a helyi uzsorások kamataiból és összekötte­tésbe jönnének a nagy piaczczal s tájékozást nyer­nének a napi árhullámzásról. Biztosan tudjuk, hogy ha e törvényjavaslat a közmegbirálás alá kerül: nagy és mélyreható ki­fogásokat fognak ellene emelni. Nekünk már most is, mikor rövid vázát látjuk csak a javaslatnak — sehogy sem tetszik, hogy az állam nagyobb gabona- kereskedő czégekkel kaczérkodik és igy akarna hozzájutni adójához. Itt tehát a főgondolat megint csak az, hogy az állam hozzá juthasson az adóhoz, a mi ellen senkinek kifogása nem lehet. De igenis sejtjük mi, hogj' e nagy kereskedők párolás társai a tőzsdéknek, hol aztán gondoskodva lesz, hogy azon időben, mikor a záloglások történnek jól le­nyomják a gabona árakat. És igy majd megtörté­nik, hogy nem lesz látszólag uzsora, de lesz olyan ócsó búza, a milyet még a világ nem produkált. Tessék csak ezen egy kissé gondolkozni, majd be­látja minden emberfia, hogy a mi jóslásunk nem merő rémlátás ám!

Next

/
Oldalképek
Tartalom