Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-07 / 40. szám
MAGYAR FOLDMIVELO 311 Kassai gyűlés. Már kezetekben leszen lapunk e száma — magyar nép, mikor Kassán a hazának nem csak gazdaközönsége, hanem minden rangú és rendű tényezői összegyűltek, hogy megtartsák azt a nagy gyűlést, melyről rövidesen már híradással voltunk. És igy van ez jól! Össze kell fogózkodniok azoknak, kik a magyar nép jólétét nem csak szivükön viselik, de munkálkodni is akarnak érette. A kik belátták, bogy, végét kell vetnünk ama rendszernek, mely e hazában szétszakította a természetes viszonyt a társadalom tagjai közt, mely hivatva kell hogy legyen e földhöz kötni az egész középosztályt és egymáshoz a népet és intelligen- cziát. Igen, a tisztes kereskedelemnek és iparnak is részt kell vennie azon munkában, mely uj társadalmi életet, jobbat és igazságosabbat teremt. A kassai nagy gyűlés e törekvés útját készíti elő atyámfiai, mikor megbeszéli azon kérdéseket, melyeknek szerencsés megoldásától függ úgyszólván társadalmunk újjászületése. A nagygyűlés sorrendje különben a következő- képen volt megállapítva: Gróf. Majláth József. — A középosztály és a nép. Bujanovits Sándor. — A középosztály neveléséről. Gróf Károlyi Sándor. — A középosztály vezető szerepe. Mák falva y Géza. - A birtokminimum örökösödésről. (Homestead.) G y ö r g y Endre. — A magyar gazda hitelé. Zselénszky Róbert, — Földmivelési vámok és határidőüzlet. A mint láthatjátok e gyűlésen legjelesebb fér- fiaink tartottak előadásokat középosztályunk bajairól, az orvoslás módjáról és arról a vámpolitikáról, melyet követnünk kell. Természetes, hogy az ellenséges táborból is nagy figyelmesen tekintgetnek erre a nagy gyűlésre és akadn. k olyanok, a kik azt kürtölik, hogy ime hát hiszen itt a nagy birtokosok a maguk bajaival foglalkoztak! Persze, hogy a maguk bajaival is. Mert hiszen a nagybirtokosok, a középbirtokosok, a városok bajai összefüggésben vannak, de még milyen összefüggésben a nép és községek bajaival. Az a derék, bátor csapat, mely megindította a nép érdekében való mozgalmat, eddig tisztes munkák közt foglalkozott a nép bajaival. És ezenközben észrevette, hogy ama bajok közösek a gazdavilágban lent és fent egyaránt. Orvosolni kell tehát a bajokat ott is, itt is és különösen össze kell hozni a k ö z é p o sz t ály t a néppel, mert ezen elválasztás által maradt épen a nép magára, minden segedelem és tanács nélkül. A magyar népnek tehát egész lélekkel és bi- zodalommal kell tekinteni e nagy gyűlés elé. Majd egvenkint és a magyar nép értelméhez alkalmazkodva magyarázzuk meg nektek atyámfiai azon kérdéseket, melyeket ott a nagy gyűlésen — megbeszéltek! xfx..xtx..xfx..x|x. xtx..xtx..xtx .X+A. ,xt A.,xtx. xf A..xfA..xtx xtx ,.xfx,.xtx. X+A XTA.,xtx. Gazdátlan milliók. A londoni első fólyaiuodásu törvényszék legújabb kimutatása szerint az angol bankban jelenleg mintegy 70 millió font sterlinget vagyis, 850 millió forintra rugó olyan hagyatékokat kezelnek, melyekre örökösök nem jelentkeztek. Az örökhagyók száma körülbelül 50.000, a kik között igen sok magyar név is található. Az angol bank a kezelt hagyatékok után egy és fél százalékos kamatot fizet, mely azonban nem az esetleges örökösöket, hanem a londoni első folyamodásu törvényszéket illeti. Ezekből a kamaiokból emelt nemrégiben a londoni törvényszék magának egy uj palotát, mely több mint tia millió font sterlingbe került. A gabona-uzsora ellen. Többször foglalkoztunk azon kérdéssel, hogy a gabona uzsora egyik legfőbb oka a földmivelő nép szorult helyzete, melyet lelketlen emberek kizsákmányolnak. A gabona-uzsorások ugyanis jól tudják, hogy a földmives nép a III. évnegyedben az állami adót kifizetni kénytelen, mert különben augusztus 15-én okvetlenül megkezdődnek as adóvégrehajtások. A lefoglalt gabonát pedig szeptember 10—15 napjai között becsáron alól is elárverezik. A szegény nép tehát, hogy az adóvégrehajtóktól meneküljön, a legalacsonyabb árak mellett kénytelen eladni gabonáját. Lelkiismeretlen gabonakereskedők aztán a népnek ezt a szorult helyzetét zsákmányolják ki, rin- geket alkotnak a gabonaárak hihetetlen leszállítására. Azt is kívántuk ezen tűrhetien állapotok mián, hogy az adófizetés aug. 15-től tolassák ki szept. 15-re, hogy igy az adófizető nép ne legyen kénytelen elkótyavetélni kis termését. Már már érkeztek aztán a hírek, hogy a kormányzatban csakugyan gondolkoznak erről a a határidő kitolásáról. Nagy volt azonban a csalódás — mint azt »Egy kis emlékeztető« czimmel a mi újságunkban is megírtuk és kellőleg méltattuk. Az történt ugyanis, hogy habár az aratási eredmények közel száz millióval érnek kevesebbet Magyarországon : tűzzel-vassal hajtották az adót, meg sem várva, hogy a szegény ember letörölje verejtékét az aratási munka után. Végre mégis törvény készül az igazságügyi minisztériumban: a gabona-uzsora ellen. E törvény arra törekednék — hir szerint — hogy a gabona-uzsorásokat ne csak megtorolja, de üzelmei- ket meg is akadályozza. És mily eszközökkel ? Ám, halljuk! A kizsákmányolással szemben azt javasolja, hogy az állam nagyobb gabonakereskedő- czégekkel kössön szerződést, a mely c z é g e k a tőzsdei napi ár mellett vennék át a végrehajtók által 1 e z á 1 o g o 11 gabonát.. Az adóvégrehajtások alkalmával lezálo- golt gabona községi takarékmagtárakba volna össze- gyüjtendő és annak végleges átadása a czég kezeihez csakis a záloglást követő 30 nap múlva történnék. A czég az átvétel' napján jegyzett árt fizetné az államnak. A kisbirtokos jogosult lenne a lezálogolt gabona átadásáig gabonáját kiváltani. Ez intézkedés által a helyi uzsorások is kényszerítve volnának, hogy a tőzsdén jegyzett napi árakhoz ragaszkodjanak, a kisebb gazdák pedig kiszabadulnának a helyi uzsorások kamataiból és összeköttetésbe jönnének a nagy piaczczal s tájékozást nyernének a napi árhullámzásról. Biztosan tudjuk, hogy ha e törvényjavaslat a közmegbirálás alá kerül: nagy és mélyreható kifogásokat fognak ellene emelni. Nekünk már most is, mikor rövid vázát látjuk csak a javaslatnak — sehogy sem tetszik, hogy az állam nagyobb gabona- kereskedő czégekkel kaczérkodik és igy akarna hozzájutni adójához. Itt tehát a főgondolat megint csak az, hogy az állam hozzá juthasson az adóhoz, a mi ellen senkinek kifogása nem lehet. De igenis sejtjük mi, hogj' e nagy kereskedők párolás társai a tőzsdéknek, hol aztán gondoskodva lesz, hogy azon időben, mikor a záloglások történnek jól lenyomják a gabona árakat. És igy majd megtörténik, hogy nem lesz látszólag uzsora, de lesz olyan ócsó búza, a milyet még a világ nem produkált. Tessék csak ezen egy kissé gondolkozni, majd belátja minden emberfia, hogy a mi jóslásunk nem merő rémlátás ám!
