Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-02 / 35. szám
278 MAGYAR FÖLDM1VELÜ MAGYAR GAZDA. Szeptember hónapban azt tartják, hogy ha sz. Mihály nap táján szép idő van, még négyhétig megmarad. — A mennyi fagy történik sz. Mihálynap előtt, annyit várhatni a következő esztendőben sz. Fttlöp és Jakab után máj. 1—24-ig. A szép száraz őszt szeles tél szokta követni; a meleg, de nedves ősz után pedig hosszas tél szokott lenni, melyben a takarmány igen szűk lesz. Ha a fák levelei nem könnyen hullanak le, kemény teiet várhatni. — Ha ezen hónapban menydörög, minden termésekre nézve termékeny esztendőt reményiünk. — Ha még sok lepkék vannak: sok tojást fognak hagyni s a következő évben a hernyóktól méltán tehet tartani. A gyümölcsmag-vetésről. A faiskolák tavaszi munkái közé a gyümölcsmagok elvetése is tartozik; ámbár általánosságban jobbnak bizonyult be az őszi vetés vagy még inkább az, ha az elfogyasztott gyümölcs magvait frissiben vetjük el. De miután az elfogyasztás után egyszeribe nem igen van egy-egy fajból annyi magunk, amennyire egy nagvol/b terület, mint teszem a községi faiskola bevetésére szükségünk van, a vetést rendesen őszszel vagy tavaszszal végezzük. Nehéz, agyagos vagyis egyáltalában olyan talajban, melynek felszíne erősen megcserepesedik, jobban sikerül a tavaszi vetés; ellenben homokos, laza talajban az őszi. A magiskolát, amelybe a magvakat elvetjük, a faiskola legvédettebb, legjobb helyén hasítsuk ki, hogy a kikelt csemeték elegendő táplálékot találjanak, gyorsan növekedjenek, mert csak ilyen csemetékből fejlődnek ép, erős fák. A magistola talaját ássuk meg porhanyóra, de nem igen mélyre, mert akkor a csemeték inkább lefelé ható úgynevezett karógyökereket, mint oldalgyökereket nevelnek és igy a gyökérképzés sok esetben hiányos. De azért sem szükséges az igen mély megforgatás, mert a kikelt csemetét rá egy esztendőre ki szoktuk szedni, szivgyökereket meg- kurtitjuk és egy más ágyba átültetjük, hogy igy erős gyökérzetet neveljenek. A magiskolának kijelölt darabot a rend és könnyebb megmunkálás czéljából ágyakra oszszuk, de csak olyan szélességüekre, hogy az utakról az ágyak közepére is érhessünk kezünkkel, hogy munkaközben ne kelljen az ágyakra taposni. Az ágyakon keresztbe, mert igy könnyebben esik a megmunkálás, árkocskákat huzunk. A kisebb magok számára 2—3 czentiméter mélyeket és egymástól 25 — 30 czentiméter távolságra fekvőket a nagyobbak számára 4—5 czentiméter méh're és 35—40 czentiméter szélesre. A kissebb magokat 4—5 czentiméterre szemenkint potyogtatjuk ; a nagyobbakat 9—10 czentiméterre hegyükkel lefelé elszürküljük. Az árkocskákat azonnal nyirkos földdel betakarjuk. Hogy a magok kikelése minél jobb legyen, azon kell lennünk, hogy a vetést addig fejezzük be, ameddig a talajnak megvan még saját nedvessége. A föld megcserepedése ellen, ami nagy hátránya a rendes kikelésnek, szórjunk az ágyakra vékonyan keverék- vagy igen apró érett marhatrágyát, fürészport vagy fahamut. Mikor a vetést befejeztük, az ágyak fejéhez üssünk keményfakarócskát, írjunk rá egy számot és ugyanazon szám alatt jelöljük föl egy könyvbe, hogy mikor és mit vetettünk az ágyba. Miután a vetés sikere főképp a magok minőségétől függ, már jóval a vetés előtt vizsgáljuk és készítsük el a magokat. A magok jóságának megvizsgálására a legközönségesebb a vizpróba. Java a viz alá merül, silánya a felszínen úszik; ez csak a dióra nézve nem áll, mert annak java is fönt marad. A körte- és almamagokat különben szemmel is megitélhetjük, mert minnél domborubbak, annál érdemesebnek az elvetésre, A jó magokat ritkábban, a silányabbakat sűrűbben kell vetni. A rendetlenül tojó kacsák. Minthogy a kacsák tojásaikat rejtett, nehezen hozzáférhető helyekre szeretik rakni, vagy a vízben elvesztik s igy nehéz őket arra szoktatni, hogy az ólban tojjanak, a tojási időszak alatt (február—julius) leghelyesebb minden kacsát reggelenként kitapintani, tojós-e, vagy nem ? A tojókat azután mindaddig nem engedjük szabadon, mig le nem tojtak. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. A katholikus vallás Kínában számszerűit következőleg' vau a jelenlegi borzasztó csapásban érdekelve 75!) európai kath. misszináris pap és 409 benszülött kath. pap 532,448 katholikus keresztényt gondoz lelkileg. A kath. templomok és kápolnák száma 3930, a papnevelő intézeteké 49, az iskoláké 2913. Az ugorkasaiáta megkeseredésének biztosan elejét vehetjük úgy, ha a meggyalult, vagy felszeletelt nyers ugorkát lefoárrzzuk, 15 2Ö perczig a forró vízben hagyjuk, azután hideg vízzel leöblítjük s besózzuk. Ezután úgy bánunk el vele, mint rendesen szoktunk. R. Lné Tisza B. Rendesen az olyan tyúkok adják magukat a lollevésre, melyek a szabadban nem ka- pargálhatnak, huseledelhez. bogarakhoz nem juthatnak. Ezek szükségesek ám a tollnövésre. Akkor is könnyen tollevővé válik a tyuk, ha sok ideig ketreczben van. Sőt a kikezdőnek utánzói is akadnak, mi több egyszer csak azon veszi észre a gazdaszony, hogy kedves tyúkjait ezek a tollevók holtra csipkedik. Legtanácsosabb, lia a tyúkoknak sokáig a ketreczben vagy ólban kell lenniök, a szemes eledelt összekeverni egy kis homokkal. Akkor nem unják meg magukat (mert kaparva kell eleségükhöz julniok) és az unalom nem viszi őket reá ... a lollevésre. így olvastuk ezt egy szaklapból. A vetőmagvak megvizsgálása. Azok, a kik vetőmaggal kereskednek vagy eladnak, az eladott mag.minőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és felelősséggel tartoznak. A vetőmagvak megvizsgálására, Budapesten, Debre- czenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsmonostoron és Magyaróváron állami vetómagvizsgáló állomások vannak. Ha valakinek aggálya van a vetőmag tisztaságára vagy csírázó képességére nézve: az a vetőmagot beküldheti. Füvek, fehér és korcs lóhere, mák, dohány, repcze fajtákból legalább 50 gramm. — Luczerna, vörös lóhere, len, répából legalább 100 gramm. — Gabonafélékből, tengeri, hüvelyes vetemények, erdei fák magvaiból 250 gramm küldendő. Magkeverékek nem fogadtatnak el. Alma, körte, tiszafa, galagonya magvak szintén nem fogadtatnak el. Vizsgálati dijak: A mag tisztaságának megállapításáért 1 frt, — aranka meghatározásáért 50 kr, — csírázó képesség meghatározásáért 1 frt. stb. — A dijak előzetesen küldendők be. ellenkező esetben postai megbízás vagy utánvétel utján fognak beszedetni. A gazdák számára ingyen közli az állomás a legfontosabb gazdasági vetőmagvak megvizsgálását azonosságra mennyileges tisztaságra (az idegen részek %-ának csupán együttes megjelölésével), továbbá arankára és csírázó képességre. Ezen magvak közé tartoznak : a gabonafélék, tengeri, köles, muhar, czirok, pohánka; — a hüvelyes vetemények, bükköny, luczerna, lóhere, baltaczim, szapuka, szarvas kerep, szeraäella. csillagfürt: — czukor-, takarmány- és tarlórépa, Poterium, csibehur; — len, kender, dohány, napraforgó, repcze, mák, gomborka, fekete mályva; — a füvek közül a fehér vagy taraczkos lippan, gyepes nápicz, ecsetpázsit, borjúpázsit, Arunda vagy Ara- mophila arenaria, franczia perje, sárga zab, árva rozsnak, ebfark, ebir, Elymus arenarius, nádas, magas vagy réti. kemény és juh csenkesz, mézpázsit, olasz és angol perje vagy vadócz, Phalaris arundinacea, komócsin, réti és sovány perje. — Továbbá ingyen vizsgálja meg az állomás, kívánatra a gabonafélék térfogatai súlyát, valamint az általános súlyt is.
